Page 43

ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK

A tojás – I. rész

– A teremtés kezdete, termékenységszimbólum és egyik alapélelmiszerünk – Közeledik a húsvét, amely elképzelhetetlen az ősi szimbólumokkal és egyéb mintákkal, változatos technikával díszített hímestojások nélkül. Ez alkalomból nemcsak a tojással kapcsolatos mítoszokkal, szóbeli hagyományokkal és népszokásokkal ismerkedünk meg, hanem egy tojásétel receptjét is megosztjuk az olvasóval. Világtojás – kozmikus tojás A tojás olyan egyetemes szimbólum, amely mindenhol a megújuló, újjászülető természetet testesíti meg, így elsősorban a tavaszi ünnepeken figyelhetők meg a vele kapcsolatos változatos népszokások és mágikus hiedelmek. Ugyanakkor a tojás – egyfajta jelképes anyaméhként – egyúttal általában is a létezés eredetére és a termékenységre utal. A világ teremtését megörökítő mítoszokban szereplő kozmikus, más néven világtojás a teremtés kezdete, a minden létező csíráját magában foglaló teljesség. Így például az óind Cshándógja upanisad-ban a következőt olvashatjuk: „A két fél tojáshéj ezüst és arany lett. Amelyik ezüst volt, az lett ez a föld. Amelyik arany volt, az lett az ég. Ami külső héj volt, abból lettek a hegyek. Ami belső hártya volt, abból lettek a felhők és a köd. A benne levő erekből lettek a folyók, a benne levő csíranedvből a tengerek. Ami végül kikelt belőle, az lett a Nap.”. Az aranyszínű, kör alakú tojássárgájának a Nappal történő azonosítása kézenfekvő gondolat, nem véletlen, hogy az ókori egyiptomban is a teremtő Ptah isten által fazekaskorongon megalkotott világtojás sárgájából eredeztették Ré-t, a Napot. (1. kép)

A finn Kalevalá-ban ugyancsak tojásból keletkezik a világ: „...a tojás legalsó része / alsó földdé átváltozik; a tojásnak felső része / felső éggé átváltozik; sárgájának felső része / világító fényes nappá; fehérjének felső része / átváltozik halvány holddá”. Az ókori görög mitológiában a hattyú alakját magára öltő Zeusz és Léda nászából származó Dioszkuroszok és lánytestvéreik, Helené ikernővérével, Klütaimnésztrával ugyancsak tojásból születtek. (2. kép)

A misztériumvallásokban a világos és sötét színnel jelölt tojás a fény és a sötétség, illetve az élet és a halál elválaszthatatlan egységét jeleníti meg, ugyanis e gondolkodásban a világban ható ellentétes erők egyaránt az őstojásból származnak. A tojás – a lélek-madár képzettel összefüggésben – feltámadás, újjászületés jelentésben síremlékeken is megjelent, például a hellenizmus korában. A széttört tojásból égbe szálló madár a földi, anyagi létből való kiszabadulás kifejezője. (Pál József – Újvári Edit szerk.: Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából. Balassi Kiadó, 2001.)

A keresztény művészetben a Madonna-ábrázolásokon megjelenő tojás egyaránt szimbolizálhatja az univerzum négy elemét, a teremtést és a szeplőtelen fogantatást. E cikk írásakor éppen Párizsban tartózkodom, ahol a Luxemburg-kert közelében, a Da Vinci-kód című film egyik színhelyén, a Saint-Sulpice katedrális mellékhajójában bukkantunk arra a Szeplőtelen Szűzanya szoborra, amelynek alkotója a világtojásra helyezte Máriát, amint éppen a kígyót tapossa el, jelezvén, hogy ő mentes az első emberpárnak az Édenkertben elkövetett bűnétől. (3. kép)

1

2

3

43

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/2  

A TARTALOMBÓL: Jávorszky Béla Szilárd: A Vujicsics-örökség – Felütés; Mikuska Judit: Cécó Műhely; Kiss Eszter Veronika: Fehér Anikó Járdányi...

folkMAGazin 2019/2  

A TARTALOMBÓL: Jávorszky Béla Szilárd: A Vujicsics-örökség – Felütés; Mikuska Judit: Cécó Műhely; Kiss Eszter Veronika: Fehér Anikó Járdányi...

Advertisement