{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 27

BUKOVINA, BUKOVINA Részletek Kóka Rozália könyvéből – XVII. rész

Akadémiai székfoglalóm Hatalmas vágy fogott el, hogy ma2011 januárjában, a hidasi református gammal vigyem a naplót, hogy a képeparókián bukkantam rá arra a naplóra, ket egyenként, nyugodtan megnézegetamelyben néhai dr. Bognóczky Géza tiszhessem, elolvasgassam a szövegeket. Kérételetes úr és a felesége megörökítették a semmel alig mertem előhozakodni, de vébukovinai székelyek 1941-es bácskai kitegül legyőztem a szemérmességemet. Meg lepítését. is kaptam néhány napra az albumot, s az A bukovinai székelyek hazatérésének tán három nap, három éjjel csak olvastam, hetvenedik évfordulójára nagyszabású, orforgattam lázasan. szágos rendezvényt, sőt rendezvénysoro Azon kezdtem gondolkodni, hogyan zatot terveztem. A megemlékezések behatudnám ezeket a képeket közkinccsé tenni. rangozására megkértem Vágner Máriát, a Először is megmutattam őket Berán IstKossuth Rádió szerkesztőjét, hogy készítvánnak, a folkMAGazin szerkesztőjének, senek interjúkat a Tolnában, Baranyában hogy nézze meg, mit lehetne velük kezdeés Bács-Kiskun megyében élő bukovinai ni. Bizton állíthatom, hogy őt is elkapta székelyekkel, akik még emlékeznek a teaz a „láz”, amelyik engem. Hamarosan kilepítésre; beszélgessenek olyan személyiséjelentette: A/2-es, vagyis négy gépírópapír gekkel, akik, ha nem is székelyek, de szoméretű nagyításig még teljesen élesek lenros kapcsolatban álltak velük. Felajánlotnének. Már csak pénzt kellett szereznem! tam, hogy elkísérem őket a riportútra. Az Nagy László költőnket idézve „nekem a interjúk el is készültek. A Farkas Erika veBognóczky Géza a családjával kérés nagy szégyen”, de félretettem a szézette, népszerű „Hely” sorozatban – úgy gyent, és felkerestem Érd polgármesterét, T. Mészáros Andrást, aki, emlékszem, három folytatásban – el is hangzottak. Utolsó helymint oly sokszor az elmúlt években, azonnal segített. színünk Hidas volt, ahová az egykori andrásfalvi reformátusok ke Hamarosan megszületett a negyven képből álló kiállítás, amelyrültek 1945-ben. Megcsodáltuk a hatalmas, újonnan épült, erdélyi ből három garnitúrát készíttettem. Egyet-egyet a Bukovinai Székestílusú templomot, melyet a lelkes hidasi hívek a dél-koreai reforlyek Országos Szövetségének, a hidasi református gyülekezetnek és mátusok bőkezű adományának segítségével építettek fel. saját „használatra”. A kiállításnak a Hazatérés 1941. címet adtam. Borus Mária tiszteletes asszony, miután megvendégelt bennün Először 2011. január 21-én, Budapesten a Semmelweis utcában, ket, bevezetett a parókia székely szobájába. A sok szép, régi, még a Magyarok Házában állítottuk ki, majd május 8-án, a Budai VárBukovinában készült tárgy között, az egyik vitrinben megpillantotban, a hazatérés 70. évfordulójára rendezett ünnepségek keretében tam egy vaskos albumot. Megkértem a tiszteletes asszonyt, hogy vemutattuk be. Azóta már számos településen kiállítottuk, legutóbb gye ki és engedje meg, hogy beletekintsek. Amikor belelapoztam a háromszáz oldalas füzetbe, mintha áram Sárospatakon, a Református Teológián. Most, amikor ezeket a soütött volna meg. Kicsi, 6x9-es fekete-fehér képeken a kezemben rokat írom, az