Page 22

Nagy Zoltán József: Moldáviai vendégszereplés – meglepetésekkel Kalandos vállalkozásnak indult a Bartók táncegyüttes nyári turnéja. Meghívást kaptak a moldáviai Criuleni városába a függetlenségi nap tiszteletére rendezett nemzetközi fesztiválra. Kalandosnak ígérkezett az együttes vezetősége számára is: az új, fiatal Bartók együttes első komoly külföldi megmérettetése elé nézett, de a táncosok számára is, hiszen előrevetítette az út árnyoldalait a kötelező kolera elleni védőoltás. Megtették a szükséges óvintézkedéseket, higiéniás felvilágosítás, mit, mikor, hol egyenek, igyanak stb. Felszerelkezve hálózsákokkal, nemzetiszínű lobogóval – Kallós Zoltán, mint tolmács és szaktanácsadó, Pálfy Gyula a Zenetudományi Intézet munkatársa, nemzetközi zsűri tag és Hans Block, a Bartók együttes tiszteletbeli tagja társaságában Nagy Zoltán József vezetésével – elindultak Moldáviába Románián, Erdélyen keresztül. Bár a vendégszereplés szervezése nemzetközi kapcsolatokon alapult – minisztériumi szintű volt – az első napi szállásra mégsem futotta. Romantikus körülmények között, egy válaszúti ház padlásán, hálózsákban éjszakáztak. Másnap Lészpeden keresztül, hosszú utazás és viszonylag könnyű román-moldáv határátkelés után megérkeztek Criuleni városába. Várt rájuk a III. Mesterul Manole fesztivál, francia, albán, török és hazai meghívottakkal, valamint a helyi viszonyokhoz képest elegáns szállodai elhelyezés, 2-4 ágyas szobákban. A Bartók táncegyüttest nagy szeretettel fogadták, jó volt az ellátás, sikeres volt a bemutatkozásuk a függetlenségi napra rendezett programokon, melyeken Moldávia állami vezetése és jó néhány diplomáciai testület – köztük a magyar – is képviseltette magát. Eredményes volt a többi szereplésük is, természetesen azokkal az apró szervezési problémákkal, amikkel szinte minden táncegyüttesnek szembe kell néznie, ha fesztiválon szerepel. Gondolok arra, hogy néha nagyon kell sietni valahová, aztán ahova megérkeznek, ott várakoznak egy órán át... Ezeket az apróságokat leszámítva az emberek vendégszeretete, a sikeres szereplések mindenképen

A Multimédia Színház ... a hit, hagyomány, harmónia jegyében 1989 óta mutatja be produkcióit Magyarországon. A színház tevékenységének egyik alappillére a komplex művészeti alkotások létrehozására való törekvés, amely a maga nemében páratlan, mivel ez a fajta megközelítési mód nem vált általánossá. Ennek oka, hogy a különböző művészeti ágak közötti átjárás jelenünk kortárs művészetében nem jellemző. A tevékenység másik alappillérét a népi kultúra folyamatos és szerves jelenléte képezi. Előadásaik e széles spektrum felhasználásán keresztül számos művészeti réteg érintésével jutnak el a mélyebb filozófiai gondolatok felmutatásáig. A színház az 1995/96-os évadban két ősbemutatót is tervez. Az elsőre 1995. decemberében, Évkör-sorozatukban – a korábbi Farsang és Szüret című előadásaik után Ádvent – Immaculata címmel a Marczibányi Téri Művelődési Központban kerül sor. („Az Évkörsorozatban az ember szemlélő és aktív szerepének a szintézisére törekszünk, szeretnénk a kardinális pontok jelentőségére rámutatni, és az elfelejtett törvényszerűségeket újra életre hívni.”) Az Immaculata című írásában Molnár V. József (v.ö. MAG, 1994/3. szám, 32. oldal) Boldogasszony örök szüzességét említi, a Szeplőtelenség, amely minden régi ember ádventi törekvése volt: vágytalanná, „szűzzé válni” a sötét napok gonoszjáró időszakában, hogy az Istenszülő asszony makulátlan teste lehessen mint ki él, hogy általuk,

