a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 7

Mátyás király és a cseh vitéz

Mátyás király idejében élt egy nagy, otromba cseh vitéz. Arról volt híres, hogy senki se bírta legyőzni. Végül már egy ember se akadt az országban, aki meg mert volna vele vívni. Mátyás király kihirdette, hogy jelentkezzen, aki ki mer állni a cseh vitéz ellen. A győztesnek nagy jutalmat ígért, de bizony, a felhívásra senki nem jelentkezett. Mit tegyen a király? Már nem bírta nézni, hogy a nagy cseh Buda várában pöffeszkedik. Gondolt egy merészet, hogy ő áll ki a cseh bajnok ellen. Természetesen álruhában! Az volt a baj, hogy a párviadal csak úgy volt érvényes, ha a király is jelen volt. Mátyás valahogy kiokoskodta, hogy nélküle is megtarthassák a bajvívást. Mikor a bajvívás napja elérkezett, Mátyás király páncélruhába öltözött. Fejére páncélsisakot, a kezére páncélkesztyűt húzott, és megjelent a küzdőtéren. Megkezdődött a viadal. A nagy cseh olyanokat bődült, mint egy oroszlán, s vadul rontott ellenfelére, de Mátyás se hagyta magát. A tömeg közben lelkesen biztatta az ismeretlen magyar vitézt: –  Üsd, vágd, nem apád! Hajrá, magyar! Hajrá, magyar! – kiáltoztak, hogy csak úgy zengett tőle Buda vára. Végül Mátyás legyőzte a cseh vitézt. Volt nagy örömujjongás! –  De hát, ki ez az ismeretlen nemes vitéz, aki legyőzte a cseh óriást? A nép s a főurak követelték, hogy vegye le a sisakját, mutassa meg az arcát! Mátyás felnyitotta páncélsisakja rostélyát, mindenki elámult. A nép üdvrivalgásban tört ki: –  Éljen Mátyás király! –  Éljen-n-n-n! – visszhangozták Budavár falai. (Kóka Rozália: Mátyás király neve napja – Száz szép mese Mátyás királyról. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2014. – Rajz: Gyulai Líviusz)

György király felől biztosítsa Mátyást, annál is inkább, mert a szentszék nagyszabású, törökellenes politikájának nélkülözhetetlen láncszeme volt a cseh-magyar barátság. * Podjebrád Ottokár szerepét próbálgatja A csupa lélek és jó szándék bíborosnak azonban Prágában sem volt szerencséje: Podjebrád, a mérhetetlenül nagyravágyó és népszerű, huszitaságra hajlamos cseh király fordított egyet a köpönyegen, cserbenhagyta a Mátyással kötött szövetséget, hogy békebíró lehessen a császár és a magyar király viszálykodásában. Valójában pedig Ottokár elejtett szerepét kívánta fölvenni és folytatni, és nagyravágyó céljai ábrándjaiba bonyolódottan kinyújtotta kezét – Ottokárhoz hasonlóan – a császári korona után. Mivel pedig jól ismerte Mátyás személyes képességeit, Frigyes gyöngesége is a gyengébb mellé állította. Szövetséget kötött az őt brünni udvarában meglátogató Frigyes császárral, fegyveres támogatást is ígérve neki Mátyás ellen. Ugyanakkor azonban Mátyás követeit is hitegette. Mátyás, királykodásának második évében, íme visszaverte ugyan a császár és a maga összeesküvő alattvalói első fegyveres kísérleteit, de Frigyes továbbra is magyar királynak címeztette magát, trónigényéről nem mondott le, sőt érvényesítésére összefogott a cseh királlyal, tehát fölbomlott a cseh-magyar barátság és szövetség is. * Szilágyi szökése, halála, nemzedéke Az így tornyosuló veszedelmeket csak tetézte Szilágyi Mihály szökése Világos várából és újabb lázadó toborzásai. Szerencsére Szécsi Dénes prímás és Carvajal bíbornok leszerelte az öreg békebontót, Mátyás odaígérte neki a szerb fejedelemséget, bár Szerbia akkor átmenetileg török kézre került Osztója Tamás király fiának, Istvánnak hűtlensége miatt. Szilágyi lelkesen fogott a sereggyűjtéshez, el is indult Szerbia visszahódítására, de Szendrőnél hősi küzdelem után fogságba esett, s a szultán Isztambulban lefejeztette. Alig kétséges, hogy Szilágyi Mihály izgágasága, lázongásai és ös�szeesküvései mögött a sérelmeken és megaláztatásokon kívül nemesebb okok is rejtőztek. A minden magyar nemessel közös irtózás a zsarnokságtól, az alkotmányos szabadságok féltése, legfőképpen pedig a török háborúnak a Hunyadi János egész magyar nemzedéke lelkét betöltő vágya és szüntelenül sóvárgott dicsősége. Szilágyi Mihály s vele sokan azok közül, kik könnyes megindultsággal, lelkendezve hozták haza s ültették Szent István trónjára János kormányzó fiát, a maguk egyszerű gondolkodásával úgy képzelték, hogy másnap már megindul a nagy hadjárat, lezúdulnak a magyar hadak a Dunáig, Száváig merészkedő törökre, s aztán hamarosan kitűzik Konstantinápoly legmagasabb tornyára a magyar lobogót. Nem akarta vagy nem tudta megérteni ez a harcokban edzett öregedő nemzedék Mátyás kényszerhelyzetét: trónjának bizonytalanságát és hátának fedetlenségét nyugat felől – aminek éppen az ő lázongásaik és összeesküvéseik voltak jórészt okozói. * Mátyás király követei a nürnbergi birodalmi gyűlésen Hiába sürgette a pápa, hiába békétlenkedtek hívei, Mátyás egyelőre nem vállalhatta egy nagyszabású török támadó hadjárat kockázatait. Megpróbálja még 1460-ban, hogy a nürnbergi birodalmi gyűlésen a német fejedelmeken keresztül gyakoroljon nyomást Frigyes császárra a béke érdekében, de siker nélkül. A császár sötét gyűlölete ott ólálkodott a határon, s ha már maga nem merészkedett nyílt támadással, legalább a hívévé fogadott Giskrát biztatva támasztott újabb gondot bosszantóan fiatal, még mindig alig 20 éves ellenfelének a Felvidéken. Bajcsy-Zsilinszky Endre (folytatása következik)

7

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

Advertisement