__MAIN_TEXT__

Page 39

(Ingatlankezelő Vállalat) Majakovszkij (Király) utca 2. szám alatt lévő kultúrotthona egyik ablakmélyedésében tanakodtunk. Mi legyen az újszülött neve? Petőfi, Kossuth? Ezekből rengeteg volt és nem is túl kifejezőek egy tánccsoport számára. Rákosi Mátyás? Lenin? Na, ne! Nem sorolom az ötletek hosszú sorát. Amikor a reformkori muzsikusokat vettük sorra, és a verbunkos muzsika atyja jutott eszünkbe, revelációként ért a megoldás: legyen Bihari János! Ezt természetesen fel kellett terjeszteni. A hozzájárulásra kb. két hétre volt szükség. Ettől kezdve hivatalosan is ez a nevünk. (Egy fontos tényező! A hatalom bürokratikus kultúrapparátusa felülről diktálva szerveződött. A Bihari alulról, öntevékenyen, kihasználva persze az én tánc-szakreferensi lehetőségeimet is!) A Bihari Együttes elkezdett működni. „Működni?” Ez a szó kevés a hat évtized titkainak megfejtéséhez. Ami a működésen túl van, az több mint hat évtized összetartó ereje, kohéziója. Egyébként 1956 vihara sem hagyta érintetlenül az együttest. A szakszervezet jövője a zavaros napokban kétségessé vált, beszélték, hogy beolvad más, nagyobb szakszervezetekbe. A Bihari fenntartója pedig a HVDSZ, pontosabban annak kultúrosztálya volt. Tájékozódnunk kellett. Jómagam a negyvenes években aktív cserkész voltam. Ezért felkerestem Jánosi Sándort, aki a negyvenes évek végén még működő Magyar Cserkészfiúk Szövetségének az utolsó országos vezetőtisztje volt, az elnök pedig Karácsony Sándor, akit egy modern, főként regöscserkészet alapú mozgalom atyjának is tekinthetünk. Jánosi akkor már – Tildy Zoltán államminiszter megbízólevelének birtokában – a Cserkész Szövetség újjászervezésén munkálkodott, elsősorban Karácsony szellemiségének jegyében. Az elő„Neuwirth Panni éppen átbújik az aranykapun” Forrás: Bihari Együttes archívuma

Lévay Andrea–Ágfalvi György: Disz – Táncok Kalocsavidékről XXV. Szolnoki Országos Néptáncfesztivál, 2019. Fotó: Éger György

készítő tárgyalások eredményeképpen olyan elképzelés alakult ki, hogy a Bihari együttes lehetne a Cserkész Szövetség központi (népművészeti) táncegyüttese. Jánosi az Ideiglenes Intézőbizottság elnöki tisztével engem, titkári teendőivel Novák Ferencet bízta meg. A szervezési tevékenység október utolsó napjaitól november 3-ig tartott, s ebbe az együttes tagjai aktívan bekapcsolódtak. A történelem csupán ennyit engedélyezett... De az élet zajlott tovább... * Kezdetben újdonságként hatott a szokatlan próbarend, tánctechnikai bemelegítés, képzés. Majd a lassan kialakuló táncos és baráti összeszokás, a közösségé fejlődés. Az első színpadi fellépések élménye, a velük járó büszkeség. Az első születésnap ’55-ben Nusi néni, a zongorakorrepetítor lakásán... Az már igazi, közösségi élmény. Önismereti kritika. Felismerés: kár, hogy (még) nincsenek olyan hagyományaink, mint a régi együtteseknél. A további születésnapokon is izmosodott az összetartozás érzése, kialakultak a hagyományok. Kialakult az együttes ars poeticájának és közösségének kisugárzása. Létrejött a Bihari együttes bábáskodásával a Néptáncosok Klubja. Ismeretterjesztés. Vendégek: Rábai Miklós, Pór Anna, Sárosi Bálint, Kascsák Margit, Sánta Ferenc, Fodor András, Borbély Jolán, Éri István és sokan mások. Mind-mind a kohéziós erőt növelték. Mindehhez a művészeti vezetés, Novák Feri egyénisége. Majd csatlakoznak alkotótársként: Szigeti Károly, Györgyfalvay Katalin, Timár Sándor, Martin György és a Pesovár testvérek, Ernő és Ferenc... A nagyvázsonyi táborozás. Élmények halmozódása és feldolgozása... Közben az egymásra való figyelés, egymás segítése. (’56-ban például kenyeret vittünk Balázs Marci ötgyerekes családjának). Barátságok, szerelmek, viták, veszekedések, kibékülések, megszokás és új élményekből fakadó, újra megújuló közösségi érzés... Kialakulnak a kezdetben hiányzó hagyományok. A „tartozom valahova” érzése. Büszkeség: „tíz, húsz, harminc... hatvan év van mögöttem akkor is, ha csak tegnap kerültem az együttesbe...”. És mindez egy folyamat. * Generációk követték egymást. Olyan tánctörténetet írtak, olyan közösséget alkottak, olyan hagyományt teremtettek, amilyenről mi, több mint hat évtizede álmodoztunk. Tisztelet és főhajtás nekik! Budapest, 2019. május Boross Géza

39

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/4  

A TARTALOMBÓL: Hegyi Zoltán: Ökrös Csaba (1960–2019); Vízmelléki népzene és Új Pátria; Hajba Ferenc: Beszélgetés Novák Ferenccel; „Csak léle...

folkMAGazin 2019/4  

A TARTALOMBÓL: Hegyi Zoltán: Ökrös Csaba (1960–2019); Vízmelléki népzene és Új Pátria; Hajba Ferenc: Beszélgetés Novák Ferenccel; „Csak léle...

Advertisement