22

jó értéseket keltettek az együttes tagjaiban. Ezt az sem tudta elhomályosítani, hogy a fesztiválvégi versenyen nem kizárólag szakmai szempontok szerint döntött a zsűri. Jó érzésekkel, jó hangulatban indultak haza, pedig a meglepetés még csak most következett... Tizenkilenc kilométerre a moldáv-román határtól sötétkék, villogóval felszerelt rendőrautóból kiszálló emberek állították meg buszukat egy parkolónál. A kinyíló ajtón át géppisztollyal felfegyverzett álarcos rabló ugrott fel – mint a filmeken – és követelte, hogy a parkolóból hajtsanak be az út széli erdőbe. Ezzel párhuzamosan a közeli bokrokból hat-nyolc fegyveres került elő, mintegy a felszólítás nyomatékául. „Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik...” Mikor végre felocsúdtak, hogy nincs mese, itt rablótámadás történik, próbálták magyarázni románul is, oroszul is, hogy ez egy fiatalokból álló magyar táncegyüttes, fesztiválon voltak, nincs egyebük, mint a rengeteg jelmezük. Ezzel lehet, hogy zavarba hozták az útonállókat, vagy lehet, hogy nem ezt a buszt várták (előző nap is kiraboltak török utasokat), mindenesetre elbizonytalanodtak, vita támadt közöttük. Leszálltak, hogy megbeszéljék a dolgot. Ezt kihasználva a sofőrök jeleztek az egyébként gyér forgalmú úton közlekedő két autónak is, melyek megálltak a közelben. A rablók egymással vitatkozva még egyszer-kétszer megpróbálták a buszt az erdőbe irányítani, de az együttes hajthatatlan volt. A veszélyes és kényes helyzet végül úgy oldódott meg, hogy az együttesvezető utasítására a sofőr hátramenetbe kapcsolt, és a rablók elbizonytalanodását kihasználva lassan kiódalogtak a parkolóból. Majd illa-berek, nádak, erek... Egy rendőrposzton és a határon előadták a történetüket, nem sok sikerrel, de ők már annak is örültek, hogy szerencsésen megmenekültek. Átlépve a moldáv-román határt, mint mikor hosszú útról hazaér egy táncegyüttes, üdvrivalgás tört ki a buszon. Így ért véget a kalandosnak ígérkezett utazás, – de ennyire kalandosnak talán senki sem gondolta...

bennünk szülessék meg minden élet eredője és oka: a Fény-Krisztus, a téli napfordulaton, Karácsony misztikus éjjelén. A fonóházban (láncos Miklós, luca-puca), a kántálás és betlehemes játék jeleneteiben Berecz András és az Egyszólam együttes, Juhász Katalin, Fülöp Attila, Strack Orsolya, Babinecz Sándor, valamint a Budapest Bartók Táncegyüttes gyermekcsoportja működik közre. A színház másik ősbemutatója 1996. február 10-én, szombaton este 7 órakor a Szkéné Színházban lesz. Egy trilógia, TRINA MACHIMA MUNDI címmel, amelynek első két része, a „Teremtés” és a „Fantázia Éden” –teremtésünket, az emberi lét értelmét az édeni állapot szemszögéből nézve mutatja be, a 3. rész, az „Új ég, új föld...” az örök élet kérdéseire keres választ. A Trilógia 26 szereplő és a gyermekcsoport közreműködésével, a legkorszerűbb színpadtechnika szolgálatba állításával kerül bemutatásra, a magyar népi hagyomány archaikus táncain keresztül, a teljes multimédia-eszköztár felhasználásával. Az Immaculátában szereplőkön kívül a Trilógiában közreműködnek még táncosok Sára Ferenc vezetésével, és a Tatros együttes. Láthatók lesznek gyimesi, moldvai és somogyi táncok. Elhangzanak szövegrészletek az Ó- és Újszövetségből, a Jelenések könyvéből, valamint néhány Léka Géza-vers. A színpadképeket Olescher Tamás festőművész készítette, aki a darabok rendezője is egyben. Fotó: Olescher, Évkör-sorozat – Immaculata, festmény-installáció

folkMAGazin

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1995/3  

A TARTALOMBÓL: Bankó András: Leg-leg-leg: esetleg; Berán István: Közös buli; Kóka Rozália: „Nem kell a mostaniaknak mese...”; K. Tóth László...

folkMAGazin 1995/3  

A TARTALOMBÓL: Bankó András: Leg-leg-leg: esetleg; Berán István: Közös buli; Kóka Rozália: „Nem kell a mostaniaknak mese...”; K. Tóth László...

Advertisement