a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 24

A „Fölszállott a páva” margójára Egy, az advent kapcsán készült televíziós műsorban országos szakmai intézményünk egyik munkatársa nyilatkozatából megtudhattuk, hogy a hagyományosan élő paraszti kultúra immár nem létezik, ezért a városi intézmények feladata, hogy azt tovább örökítsék, bemutassák. Nos, neki is címezzük az alábbi képet, ahol kilenc helyi vagy környékbeli személy is látható, jelentős életkori eltérésekkel. Mindannyian ismerik a regölés helyi dallamát és szövegváltozatát, amellyel évről-évre végigjárják egy százlelkes, paraszti gazdálkodásból élő falu házait. A felnőttek emellett ismerik a gazdálkodás, állattartás, növénytermesztés fortélyait, többen tudnak kosarat kötni, ostort fonni, lovat szerszámozni, hajtani, lovagolni, feleségeik pedig el tudják készíteni a hagyományos ünnepi ételeket, süteményeket. A paraszti kultúra tehát létezik. Mindemellett köszönjük a városi kultúrát képviselő intézményeknek, hogy igyekeznek a vidéki – paraszti – értékeket közkinccsé tenni, bemutatni, ezáltal nevelni, érzékenyebbé tenni a nagyvárosok lakóit.

A

fenti tépelődés természetesen éppen annyira sarkított, mint az a megállapítás, amelyre reagálásként született. A tévében nyilatkozó személy messze nem úgy gondolta, ahogyan kimondta. Mi pedig kimondhatatlanul fontosnak tartjuk, hogy a városokban működő közművelődési intézmények, szakmai szervezetek, egyesületek a lehető legszélesebb körök számára tegyék mindennapossá a népdal, népzene, „kézi” alkotóművészetek átélését, „használatát”. A kérdés csak az, hogy „mit és hogyan?”. Nem szabad nem észrevenni, hogy a népművészet mára kiemelt megélhetési ágazat lett, amelyben – más területekhez hasonlóan – egyre nagyobb teret kap a verseny, a „minőségbiztosítás”, a jónál is jobbra, gazdagabbra, sikeresebbre való törekvés. No, hát itt válik el a két vágány egymástól. Amíg a paraszti kultúrában az élet lelki jobbá tételének része volt a népművészet, a városiban inkább gazdasági tényezővé vált. A pénz pedig nagy úr! Hofi Géza máig élő szavai csengenek a fülembe, amikor egy augusztus 20-i ünnepség kapcsán ezt mondta a rádiókabaréban:

Fotó: Bánhelyi József

„[...] be akarják csomagolni a Lánchidat [...] szép, rózsaszínű, fényes, rezgős [...] takonyba!”. A nyugati világ majmolása volt ennek a kemény poénnak a háttere, amelynek határozottan része volt a valós kritizálási szándék. A túlzásokba forduló cicomázás, torzulást eredményező extrásítás ellen harcolt már akkor is. Vizuális típus vagyok, így akár magam elé is idézhetném ezt a szürreális képet. Nem kell hozzá más, mint a Lánc-

híd, meg az említett, életidegen csomagolóanyag. Az egyik évszázados érték, amely elődeink nemzetépítő munkáját dicsérve hirdeti a világnak a magyarok tudását, a másik pedig gyorsan előállítható, értéktelen szemét. Átvetíthető ez a kép zenei és táncos kultúránkra is. Az egyik eszköz az évszázados paraszti kultúrából merített matéria, a másik a cukormáz, amely viselkedésben, akrobatamutatványokban, revüelemekben, túlcico-

Felújított hagyomány – regölés Kiscsőszön Nagy László költő feleségével, Szécsi Margit költőnővel, Víg Rudolf népzenekutató társaságában 1959-ben gyűjtött Iszkázon, a közép-dunántúli településen, Nagy László szülőfalujában. A Somló térségének vidéke sajnos alig őrzött meg népzenei emlékeket, az említett gyűjtés – Békefi Antal lejegyzéseit leszámítva – az egyetlen jól használható anyag ebből a térségből. Éppen ezért számít különleges értéknek, hogy a magyar nyelvterület egyik ritka, ősi szokásjátékának, a regölésnek több változatát is rögzítették. Az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület az Iszkázzal szomszédos Kiscsősz településen működik, céljai között kiemelkedő a helyi értékek kutatása, újjáélesztése. Így természetes, hogy fennállásunk óta minden évben felelevenítjük a szokást, amelyet igyekszünk a régi világot idézve bemutatni Kiscsősz lakóinak. Kezdetben szűk szakmai társaság (elsősorban a környék néptáncosai) járta a falut, később bővült a résztvevők köre, így ma már országos rendezvényről beszélhetünk, amelyben a magyar néptáncélet ismert személyiségei vesznek részt. A program – mint minden évben – tavaly is december 27-én zajlott. A regösök dél körül kezdtek gyülekezni egyesületünk pajtájánál, ahol házi finomságokkal vártuk őket. Falatozás közben újra átgyakoroltuk a regölés helyi szövegváltozatát és a hozzá csatolt újévköszöntő játékot, amelyet a résztvevők felváltva, a szerepeket kiosztva adtak elő. A regösének elhangzását követően a Gyimesben ismert „harsogtatás” (Moldvában „urálás”) köszöntő szövegei, jókívánságai hangoztak el, majd a Dunántúlon is elterjedt „odoricsolás” játékával zártuk az előadást. Különös figyelmet fordítottunk az öltözködésre is. A regösök

24

téli pásztor öltözetekben jelentek meg. Öröm számunkra, hogy több résztvevő is volt Kiscsőszről és a környékről, a helyiek száma évről-évre emelkedik. A faluban élő családok szívesen fogadták a regösöket. Az idősebbek néhány szövegfoszlány erejéig be is kapcsolódtak az énekünkbe. A régi szokásnak megfelelően ünnepi süteményekkel, kolbásszal, szalonnával és innivalóval igyekeztek kedveskedni a jelentős létszámú vendégseregnek. A program második szakaszában – nagyjából a falu közepén – kiegészültünk becses vendégeinkkel, a Debreceni Regösökkel, akik a Motolla Egyesület segítségével kiadványban is bemutatják a Kárpát-medence regölésváltozatait. Vendégeink a következő házaknál önállóan is bemutatkoztak, szinte minden helyszínen újabb regösének-változatot előadva. Ez a különleges szokás csak néhány helyen maradt fenn a Kárpát-medencében, éppen ezért fontos a megőrzése, újjáélesztése. A következő években a debreceniekkel összefogva szeretnénk rendszeres találkozóvá alakítani a Kiscsőszi Regölést. (Kovács Norbert „Cimbi”)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2019/1  

A TARTALOMBÓL: Sándor Ildikó: Mamó kertecskéje; Kutszegi Csaba: Liszt-mozaikok – Tánckoncert; Ménes Márta: Beszélgetés Korzenszky Klárával;...

folkMAGazin 2019/1  

A TARTALOMBÓL: Sándor Ildikó: Mamó kertecskéje; Kutszegi Csaba: Liszt-mozaikok – Tánckoncert; Ménes Márta: Beszélgetés Korzenszky Klárával;...

Advertisement