Page 3

Felütés

A TARTALOMBÓL: 5. Cécó Műhely Mikuska Judit 6. Fehér Anikó Járdányi-kötetéről Kiss Eszter Veronika 8. „Egy sárközi asszony...” Bali János 11. Két új szászcsávási lemez Szánthó Zoltán 12. MAGTÁR Kacsirek Ottó versei 14. Interjú Salamon Somával Grozdits Károly 17. Lakodalom Füzesen Székely Melinda 18. Fodor Sándor „Netti” Könczei Csongor 20. TALLÓZÓ Móricz Zsigmond: Elvész a nép... P. Vas János rovata 22. „Barangoltam...” Henics Tamás 23. FOTÓGALÉRIA Henics Tamás képei 27. BUKOVINA, BUKOVINA – XIV. „Házról házra járván” Kóka Rozália 30. NÉPMŰVÉSZETI TÁBOROK 34. A TÖRTÉNELEM ORSZÁGÚTJÁN Benkő Lajos sztrigyszentgyörgyi kántor falukrónikájából Kóka Rozália sorozata 37. „Dil-dil duda” Végh Andor – G. Szabó Zoltán 40. Hagyomány és modernitás Bumberák Maja 43. ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK A tojás – I. rész Juhász Katalin 46. Sue Foy angol nyelvű ismertetője

Jávorszky Béla Szilárd: A Vujicsics-örökség Kossuth Kiadó, 2019

A

hetvenes évek derekára nekilendült népzenei revival – élén a Sebő együttessel és a Muzsikással – nemcsak a magyar parasztzene, hanem a magyarországi délszláv zenei hagyományok reneszánszát is meghozta. Ennek legrégebbi és egyben legfontosabb képviselője a Vujicsics együttes. Bár a zenekarban csak egyetlen tiszta szerb játszik, a többiek rokonságában is vannak szerb, horvát vagy szlovák ősök. Ahogy magukat definiálták: „öszvérek vagyunk, magyar identitással”. Amit Sebőék Tiszaalpáron vagy az erdélyi Széken találtak meg, arra ők Pomázon, Budakalászon, Csobánkán és Szentendrén leltek rá. Egy idő után ugyanis kiderült, a helyi soknemzetiségű hagyománynak a számukra igazán szép és izgalmas része a délszláv. Csak ekkor tudatosodott bennük, hogy tényleg, ők nem most látnak és hallanak először kólót, azaz körtáncot, nekik nem furcsa, ha egy dal szerbül vagy horvátul szólal meg. Közben többüket hívták a pomázi néptáncegyüttes kísérőzenekarába, hogy lelkes fiatalokként fokozatosan felváltsák az idősebb muzsikusokat. 1974 húsvétjára pedig körvonalazódott az a csapat, amelyet akkor még Pomázi Ifjúsági Nemzetiségi Zenekarnak hívtak, de amely 1976 októberében felvette támogatójuk és barátjuk, a tragikusan elhunyt zeneszerző és népzenekutató, Vujicsics Tihamér nevét. Akkoriban, ha Pomázon vagy a környéken szerb bált tartottak, arra tutira őket hívták játszani. Ekkor értették meg, hogy mennyire fontos, amit tesznek. Ahogy az öregek elérzékenyülve, mosolygó szemekkel mondogatták, hogy „jól van, na, már egész jók vagytok!”. Közben meg persze finoman terelgették őket. Idővel megunták, hogy csak a táncosokat kísérjék, így aztán a táncok közötti (átöltözési) szüneteket is egyre veretesebb zenekari számokkal töltötték meg. És ahogy a hatvanas évek hajnalán a fővárosi beatzenekarok éjszakánként a Radio Luxembourgra vetették vigyázó füleiket, és onnan kagylózták le az aktuális popslágereket, úgy a Vujicsics tagjai rendre a belgrádi rádió adásaira tapadtak, hogy képbe kerüljenek, mit is játszanak arrafelé az ünnepelt sztárok. Hisz tudták, ha azokkal a dallamokkal frissítik a repertoárjukat, nagy baj nem érheti őket. Az 1977-es televíziós tehetségkutató versenyen, a Ki mit tud?-on aztán egy egész or-

Emléktábla a névadó szülőházán (fotó: Janka László)

szág csodálkozott rájuk (kategóriájukban győztek), a következő év tavaszára pedig kikristályosodott az a felállás – Borbély Mihály (fúvósok, brácstambura), Brczán Miroszláv (csellótambura, brácstambura, ének), Eredics Gábor (basszprímtambura, harmonika, ének), Eredics Kálmán (bőgő, tarabuka), Győri Károly (hegedű, tambura) és Szendrődi Ferenc (prímtambura, brácstambura, szamica) –, amely ezt követően az egyetemi és ifjúsági klubok népszerű fellépője lett. És amely idővel és időlegesen kiegészült azzal a többszólamú női kórussal (Greges Marica, Gyenis Katalin, Radics Ljuba, Sebestyén Márta), melynek színgazdag éneke a bemutatkozó albumon is hallható. A Vujicsics együttes persze nemcsak idehaza, hanem a határokon túl is rendszeresen népszerűsítette a hazánkban élő délszláv nemzetiségek változatos és gazdag népzenei hagyományait. Ezek közül kiemelkednek az ausztráliai, angliai, franciaországi turnék, valamint a több mint háromszáz fellépési alkalmat jelentő kétszeri kuvaiti meghívás. Az elmúlt évtizedekben több koncertfilm készült róluk, számos játékfilmben és színházi darabban szerepeltek. Egyedül talán az meglepő, hogy sok évtizedes pályafutásuk alatt olyan kevés hanghordozót jelentettek meg. Visszatekintve persze már az is nehezen érthető, hogy a Ki mit tud?-on diadalmaskodó Vujicsics együttes miért csak sok év-

Címlap: Mácsingó Sándor (Magyarpalatka, 1939–2004) – fotó: Henics Tamás

3

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/2  

A TARTALOMBÓL: Jávorszky Béla Szilárd: A Vujicsics-örökség – Felütés; Mikuska Judit: Cécó Műhely; Kiss Eszter Veronika: Fehér Anikó Járdányi...

folkMAGazin 2019/2  

A TARTALOMBÓL: Jávorszky Béla Szilárd: A Vujicsics-örökség – Felütés; Mikuska Judit: Cécó Műhely; Kiss Eszter Veronika: Fehér Anikó Járdányi...

Advertisement