Page 6

ÚTON A DIGITÁLIS BÖLCSÉSZET FELÉ – Interaktív térképen a magyar népzene – Kétszázezer adatsor – az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívuma a magyar népzene- és néptánckutatás felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye. E nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló adatbázisból a kutatók a közelmúltban mindenki számára elérhetővé tettek több mint tizenkétezer órányi hanganyagot. Az archívum nemcsak az adatok mennyisége és értéke miatt figyelemreméltó, hanem azért is, mert az ott dolgozó kutatók a legkorszerűbb elveket érvényesítik az adatok digitális feldolgozásának módszertanában, illetve az így kialakított online publikációs stratégiában. Bolya Mátyásnak, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete tudományos munkatársának, a Népzenei Archívum vezetőjének írása eredetileg az MTA honlapján jelent meg 2019. május 20-án.

N

apjainkban a publikációs gyakorlat gyors és drámai változásának lehetünk tanúi. Míg akár néhány évvel ezelőtt a papíralapú közlemény volt az egyetlen elfogadott publikációs platform, ma már a tudományos kommunikáció egyre inkább az online térbe helyeződik át. Megjelentek az online folyóiratok, repozitóriumok, a tudományos teljesítmény mérésének pedig az új, adatbázis-szemléletű normái. Magyarországon a kutatók tevékenységét és kapcsolati hálóját mérő online platform a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT). Az MTMT első verziói a természettudósok publikációs szokásaihoz alkalmazkodtak, a bölcsészettudomány szempontjai csak később jelentek meg. Ma már adatbázis és tudományos adat is rögzíthető a rendszerben. Tudományos adatnak számít például egy népdal lejegyzése is. * Információéhség a digitális térben A publikációs platform eltolódásához összetett folyamatok vezettek. Az adatok gyors kereshetősége és ellenőrizhetősége részegítően hatott a felhasználókra, csillapíthatatlan információéhséget generálva tudományos téren is. Megjelent az open access elve, a társadalom számára pedig fontossá vált, hogy a közpénzből finanszírozott tudományos munka transzparens legyen. Az érdeklődők köre jelentősen kiszélesedett, és elvesztette homogenitását. Minden, a digitális térben megjelenő adat és szerző azonosíthatóvá vált. Ennek köszönhetően a tanulmányok lábjegyzetei életre kelnek, és egyetlen kattintással ellenőrizhetővé válik a teljes forráslánc. Például egy néptánclejegyzés mellett megjelenik a vonatkozó filmrészlet, a kották1 mellett pedig a hangfelvétel. Érthető, hogy ez a gyorsan lejátszódó folyamat alapjaiban rengette meg a hagyományos publikációs gyakorlaton szocializálódott tudományos világot. Eközben – ahogy a tudománytörténetben már számtalanszor megtörtént – a technológia visszahatott a kutatási módszerekre, és megszületett a digitális bölcsészet fogalma. Erről a folyamatról írta szemléletesen Nagy Károly Zsolt, a MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa: „Az utóbbi években egyre több olyan Ének: Pozsár János (Igal, Somogy m.), gy.: Ádám Jenő, 1927. kutatás készül [...] a bölcsészet és társtudományai terüKodály-rend, 192. dosszié (22075-22202) KR_22095 – library.hungaricana.hu letén, mely afféle sajátos, »digitális ugarfeltörésként« is értelmezhető. Ezek a művek olyan területekre terjesztik ugyanis ki attól, amit a bölcsészetről gondoltak a bölcsészek. A helyzet azona digitális kultúra érvényességét, melyeket addig e kultúrával ellen- ban változik.” tétesnek gondolt a közvélemény vagy éppen az adott terület »ősla- Tehát a digitális bölcsészet nem csupán azt jelenti, hogy virtukossága«. A mára gyakorlatilag bevett »digitális bölcsészet« kifeje- ózan alkalmazzuk a digitális technológia adta lehetőségeket a bölzés például néhány éve Magyarországon még afféle »fából vaskari- csészettudomány területén, hanem felismerjük, hogy e lehetőségek kának« számított, hiszen a digitális kultúrára jellemzőnek vélt kvan- visszahatnak a kutatás módszertanára, alapjaiban változtatva meg a tifikáló, tárgyiasító, áruképző szemléleténél kevés dolog áll távolabb kérdésfeltevés mibenlétét és a felhasznált források körét.

6

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/3  

A TARTALOMBÓL: Novák Ferenc: „Tata 88"; Berlász Melinda: „Csak lélekben és gondolatban”; Bolya Mátyás: Úton a digitális bölcsészet felé ; Mó...

folkMAGazin 2019/3  

A TARTALOMBÓL: Novák Ferenc: „Tata 88"; Berlász Melinda: „Csak lélekben és gondolatban”; Bolya Mátyás: Úton a digitális bölcsészet felé ; Mó...

Advertisement