Page 5

CÉCÓ MŰHELY

Kell egy műhely! Egy csapat, amelyik azzal foglalkozik, ami leginkább az övé: a helyi táncanyag gyűjtésével és az ehhez kapcsolódó tánczene kutatásával, azzal, amiről talán a népművészet iránt érdeklődő vajdasági magyar fiatalok keveset tudnak.

E

z volt a vezérfonala jó néhány baráti beszélgetésnek, amelyek végül a Cécó műhely megalakításának gondolatához vezettek. A csoport alapítója, kezdeményezője Resócki Rolland, tagjai pedig olyan középiskolás, egyetemista, illetve dolgozó fiatalok, akik több éve vesznek részt valamelyik vajdasági néptáncegyüttes munkájában vagy aktív zenészként részesei a mozgalomnak. A Vajdasági Magyar Folklórközpont felkarolta és befogadta ezt a kezdeményezést, teret és szellemi forrást biztosítva a csapatnak. A Cécó műhely elsődleges célja a vajdasági néptánc és tánczene kutatása, népszerűsítése és széleskörű megismertetése. Tagjai fontosnak tartják, hogy együttműködjenek olyan anyaországi szakintézményekkel, mint például a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke (ahol az országban egyedül működik tánckutató szakirány), vagy a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, és olyan néprajzi előadásokat, konferenciákat, továbbképzéseket szervezzenek közreműködésükkel, amelyek közelebb hozzák a kutatás módszertanát az itt élő néptáncosokhoz, néptáncpedagógusokhoz, népzenészekhez. A kezdeményezés célkitűzései között szerepel továbbá, hogy a tánc korábbi funkciójához hasonlóan szórakozást és közösségi élményt nyújtson, ne csak színpadra állított koreográfiákban legyen szerepe. Erre utal a műhely számára választott név is, cécónak ugyanis a spontán kialakult zenés, táncos összejöveteleket nevezték a Tisza mentén. A Cécó műhely és a Vajdasági Magyar Folklórközpont első közös munkája a központ könyvtárának rendszerezése és katalogizálása volt. A két hétvégés munka során elektronikus adatbázisba kerültek az intézményben összegyűjtött szakkönyvek, valamivel több mint 1100 kötet. Ez a gyűjtemény elérhető lesz a Vajdasági Magyar Folklórközpont honlapján, így a helyi kutatók és érdeklődők sokkal gyorsabban és egyszerűbben kereshetnek és kaphatnak kézhez olyan köteteket, amelyek munkájukat segítik. Néptánckutatás mindenkinek címmel szervezte meg az egyesület első szakmai fórumát, amelynek a Vajdasági Magyar Folklórközpont adott otthont. Ez év februárjában került megrendezésre Szabadkán a néptánckutatás módszertanával és a felgyűjtött anyagok archiválásával foglalkozó előadás. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudo-

mányi Intézetének tudományos munkatársai, dr. Varga Sándor és Kukár Barnabás Manó (képünkön) tartottak előadást a műhely tagjainak és a téma iránt érdeklődőknek. „Gyermekkorom óta életem szerves része a néptánc, azonban néptáncos gyűjtőmunkát nem végeztem, noha mindig is érdekelt. Dr. Varga Sándor jól összefoglalta a táncfolklorisztikai kutatások módszertanának legfontosabb alappilléreit, mindemellett olyan gyakorlati tanácsokkal látott el bennünket, amelyeket a terepmunka során hasznosíthatunk. A technikai tudnivalókról Kukár Barnabás Manó mesélt: adatolásról, archiválásról és internetes adatbázisokról is szó volt. A nap folyamán jó volt látni az érdeklődőket, és remélhetőleg mindez segít a Vajdaság még feltérképezetlen tánchagyományának megismerésében” − foglalta ös�sze gondolatait Csuvik Oszkár az előadásokkal kapcsolatban. Bosznai Sára szintén gyermekkora óta táncol, idén érettségizik, és továbbtanulási tervei között szerepel a szegedi Néprajz és Kulturális Antropológia szak. A Cécó műhely alapítóját, Resócki Rollandot (Röskét) régebb óta ismeri, de a csoportosulásról csak január elején hallott először. „Mindenképpen csatlakozni szerettem volna, mert nagyon megtetszett a műhely profilja, egyetértek a célkitűzéseivel és alapgondolatával. Kíváncsian vártam ezt az előadást, jó lehetőségnek tartottam, hogy megismerkedjek a gyűjtés alapvető módszereivel, mivel szeretnék majd ezzel a témával komolyabban is foglalkozni. Engem főleg a

délelőtti előadás fogott meg. Dr. Varga Sándor sok érdekes személyes példát hozott nekünk, amelyeken keresztül bemutatta, milyen hibákat lehet gyűjtés közben ejteni, elmondta, hogyan is lehet ezeket kiküszöbölni, pontosabban és körültekintőbben dolgozni” − mondta Sára. Dr. Felföldi László nem előadóként érkezett Szabadkára, mégis sok értékes gondolattal gazdagította a jelenlevőket: „A mai rendezvény újszerűsége nem egyszerűen az újabb gyűjtésben, hanem az eddigi adatok kulturális örökségvédelmi szempontból való számbavételére, bővítésére és »láthatóvá tételére« irányuló törekvésben van. A cél a hagyományokat mint saját kulturális örökségüket továbbéltetni kész helyi közösségek, szervezetek, csoportok létrejöttének katalizátorként való segítése. Ez abból a fölismerésből fakad, hogy a nemzeti vagy regionális szintű örökségvédelem igazi részesévé mindenki csak a saját helyi hagyományának alapos ismerete révén tud válni. Ez az »összekötő kommunikációs kapocs«, amihez a kalotaszegi, a mezőségi, a rábaközi és más vidékek táncainak ismerete társul, s saját vidékünk nemzetiségi tánchagyományainak ismerete tesz teljessé.”. A Cécó műhely mindenki számára nyitott, aki szeretné mélyrehatóbban megismerni saját hagyományait. A csoportosulás kezdeményezője és megalapítója egy olyan mozgalomnak, amelynek tagjai a saját hagyományaikat tartják a legfontosabbnak Vajdaságban. Mikuska Judit

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/2  

A TARTALOMBÓL: Jávorszky Béla Szilárd: A Vujicsics-örökség – Felütés; Mikuska Judit: Cécó Műhely; Kiss Eszter Veronika: Fehér Anikó Járdányi...

folkMAGazin 2019/2  

A TARTALOMBÓL: Jávorszky Béla Szilárd: A Vujicsics-örökség – Felütés; Mikuska Judit: Cécó Műhely; Kiss Eszter Veronika: Fehér Anikó Járdányi...

Advertisement