__MAIN_TEXT__

Page 43

Virágvölgyi Márta: Gyimesi népzene I–II. Halmágyi Mihály dallamai

Az Óbudai Népzenei Iskola Kiadványsorozata – Magyar Hangszermíves Céh Ajánlás Nagy öröm számomra, hogy a gyimesi magyar hegedűmuzsika egyik jelentős előadójának, Halmágyi Mihálynak jelenik meg kiváló kotta- és audiovizuális anyaga két kötetben Virágvölgyi Márta áldozatos munkája révén. Remélem, hogy a kiadvány nagyban hozzájárul a magyar népzenészek játék- és stílusismeretének kibővítéséhez. Negyvenéves népzenei hegedűtanulmányaim alapján kijelenthetem, hogy az egyik legnehezebben elsajátítható magyar hegedűstílusról van szó, amely Európában talán a legrégebbi hegedűjátékok közé tartozik. Nem véletlen, hogy Zerkula János és Antal Zoltán személyében két utolsó gyimesközéploki énekes-prímás is képviselte a magyar regős énekesek zenei hagyományát a Kárpát-medencében. Halmágyi Mihály kivételes zenei képességeit világhírű zeneszerzőnk Kurtág György is megörökítette Hommage à Mihály Halmágyi című művében. A Gyimesekben hallatlanul népszerű muzsikás volt énekes-gardonos feleségével együtt. Virágvölgyi Márta lejegyzéseiből kitűnik improvizatív játékának tudatossága és érettsége. Ennek a „csángós” muzsikálásnak minden stílusjegye, zenei elemei, mint például a sorok záróformulái, egységes rendszerben megtalálhatók a dallamokban. A legfontosabb jellegzetessége, hogy nem dúr és moll hangnemekbe szorítva, hanem a természetes és modális hangsorokban szólalnak meg a dalok. Mindössze a tonika, a 4. és 5. és a 8. fok az, amely általában rögzített. A többi a dallamoktól függően módosult. Ezért ennek a megismeréséhez és meghallásához elengedhetetlen a hangfelvételek nagyon figyelmes, elemző meghallgatása. A lejegyzésben található felfelé nyilacskák csak jelzik, hogy ott intonáció van, de ennek mértékéhez ajánlatos sokszor lassítva meghallgatni a hangfelvételt. A lejegyzés természetesen erre nem térhet ki a legnagyobb részletességgel, ezért a kotta és a felvétel együtt vezet el az igazsághoz. Ezt a munkát dallamról dallamra kell elvégezni, hogy az általánosítás csapdájába ne essünk. A három ujj használata elsősorban a kvintpárhuzamokat és a gyengébb negyedik ujjnak a díszítésben való szerepét adja. Ez a hangsor inkább a régi stílusú népdalaink előadásmódja, de vannnak énekesek és zenészek, akik ezt az újstílusú népdalok esetében is alkalmazzák. Eddigi kutatásaim alapján két magyar hegedűjáték és stílus körvonalazódik Az egyik a második fekvésben, többnyire három ujjal megvalósuló hegedűjáték, a másik pedig az általánosan ismert négyujjas, temperált hangrendű játék. Van még egy átmeneti állapotot

„Kobozreneszánsz” Bolya Mátyás és zenésztársai

Akusztikus, autentikus Zeneakadémia – Solti terem; 2019. november 5., 19.00 A Kobozreneszánsz című sorozat 2017-ben indult „Egy hangszer újjászületése Magyarországon" alcímmel. A valóban egyre népszerűbb hangszer már számos fórumon megmérette magát, legutóbb a Zeneakadémia doktori bizottsága előtt szerepelt nagy sikerrel; innen származik a koncert ötlete. Közreműködik: Bolya Mátyás (koboz, lant, citera), Szokolay Dongó Balázs (furulya, duda, szaxofon), Fekete Bori (ének), Buzás Attila (szaz, basszprímtambura), Eredics Dávid (bolgár kaval, klarinét), Szlama László (koboz, citera), Csenki Zalán (koboz)

tükröző stílus, amely leginkább az erdélyi Mezőségen maradt fenn. A régi stílusú hangszerjáték általános lehetett, hiszen Somogyban két prímás, Kalotaszegen a mérai Antal Ferenc „Árus”, Magyarszováton Huszár János, Magyarbecében Szántó Ferenc, Kulcsár Ferenc és Gyimesben a középlokiak a lehető legteljesebben alkalmazzák ezt a játékmódot. Fontos megjegyezni, hogy az ének és főleg furulya hangsorai is megerősítik ennek a régi stílusnak a jelenlétét. Végül néhány tanácsot szeretnék adni. Először a kicsi hejszákkal (tiszti, korobjászka, hosszúhavasi...) érdemes kezdeni, figyelve a tisztaságra, az ujjrendre. Lehet folytatni az aprókkal, a magyaros csárdásokkal. A viszonylag szimmetrikusabb ritmusú sebes magyarosok is a könnyebben elsajátítható dallamok. A kettős esetében nagyon fontos a kötések, a fő és mellékhangsúlyok betartása. Talán a lassú magyarosok és a keservesek, amelyek gazdagabb díszítése, belső lüktetése miatt nagyobb figyelmet igényelnek. A sebes csárdások hallatlanul virtuózak és improvizatívak, de ezek között is találunk egyszerűbbeket, amelyekkel elkezdhetjük a tanulást. Igaz, hogy a hegedűs játékát nem színesíti kíséret, viszont a szólisztikus, zengetős hangszerjáték független, önmagát kísérő, nagyon nagy szabadságot adó játékmódot ajándékoz, amely önmagában is koncertélményt ad. Az ötödik hanghúr felszereltetését nagyon ajánlom, mert ezzel a bezengetések elérik a céljukat és a hangszer akusztikai teljesítményét is nagyban megnövelik. Kívánok sok sikert e nagyszerű kiadványnak a használatához! Vizeli Balázs (Borítófotó: Kása Béla)

43

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/4  

A TARTALOMBÓL: Hegyi Zoltán: Ökrös Csaba (1960–2019); Vízmelléki népzene és Új Pátria; Hajba Ferenc: Beszélgetés Novák Ferenccel; „Csak léle...

folkMAGazin 2019/4  

A TARTALOMBÓL: Hegyi Zoltán: Ökrös Csaba (1960–2019); Vízmelléki népzene és Új Pátria; Hajba Ferenc: Beszélgetés Novák Ferenccel; „Csak léle...

Advertisement