__MAIN_TEXT__

Page 25

Ifj. Tímár Sándor: A Magyar Klezmer-sztori Újsághír: „1994 októberében, a magyar és franciaországi zenészekből álló Magyar Klezmer együttes sikeresen szerepelt a berlini Nemzetközi Tánc- és Zenei Fesztiválon”. A zenekar megszületését, annak előzményeit és kalandos pályafutását tárja fel a most először nyilvánosság elé kerülő Magyar Klezmer sztori. 1988. május, Budapest, Ferihegyen egy kis csapat készül bevetésre. Három muzsikus, akik titokban a Kolompos nevet viselik, de az elkövetkező két napon Villő álnéven fognak szerepelni, valamint egy pár táncos a Lelle Együttesből. Feszült várakozással múlnak a percek, egymás után fogynak a cigaretták. Egy nagyon fontos személyiség még hiányzik – Heki, az egyetlen valódi Villős. Aztán, néhány perccel a felszállás hivatalos időpontja előtt megbolydul a légkondicionált váróterem nyugalma. Egy tejfölszőke fiatalember csörtet befelé, kezében, hóna alatt hangszerek, ő maga elég zilált. A kis csapat megkönnyebbülten felsóhajt, s miután teljes a létszám, elindulnak a jegykezelő pult felé... 1988 május, Lipcse, Táncházfesztivál. Endékás buli, 1 márka 7 forint, egy korsó csapolt sör 54 pfennig, egy tányér „gulasch” 90. Történetünk hősei azon fáradoznak, hogy a közel 800 márkás gázsit elköltsék, a fennmaradó időben muzsikálnak, táncolnak, s akarva-akaratlanul a fesztivál legnépszerűbb társulatává válnak. Az előadások szünetében folyik az ismerkedés, barátkozás, sőt a politizálás. Az „Ál-Villő – Kolompos”-tagok nem is sejtik, milyen hosszú távú kapcsolatokat alapoztak meg röpke 48 óra leforgása alatt... 1988. július, Nagykálló. A fent említett zenészbojtárok – immár 100 százalékig Kolomposként – a Téka tábor fogadott bandájaként húzzák a talpalávalót. Itt találkoznak „régi” barátjukkal, Tilo Baumbachhal, ezzel a magas, szimpatikus fiatalemberrel, aki képes volt családjával együtt biciklire pattanni, s elkarikázni Lipcséből Nagykállóba, hogy tanulhasson mezőségi táncokat, és klarinétozhasson szatmári muzsikát. A Lipcsét megjárt Kolomposok szívesen fogadják, jókat buliznak együtt... Tilo mesterien bánt a hangszerével. Nem is sejtettük, hogy klarinéttal ilyen jó muzsikát lehet csinálni. Ráadásul mutatott egynéhány zsidó nótát is, amelyek hangzásvilága megkapóan furcsa, keletiesen egzotikus volt... Történetünk szereplői ekkor még nem sejtik, hogy a leendő Magyar Klezmer magja táptalajra talált, s fejlődésnek indult... 1991. június, Lipcse, Táncházfesztivál. Újra itt van a kis csapat. Most már Kolompos néven, magánszervezésben, némileg átalakulva. Apropó, átalakulás: ez már nem endékás buli, 1 DM 50 forint körül van, egy korsó sör 2,50 DM. A gázsit már nem nehéz elkölteni, de a hangulat kiváló s a zenész-táncos társaság ismét sikerrel szerepel... volt a fesztiválnak egy érdekes eseménye, ami bennünket is komolyan érintett: András, egy hannoveri zenetanár barátunk és Tilo közös muzsikálásra invitált a fesztivál záróbuliján. Rövid gondolkodás után fejest ugrottunk egy nemzetközi klezmer csapatba, ahol mindenki mindenféle hangszeren játszott. Ez volt az

