Page 31

Bankó András: Megegyezés Nyelv.e.l.ő Régi időkben, ha két ember egyezséget kötött, egymás tenyerébe csaptak és pohárnyi áldomással tettek rá pecsétet. Az adott szónak becsülete volt, akár úgy mondták, hogy „rendben”, akár úgy, hogy „megbeszéltük”, „számíthatsz rám”. E maradi szófordulatokat manapság alig használják, igaz, az adott szó becsülete is kezd kimenni a divatból. Elterjedt viszont egy szócska, az „oké”. Aki használja, sokszor oda se figyel, mire mondja, úgysem kötelezi semmire. Amúgy bármire rámondható, igazi kecsap-szó, s kit zavar, ha egyforma lesz tőle a mákos csík meg a masinás csusza? Valódi megdicsőülését akkor kezdtem fölfogni, amikor szófajt váltott, azaz a fülem hallatára igeként használta valaki – egy redőnyjavító mester. A fölújítás tényleg ráfért már a sötétítő alkalmatosságra – pár léc eltörött s az összetartó lemezkék némelyike is elfáradt –, csak éppen nyelvújításba torkollt a dolog. Az iparos elégedetten bólogatva fogadott, amikor fölkerestem, mondván, hogy jól halad, nemsokára kész lesz: – Még két soron leokézom a léceket – mondta s én az ecsetből meg a hígítóból következtettem, hogy csakis festésről lehet szó –, s akkor máris szállítható, szerelhető. Aztán pár nap múlva tényleg beokéztuk a csomagtartóba, és otthon odaokéztuk az ablaktokhoz, és a mester ráokézta a gurtnipántot, és ki is próbálta: működött! Kissé révetegen bólintottam oda: oké. Amikor elköszöntem a redőnyöstől, már tudtam, hogy az izét két vállra fektette az oké. Ez a jöttment rövidítés ma már magyarabb bármelyik más szavunknál. Sőt, úgy is viselkedik, mert csak szó szerint jelenti azt, hogy „minden rendben” valójában annyit tesz: „meglátjuk”, „majd csak lesz valahogy”, szélsőséges esetben „mit érdekel ez téged”, „ne foglalkozz vele”.

ETNOFON ZA-KI STÚDIÓ 1085 Budapest, Kőfaragó u. 12. Népzenei és népzenei alapokra épülő hangfelvételek speciális stúdiója! Tel.: 118-1010, 118-7677, 06-20-349-681 Fax: 118-1010

Jelen határainkon belül mindenki tudja, használata esetén nem lehetetlen a megegyezés, ámbár az ördög mégiscsak a részletekben lakozik! A végleges megállapodáshoz nem árt rögzíteni a föltételeket, határidőket, és kell egy szerződés, kell egy jogász, tanúk is kellenek... S akkor még mindig lehet hivatkozni az eltérően értelmezett kitételekre, föltárulhat némely kiskapu, adódhat vis major, ami mind hatálytalaníthatja az egyszeri okét. Vagyis ez a szó magyar szabvány szerint elvesztette eredeti jelentését, nem az, ami. Nem vigasztalódhatunk azzal sem, hogy a németben is kezdi kiszorítani az „in Ordnung”-ot az „alles O.K.”, mert ha magyarra fordítva „minden minden rendben”, akkor azért az a legendás német precizitásnak megfelelő lesz. Épp ebből adódik a veszély! Ha külföldivel egyezkedik a magyar ajak vagy ne használja ezt az okét (mert ellenkező esetben komoly következmények fenyegetik: kártérítés, kötbér, fájdalomdíj, bánatpénz, miegymás), vagy használjon olyan kifejezést, ami az eredeti jelentést hordozza. Erre lenne egy javaslatom: interoké. Kissé persze tudathasadásos a helyzet, hogy ami jó, az a nemzetközi szabványhoz igazodó, ami rossz és külhoni megítélés szerint szalonképtelen, az a miénk, tehát balkáni. Innen, az interoké mellől azért már látszik, hogy az Európa szó sem jelenti azt, ami, mert a Balkán is, meg kicsiny hazánk szintén az Uralon innen terül el. És ebben a tudathasadásos helyzetben az sem meglepő, hogy egyszer csak szembetalálkozom magammal: – Te még csak most mész? Én már jövök! – Ugyan! És honnan? – Euro-Európából.

45 éves az Építők Vadrózsák Táncegyüttese

Gervai Mária: Mézeskalács-készítés Régi mesterségek

A mézeskalács több, mint egyszerű ennivaló. Ünnepeinket megszépíti illatával, hangulatával. Csillagok, szarvasok, fenyők, a mesevilág és mindennapjaink szimbólumai ékesíthetik fenyőfánkat. A legrégebbi híradások szerint a karácsonyfa elődjét, az életfát, almával, dióval, mézes figurákkal díszítették. A mézeskalácsosok virágkora a XV-XVIII. század volt, de a Biblia szerint a zsidók papja, Melkisédek kiváló mézes-süteményt tudott készíteni, több mint 2000 évvel időszámításunk előtt. Az ókori irodalomban is említést tesznek pl. Arisztophanész

„Lovagok” című darabjában a mézeskalácsról. Magyarországon az Árpád-házi királyok idejében a kolostorok saját méhészettel rendelkeztek, maguk készítették a hálaadásképpen felajánlott mézes-süteményeket és italokat is. A mézesbáb készítéséhez sokféle formára volt szükség, A római időkben kerek cserépformákat, a középkortól vándor fafaragók által mintázott ütőfákat, később pedig fémből készített kiszúróformákat is használtak. A szomszédos népek művészetéből átvett motívumok mellett a mézesbábos mesterségnek sajátos magyar formái alakultak ki. A különféle jeleneteket, személyeket, eseményeket ábrázoló mézes-sütemények jelképpé váltak. E rövid történeti visszatekintés után, gondoljunk a karácsonyra, és ajánlom szíves figyelmükbe a házilag elkészíthető egyszerűbb formájú mézesfigurákat, melyek a régi karácsonyok

folkMAGazin

31

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1995/3  

A TARTALOMBÓL: Bankó András: Leg-leg-leg: esetleg; Berán István: Közös buli; Kóka Rozália: „Nem kell a mostaniaknak mese...”; K. Tóth László...

folkMAGazin 1995/3  

A TARTALOMBÓL: Bankó András: Leg-leg-leg: esetleg; Berán István: Közös buli; Kóka Rozália: „Nem kell a mostaniaknak mese...”; K. Tóth László...

Advertisement