a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 14

TÁR

KROÓ KATALIN:

REGÉNYKEZDŐDÉS EGY VÁLTOZATBAN – AKÁR NOVELLA

Áronfalvi Benedek földobta a labdát. Még nem a talpát, csak mindennapi labdáját. Szokás szerint valami meghökkentően különleges egyedi mestermunkát óhajtott létrehozni. Bármi lehetett efféle mestermunka. Egy különleges vacsora itt vagy ott. Például négykezes ebéd, melyet feleségével közösen készítettek csodálatos háromszobás lakásuk díszvendégének, ünneplés céljából. Gondosan kitervelt gourmand-ebéd – papírvékonyságúra szeletelt füstölt húselőétel, talán előző heti londoni útjukról hozhatták, majd erdőben szedett friss gombából készült leves. Ezt követően két órán át puhított pulykaméretű omlós, zamatos libacomb, sült tökkel. Végül utánozhatatlan házi rakott pálmalevél, háromféle töltelékkel. Előtte kis italozás. Utána hamisítatlan feketekávé. Közben kellemes csevej. Mindez dicsérő megemlékezés. A kolleginának van szánva, amiért túlélte és sikerre vitte nehéz és hosszú menetelését valamilyen akadémiai fokozatért. Noémi csak hírből hallott erről a csodás emlékű vacsoráról, de rögtön tudta, hova tegye: mestermunka. Kézzel megalkotott rituális tisztelet- és szeretetmeghintése annak, akit beengedtek otthonuk szentélyébe. Azután itt volt Áronfalvi Benedek állandó kántálása kőműves építményéről, a vidéki házról, amely őt szintén oldhatatlan kötelékkel feleségéhez fűzte, kinek hosszú éveken át csinosítgatta ezt a második, de szívük szerint legfőbb otthont. Ez a kis csinosítgató fabrikálás valójában állandó téglarakás volt. Húzta, vonta a súlyokat, cipelte a bútorfákat, malterezett. Fúrta, faragta, padlózta, kövezte, átszabta, amit éppen kellett, vagy szűkítette, tágította a teret. Noéminek egy idő után gyanús lett ez a sok éven át tartó megszállott foglalatosság, és hosszas tűnődésbe esett, vajon miről is szól mindez. Lassan-lassan megértette – ez sem más, mint mestermunka. Áron (legtöbbször így nevezték Áronfalvit) saját

14

építménye. Kétkezi művészete. Az utánozhatatlan birtok, melynek ő és kizárólag Ő az alkotó teremtője. Beáll dolgozni, traktorra ül, gyümölcsöt szüretel, füvet kaszál, s ha már nincs semmi formálható, hát történeteket sző a ház s a munka köré. Kiás valami rejtélyes régi ereklyét a földből, és költeményt ír róla. Vagy pont hogy eltemet a föld alatt egy üvegbe rejtett üzenetet. Nem palackba. Tejesüvegbe. Így izgalmasabb. Azután gyaníthatóan megírja Noéminek, hogy mi történt. Ez hozzátartozik a rítushoz. A tejesüvegbe lopott, jövőnek szánt üzenetet Kertész-Virágffy Noéminek meg kell ismernie, különben bevégezetlen marad az alkotás. A jövő még messze van, amikor két évszázad múlva rátalálnak, kiássák. Kertész-Virágffy Noéminek feltétlenül hallania kell a szövegről, ha már nem láthatja. Tudatni kell vele az üvegbe írt üzenet meséjét. A különleges májpástétom receptjét is megadja Áron, melyet szintén saját két kezével készít. Mindenki kap belőle. Az összes szeretett családtag (Noémi persze nem, hisz ő nem családtag). Petrezselyemmel szórja meg az étket egy vers kíséretében, amely arról szól, hogy barna csizmájában felkaptat az udvaruk mögött emelkedő dombra, mert ott nő ez a háziasított növény, egy távoli kiskertben. Burjánzik. Noémi jól ismerte Áront, és szerette mindezért. A libacombért, melyet közös kolleginájuknak készített feleségével, majd feltálalta archaizáló stílusú karosszékekkel körbevett, gobelin-terítővel letakart ebédlői tölgyasztalán, melynek hat ívesen hajló lába gyönyörű színes perzsaszőnyeget szorított a sötét tónusúra lakkozott padlóra. Rajongott érte a májpástétomos recept és a petrezselyem beszerzéséről szóló líra okán. Becsülte a sok téglarakásért. Megkapó volt, hogy palotát épít feleségének, és tűri szeszélyeit. Mindez a minőségi életalkotás részleteinek mutatkozott az ő szemében. Az életkézművesség veretes alkotása.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/3  

A TARTALOMBÓL: Novák Ferenc: „Tata 88"; Berlász Melinda: „Csak lélekben és gondolatban”; Bolya Mátyás: Úton a digitális bölcsészet felé ; Mó...

folkMAGazin 2019/3  

A TARTALOMBÓL: Novák Ferenc: „Tata 88"; Berlász Melinda: „Csak lélekben és gondolatban”; Bolya Mátyás: Úton a digitális bölcsészet felé ; Mó...

Advertisement