Egri Eszterházy Károly Egyetemen készülök bemutartottam az egykori Andrásfalva összes református lakóját. A „ké- tatni az anyagot. Péter László grafikusművész az Új Szóban, a Szerpeskönyvben” láthattam azt, amit már elbeszélések sokaságából oly biában megjelenő újságban ezt írta a kiállításon átélt érzelmeiről: jól ismertem, de elképzelni mégsem tudtam. Láthattam a bukovi- „Megilletődve, nagyon lassan vonulunk végig a kiállítás képei előtt. A nai székelyek történetének egyik legnagyobb, képekbe merevedett történelemkönyvekből bemagolt események helyett most a színigaz múlt jelenik meg előttünk, amelyet alázattal és néma áhítattal illik szemléldrámáját, a szülőföld elhagyásának a tragédiáját. A képeket dr. Bognóczky Géza, református tiszteletes úr készí- nünk. A kinagyított fényképek láttán most földbe gyökerezik a lábunk. tette. A kitelepítéshez szükséges okiratokhoz, az ún. „hazatérők- A kiállítás képein a Bukovinától való elbúcsúzás megrázó pillanatai. höz” fényképezte le a faluja népét. A hazatérőkhöz szükséges képek Mintha kálváriák tobzódó stációképeit látnánk. A fényképbe zárt fájmellett rengeteg emlékképet is készített: a családok a házaik előtt, a dalmakat és a pillanat örökkévalóságát.”. szomszédaikkal, az állataikkal, melyeket ott kellett hagyniuk min- 2012 nyarán a népdalkörrel a Vajdaságba utaztunk. Elsődleges den vagyonkájukkal egyetemben; kiindulás a faluból, megérkezés célunk az volt, hogy felkeressük azokat a településeket, ahol a bua határra, tömegjelenetek, bevagonírozás, a tíznapos út állomásai, kovinai székelyek 1941-től 1944-ig éltek, és ahol az együttes tagmegérkezés Bácskába; beköltözés a juttatott házakba, nagy, hivata- jai közül többen születtek. A szülőfaluink meglátogatása mellett Újvidéken, Temerinben, Topolyán, Kelebián, Óbecsén és Töröklos parádék államférfiakkal. Ismertem már számos képet ebből az időből, de legtöbbjét hiva- becsén bemutattuk az Édes hazám, mit vétettem... című műsoruntalosan kiküldött fotósok készítették a nagy ünnepségeken, sok-sok kat. A vajdasági magyarok nagy megrendültséggel hallgatták a törmagyar zászlóval, gyakran propagandacéllal. Bognóczky Géza ké- téneteinket. Az idősek közül sokan még emlékeztek a rövid ideig pein a kitelepítés igazi arca mutatkozik meg. A gyász, a félelem, a itt élt székelyekre. Bajmokon, Topolyán a temetőkben gondozzák bizonytalanság érzése. Az albumba ragasztott képek alá a tiszteletes az elárvult székely sírokat. Emlékkereszteket, kopjafákat is láttunk. úr felesége feljegyezte az összes fontos adatot: mikor, hol készültek Utunk utolsó állomása Ófutak volt. Az ófutaki barokk temploma felvételek, kik vannak a képeken. Sok helyütt az események rövid ban helyezték örök nyugalomra az 1790. március 12-én elhunyt Hadik András grófot, a bukovinai székelyek nagy pártfogóját. leírása is megtalálható volt.

27

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/5  

A TARTALOMBÓL – Grozdits Károly: A cimbalom a XXI. század hangszere (Interjú Lukács Miklóssal); Grozdits Virág: Volt egyszer egy néptánccsop...

folkMAGazin 2019/5  

A TARTALOMBÓL – Grozdits Károly: A cimbalom a XXI. század hangszere (Interjú Lukács Miklóssal); Grozdits Virág: Volt egyszer egy néptánccsop...

Advertisement