Page 5

CÉDRUS TÁNCEGYÜTTES – MAGYAR ÖRÖKSÉG DÍJ, 2018. Timár Sándor laudációja

„Titkos törvényit mesterség nem szedi rendbe, Csak maga szab törvényt, s lelkesedése határt. Ember az, aki magyar tánchoz jól terme, örüljön! Férjfierő s lelkes szikra feszíti erét.”

Berzsenyi Dániel szólt így a magyar táncról, remekül érzékeltetve annak virtuozitását, szenvedélyes érzelemgazdagságát, belső szépségét és közösségteremtő erejét. Varga Zoltánt már ifjú táncosként megragadta a tánc varázsa, és – bár mérnökembernek készült – a művészi tehetséget azonnal felfedeztem nála. Már a kezdetekkor különös érzékenységet mutatott a különböző táncstílusok iránt, és mint színpadi táncos jó ízléssel, a megfelelő szellemben tolmácsolta tudását. Nem véletlen, hogy legkedvesebb barátom és munkatársam, dr. Martin György is felfigyelt tehetségére, s buzdítására Varga Zoltánt 1964-ben előbb as�szisztensi, majd koreográfiai feladatokkal bíztam meg, végül első számú munkatársam lett a Bartók Béla Táncegyüttesben. Számos tanítványom közül, akik jelenleg is aktív tevékenységet folytatnak, Varga Zoltán a legrégebbi, s az alatt a csaknem húsz év alatt, amit együtt töltöttünk, alkotói pályafutása kiteljesedett, jelentős koreográfus lett és komoly szakmai sikereket ért el. Az erdélyi, kárpátaljai és felvidéki gyűjtőmunka, az országos és határon túli koreográfusi tevékenység, a folyamatos táncházi oktatás rengeteg tapasztalatot hozott a számára. Mikor útjaink szétváltak, Zoli már híres, méltán elismert koreográfus, jó nevű táncpedagógus volt, aki sikeresen működött önállóan is. Feleségével, Lőrincz Beátával – aki szintén tanítványom volt a Bartók Együttes táncosaként, majd a Magyar Táncművészeti Főiskola táncpedagógus szakán – együtt vállalták az életre szóló küldetést, hogy nemzeti tánckultúránkat magas színvonalon elsajátítva színpadra állítsák és átadják tudásukat az utánuk jövő generációknak. Az együttesi munka mellett mélyen átélt, fontos feladatuknak tartották, hogy a hivatalos magyar közoktatásnak része legyen a néptáncoktatás is. Ennek szellemében megalapították a Fóti Népművészeti Szakközépiskolát, kidolgozták annak tantervét és szakmai vezetőként irányították az intézményt 1993-tól 1998-ig. A ma

Junior Prima 2018 Tíz fiatal népművész, népművelő vehette át a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában 2018. október 19-én Budapesten. Díjat kapott Csenki Zalán népzenész, Héjja Bella Emerencia népi énekes, Tóth Luca Réka és Vizeli Máté népzenetanár, ifj. Szeverényi Barnabás és Gera Zoltán néptáncos, Antal Imola vászonszövő, Mundrusz Anett viseletkészítő, Simkó Fanni bőrműves és Pál-Kovács Dóra tánc­ antropológus. A kiemelkedő tehetségek egy díszes emlékplakettet kaptak, valamint kétmillió forintos pénzjutalomban részesültek – olvasható a kategória mecénása, a Docler csoport közleményében. A szakmai szervezetek jelöléseiből egy öttagú zsűri választotta ki a díjazottakat. Fontos szempont volt a döntés során, hogy az alkotó tevékenységen kívül melyik jelölt fordít nagy hangsúlyt arra, hogy saját területén a fiatalokat is képezze, tudását átadva hozzájáruljon az adott hagyomány, mesterség fennmaradásához. (MTI)

Varga Zoltán, Lőrincz Beáta és a Cédrus Táncegyüttes

is töretlenül működő iskola idén ünnepli elindulásának huszonötödik évfordulóját. A híres mondás, miszerint minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő, az ő esetükben valóban igazolódott, hiszen nagyszerű, összetartó és hatékony művészpárost alkotnak. Közös pályafutásuk tette lehetővé, hogy 1999-ben létrehozzák saját táncpedagógiai műhelyüket, a solymári Cédrus Táncegyüttest. Céljuk a Kárpát-medence tánchagyományainak felkutatása, bemutatása, hogy a jövő generációi is élhessenek nemzeti kulturális örökségünkkel. Táncosaik „anyanyelvi szinten” sajátítják el az egyes tájegységek táncait, énekeit. Az együttes tagjai lelkes amatőrök, akik – fáradtságot nem kímélve – szabadidejüket áldozzák szívbéli céljaik megvalósítására. Hazai és külföldi fellépéseik a magyar nemzet határmódosítás nélküli egyesítésének jeles eseményei. Műsoraikat a Varga Zoltán koreográfus által megálmodott színpadi táncok alkotják. Jól tudják: a népzene, a tánc, az ének és a népviselet csakis együtt, egységben értelmezhetők. Óriási érdemük, hogy Solymáron, egy Budapest közeli kisebb településen mára mintegy négyszáz fiatalt és gyermeket tudtak megszólítani ebben a mozgásszegény és közösségek nélküli világban. Ez az értékteremtő munka a múlt kincseivel erősíti a jelent, és így alapozza meg a jövőt. A Cédrus Táncegyüttes fiatal táncosai elhivatott, színvonalas értékmentő és értékteremtő tevékenységükkel növelik azon közösségek táborát, amelyek hiszik, sőt, pontosan tudják, hogy a nemzeti kultúra elsajátítása, művelése, tiszteletben tartása és továbbadása – mindezek összessége – alapfeltétele egy nemzet megmaradásának. Őszintén gratulálok a méltán kiérdemelt Magyar Örökség Díjhoz! (A laudáció 2018. június 23-án hangzott el a Magyar Örökség Díj átadó ünnepségén a Magyar Tudományos Akadémia díszteremében. Megjelent a Parlando 2018/5. számában)

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

Advertisement