első nyilvános megmutatkozásunk, mint klezmer muzsikusok, s e próbálkozásnak folytatása is lett... 1992, július, Mosenberg... Mint a zenei tábor meghívott résztvevői, mi egy központi épületben lettünk elszállásolva. Hogy ez miért érdemel említést? Nos, csak azért, mert minden nap, hajnali nyolctól tízig egy alkalmi klezmer társulat próbált a szomszédos szobában. Így két nap múlva hangról hangra ismertük az amúgy is igen fülbemászó dallamokat. Ezek után nem okozott különösebb nehézséget a táborzáró koncerten való közös muzsikálás. Egyébként itt kezdtünk el komolyabban foglalkozni a klezmer stí1ussal, a hangszeres sajátságokkal. Alkalmunk nyílt konzultálni a műfaj néhány jeles képviselőjével, s kaptunk kottákat, hangzóanyagokat is. Ezen felül Tilo közölte a tábor végén, hogy tervei vannak a Kolompossal, s arra kért, ha klezmer muzsikát játszunk, ragaszkodjunk a mi magyar népzenei hangzás- és gondolkodás-módunkhoz... Ebben a felfogásban kezdi meg tudatos működését egy zenekar, amely a táboron kívül, Kassal utcáin is sikerrel debütál. 1993. május. Tilo és a Kolompos Perbálon próbál. A kísérletező munka eredményeképp összeáll egy 30 perces műsoranyag... Sajnos Tilo időközben Franciaországba költözött, így még meszszebb került, mint eddig volt. A próbák emiatt igen körülményessé váltak, de hála a sok hangzóanyagnak és Tilo útmutatásainak, lassan kiszűrtük a dallamok sajátosságait, s kezdtünk ráérezni a sok forrásból táplálkozó zsidó zeneiség különös hangulatára. 1994. május, Lipcse, Táncházfesztivál. A Magyar Klezmer a világpremier előtti napokban lázasan dolgozik egy szabadidőközpont pincéjében. A banda magyar része már nem csupán Kolompostagokból áll: Balog Edina és ifj. Tímár Sándor mellett Csente Tibor bőgőzik és Porteleki Zoltán cimbalmozik. A Magyar Klezmer erőssége, hogy egy zenekarként két különböző zenei világot mutat be, keresve az átfedéseket. A siker nem csak a közönség létszámán mérhető, hanem azon is, hogy már az első koncert és táncház után meghívást kapnak Berlinbe, az októberi Nemzetközi Tánc- és Zenei Fesztiválra. Ez a felkérés azért volt különösen fontos és megtisztelő, mert Berlin a klezmer muzsika európai fellegvára, ahova gyakran ellátogatnak a tengerentúlról is. Most is két világklasszis, Michael Alpert és Kurt Bjorling (a Brave Old World tagjai) érkezett az Egyesült Államokból. A magyar színeket – a Magyar Klezmeren kívül – Balogh Kálmán és Major László is képviselte. Ilyen öszszetételben, közösen mutatkoztunk be a Berlini Egyetemen és a Fesztiválon. Alkalmunk volt találkozni, beszélgetni és együtt bulizni, muzsikálni Michael-lel és Kurt-tal, akiket addig csak hírből és felvételekről ismertünk. Ők, mint a zsidó zenei hagyományok kiemelkedő kutatói, sok adalék-információval bővítették ismereteinket és általában elfogadták, elismerték a Magyar Klezt, ami azért is nagy dolog, mert ők, a műfaj „legjei” – ezáltal szakmai irányítói is –, kritikus szemmel figyelik az új jövevényeket. Sőt, mi több, nem kizárt, hogy esetleg 1995-ben Budapesten együtt lép színpadra a Brave Old World, a Nayer Kapelye és a Magyar Klezmer... Hölgyeim és Uraim, ha ez igaz, akkor a sztori folytatódik...

Fotó : Zsidó zenészek

folkMAGazin

25

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1995/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az életét is színesíti; Fügedi János: Lenthangsúlyos kalotaszegi; Sipos János: Török népzene – magyar népzene...

folkMAGazin 1995/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az életét is színesíti; Fügedi János: Lenthangsúlyos kalotaszegi; Sipos János: Török népzene – magyar népzene...

Advertisement