__MAIN_TEXT__

Page 27

Bankó András - NYELV.E.L.Ő - FAIN

APRÁJA

Megtaláltam, honnan vehette a fiatal etno-jazz együttes a Kesző nevet! Ehhez csak föl kellett lapozni a Magyar Posta előfizetéses terjesztésében levő „Belföldi Hírlapok Katalógusa 1994” című füzetke 6. oldalát, s ott a Kertészet és szőlészet nevű lap egyszerűsítő jelzéseként olvasható az öt betű. Így vezet rá egy előadócsoport neve a rövidítés értelmére, értelmességére... Mert azt előre kell bocsátanom, hogy e fönti példa az egyik legtisztább kurtítás, sok más esetben sem logika, sem kézenfekvő, vagy ésszerűen fain megoldás nem jutott eszébe az illetékeseknek: egyszerűen torzszülöttek keresztapái lettek! Például minek lett a postai összesítőben az országszerte ÉS-ként emlegetett Élet és Irodalomból „ÉLIR”, mi okból lényegült át „HEVI”-vé a közismert HVG, s a hat darab heti jelzővel kezdődő újságnévből miért egyedül a Heti Pesti Riport érdemesült a „HETI” rövidítésre? (Én a HEPP-et szántam volna ennek.) A hét vagy nyolc magyar jelzővel kezdődő folyóirat csonkolásában még kevesebb a következetesség. Vajon miért jobb a Nari-nak a „MANAR”, mint a szerkesztők által használt – s mellékesen tőlem származó – mozaikszó, a MaNcs? Itt már-már ébred a gyanú, hogy se nyelvi lelemény, se más agymunka nem áll a felelősségteljes kiadvány szerkesztése mögött. Habár érdemes továbblapozni... A legolcsóbban az eleve rövid nevűek úszták meg: „IM” az IM, „KÁPÉ” a Kápé és „KAPU” a Kapu rövidítése, sőt a betűszám növekedése dacára „ZSARU” a Zsaru kurtítása, „FÜLES” a Fülesé, „REFORM” a Reformé (már 6 betű) és „ÉLETÜNK” az Életünké. Korai lenne azt gondolni, hogy ez a határ. A kitartó böngészés ugyanis leleplezi, hogy a névmódosítók haragban vannak a számokkal: a 168 óra egyszerűbben „ÓRA”, a 2000 nevezető folyóirat „KÉTE” – fain egy találmány, ugye? –, a TVR-7 egyszerűen „TVR”, míg a 100 x szép simán „SZÉP”. Ezek után nem csoda, hogy a hétbetűs Szilvia és Tiffany „miniben” így szerepel: „SZILVI”, „TIFFAN”. Ily módon át is térhetünk a kétértelműségek mezejére, hisz ki a csutka jönne rá, hogy a „HÁJOG” nem helyesírási bakiból adódott, hanem a Házi Jogtanácsadó aprításából. Miként a „FIKU” is tengernyi gyanús képzetet kelthet az emberben – anélkül, hogy a Filmkultúra nevére akadna –, úgy a „DÖDÖ” sem idézi föl könnyebben a Dörmögő Dömötör nevet (miközben általánosan Dömiként kérik a gyereklapot)... A pálmát mindenesetre a Bankszemle nevezetű orgánum viszi el a következő rövidítéssel: BASZE... Hát ez már egy olyan fáintos kitaláció, hogy az ember alig állhatja meg szó nélkül. Csak itt a szerkesztőségben gondol az ember homlokráncai alól arra, mi lesz (mi lehetne?) a mi nevünkből? Talán ezért fontos javasolni mindenkit megelőzve, önként vállalkozó keresztapaként azt a rövidítést, ami a „milyen lap a foIkMAGazin?” kérdésre is kimerítő választ adhat: FAIN. Noha azt se szabad elfelejteni, ami mégiscsak a lényeg benne, a MAG!

Citerák, ütőgardon készítése Gáts Tibor népi iparművész, a Népművészet Mestere 1076 Budapest, Szinva u. 5. Tel./Fax: 1/141-4068

Május 14-én Megyei Gyermeknéptánc bemutató Hímesházán, a Baranyai Gyermekfesztivál keretében (Baranya megyei Művelődési Központ) * Május 21. Velem Népművészeti Műhelyrendszer Pünkösdölő – Népművészeti Nap Velemben. * Két testvérnép – Az udmurtok és a marik népművészete című kiállítás a Néprajzi Múzeumban (1055. Bp. Kossuth Lajos tér 12) Megtekinthető: 1955. május 22-ig naponta – hétfő kivételével – 10-18 óráig. * A győri Rakonca együttes 10 éves évfordulójára rendezett koncert és táncház május 27-én délután a kimlei kastélyban lesz. * Megjelent a Történelmi Lovas Egyesület „Tavaszi hadjárat – huszár és katonaénekek” című kazettája. * A IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztiválon a több mint tízezer szereplő között fellépnek a budafoki Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola, a székesfehérvári Hermann László Zeneiskola és az Óbudai Népzenei Iskola növendékei. A nyitóhangversenyt (június 2.) és a zárókoncertet (június 4.) a Magyar Televízió is közvetíti a Budapest Sportcsarnokból. Június 3-án a Városligeten 10-18 óráig vásárral egybekötött zenés, táncos műsor lesz, ahol külföldi népművészeti csoportok is szerepelnek. * Június 17. és 23. között Országos Csipkehét Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban. * Velemi Búcsú és Népművészeti Nap lesz Velemben, június 18-án.

Gervai Mária: Kádár Régi mesterségek Az emberek az őskortól kezdve megpróbálták tárolni a folyadékot, s idővel eljutottak a fából készült tárolóedényekig. Már a XIII. század-beli írásos feljegyzések tanúskodnak hordókészítésről. Az edényeket, kádakat, hordókat régen jobbára egyetlen farönkből faragták, később azután kettérepesztették, mert így sokkal könnyebb volt megmunkálni. A két kivájt dongát azután abronccsal összefogták. A puhafából sajtárt, dézsát, kisebb edényeket készítettek, a keményfából hordókat, A folyószabályozások előtt a vékonyabb dongából készített kas szerkezetet a halászok tapogatóként használták, ez tartósabb volt, mint ha fűzvesszőből készítették volna. A szőcsénypusztai Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola felvállalta e nagyon ősi szakma újraélesztését. Hazánkban a kádármesterek lassan kiöregednek, ezért gondoskodik az Iskola az utánpótlásról, és minőségi képzésre rendezkedett be. Régen csak kéziszerszámokkal dolgoztak a kádárok, ma már némely munkafolyamat gépesített. A szakmunkásképzőben a fiatalok megtanulják a kádárszakma minden csínját-bínját. Sajnos egy-két donga kicserélése végett ma még messzire el kell vinni az edényeket, míg megfelelően képzett szakembert találunk a munka elvégzésére. Reméljük ebből az iskolából kikerülve az ifjú kádárok még sokáig életben tartják ezt a szép mesterséget. Kása Béla felvételén: Vásározó kádár

folkMAGazin

27

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 1995/1  

A TARTALOMBÓL: Pesovár Ernő: Antológia ’94; Foltin Jolán: Tóth Ferenc; Sólyom Ferenc: Csángó lett a szüvem; Bankó András: Életillanások; Kis...

folkMAGazin 1995/1  

A TARTALOMBÓL: Pesovár Ernő: Antológia ’94; Foltin Jolán: Tóth Ferenc; Sólyom Ferenc: Csángó lett a szüvem; Bankó András: Életillanások; Kis...

Advertisement