Page 42

„Dúdolj verset!” – Kobzos Kiss Tamás emlékezete Kivételes kiadvány jelent meg Csörsz Rumen István és Szerényi Béla szerkesztésében, a Magyar Hangszermíves Céh gondozásában. Tiszteletreméltó vállalkozásukat – nem túlzás! – „mesebelinek” tűnő nemzetközi összefogás segítette, ami példamutató a zenésztársadalom számára. Ennek eredménye leginkább a DVD-melléklet – mondhatni, teljességre törekvő – anyagában mutatkozik meg. A cím remélhetőleg sokaknak ismerős idézet, amelynek „életrajzát” a szerkesztők bevezető tanulmánya tárja fel. Csokonai Vitéz Mihály választotta mottóul 1802-ben Kleist-fordításához („Dúdolj verset! Kinek? A’ Magyar Nemzetnek.”). Forrásként feltüntette: „Szilágyi Márton 1699.”. Szilágyi Tönkő Márton verse annak idején Debreceni Ember Pál teológust köszöntötte új könyve megjelenésekor. A debreceni születésű Kobzos Kiss Tamás szívesen választotta önálló estjei címéül ezt az idézetet, ebből a meggondolásból lett ez a címe a munkássága felidézésére vállalkozó kiadványnak is, amely a lehető legautentikusabb képet kívánja adni korunknak és az utókornak a többfunkciós muzsikusról, akinek munkásságában a három pillért a következőkben jelölték meg a szerkesztők: „a magyar népzene és régi zene feltárása-népszerűsítése mellett a nyugat-európai, elsősorban középkori muzsika világhírű előadója lett, egyúttal pedig a török és ázsiai zenekultúrák avatott tolmácsa – szó szerint, hiszen magyarra fordította a kínai zeneelmélet kézikönyvét, illetve török misztikus költők munkáit.”. Bevezető írásuknak a „Tamás könyve” címet adták, ami megint csak telitalálat, hiszen a leghitelesebb képet vázolták fel róla a vele készült, nyomtatásban megjelent beszélgetésekből és a népzenével, a népzene tanításával kapcsolatos írásaiból készített összeállítással. Műgondjukra jellemző, hogy figyelmük kiterjedt a szöveggondozásra abban a tekintetben, hogy ahol nem sérült tőle a szövegkörnyezet, ott kihagyták a válogatásban másutt (esetleg így is többször) szereplő rövid részleteket. Sőt, tekintettel arra, hogy 151 kép is található a könyvben, Tamás képeskönyvének is mondhatnánk („pályája képekben”). Az olvasnivaló mintegy száz oldal: szerkesztői bevezető tanulmány, Kobzos Kiss Tamás életrajza rövid angol rezümével, Kobzos Kiss Tamás közzétett gondolatai („Álmodtunk, sírtunk, ösztönöztünk” – Beszélgetések Kobzos Kiss Tamással, továbbá „Küsebb furulyámat tegyétek fejemhez!” – Gondolatok a népzeneoktatásról), Erdélyi Zsuzsanna laudációja 2006-ból, a Magyar Örökség Díj átadásakor, valamint a muzsikus édesapjának, Kiss Tamásnak „Fiamnak, hangszereihez” című verse. Ehhez járul félakkora terjedelemben, mintegy függelékként, a hangzó mellékletek tartalomjegyzéke és a képjegyzék. (Ez utóbbinál van ugyan néhány apró pontatlanság, de ezek nem zavaróak. Például, hogy Raffay Dávid domborműve az Óbudai Népzenei Iskola kapujában, mint a 17. oldalon, vagy az intézmény aulájában, mint a 146. oldalon olvassuk – található, hogy a 28. oldal fotójával nem számol el a jegyzék, vagy, hogy a 95. oldalon látható tizenkét személy közül egynek hiányzik a neve...) A CD-mellékleten a Magyar Rádió archívumában található felvételek közül szerepel huszonnégy, végighallgatható, változatos műsort kínálva Csörsz Rumen István szerkesztésében. (A technikai előkészítés Arany Tímea, a mastering Mazura János gondos munkját dicséri.) Az igazi kincset a DVD jelenti, a maga 456 (!) trackjével. Csaknem harmincöt órányi hanganyagot tartalmaz mp3 formátumban, továbbá a kiadványok címlapját és kísérőfüzetének anyagát. Tizenöt teljes (1987 és 2013 között megjelent) albumhoz, valamint kilenc témakörbe rendezett válogatáshoz jutunk 1974 és 2015 között készült lemez-, rádió- és koncertfelvételekből. Már az albumok címének, tartalmának a végigolvasása is rendkívül tanulságos – így válik érzékelhetővé, hogy Kobzos Kiss Tamás munkás-

42

sága valóban három pillérű. Egy-egy album végighallgatása élmény – amennyiben LP anyagáról van szó. De például Tinódi Lantos Sebestyén Cronicájához érve azzal szembesülünk, hogy ez a tétel önmagában kilenc (!) órányi hanganyagot tartalmaz. A Katolikus Rádióban készült felvételt hallgatva gondolunk csak bele igazán, hogy hogyan is volt ez annak idején az énekmondókkal s leghíresebbjükkel, Tinódi Lantos Sebestyénnel? Egy-egy históriás ének előadásában az improvizáltan díszített hangszerkíséret jelenti a kisebb zenei feladatot – ámde a szöveg! Megannyi felsorolás tényekkel, nevekkel, adatokkal! Komoly feladatot ró a memóriára. (Ez akkor sem elhanyagolható, ha – történeti távlatból rekonstruálva – írott szöveg igénybevételével történik). Ráadásul közben az érdeklődés fenntartása a cél, tehát a „szöveges szólam” interpretálása (nem is beszélve a mindvégig érthető szövegmondás itt elengedhetetlen követelményéről!). Ritkaságokhoz jutunk a hazai forgalomba nem került felvételek által – és itt teljesedik ki átélhető valóságában az, ami rövid helyen elfért az életrajzban a külföldi muzsikustársakkal való együttműködésről. Kobzos Kiss Tamás szellemi horizontjának szélesítéséről gondoskodott a soknyelvű, sokstílusú „dúdolnivaló”, de nem csoda, ha az érdeklődőre a legnagyobb hatást a magyar nyelvű énekek teszik. Ennek bizonysága, hogy szívesen hallgatja a „duplikátokat” is, amikor ugyanaz az ének – más kíséretben-feldolgozásban – többször előfordul, legyen szó históriás énekről, régi vagy új versek megzenésítéséről. (Néhány apró „tisztogatni valót” leszámítva, egyetlen zavaró hiba került a DVD anyagába, vélhetően az anyag tömörítésekor. A „Főnix és bárány” gyűjtemény 3. száma – Pálóczi Horváth Ádám: „Bosszús bibliográfia” – valóban bos�szúságot okoz: az „ugrások” miatt élvezhetetlen.) A soknyelvű, gazdag hallgatnivaló ismeretében még jelentősebbnek hat Kobzos Kiss Tamás pályakezdésének korszaka, amikor az amerikai folk-mozgalom iránti lelkesedés közepette rátalált annak hatásmechanizmusában a követni-, átvennivaló példára: az egyén által a közösséghez szólva személyessé tenni az előadást. A magyar nyelvhez pedig Illésék is példát adtak... S miközben a török vagy éppen okszitán dalokat hallgatom, arra gondolok, vajon a külföldi hallgatóságnak hasonlóképp egzotikumot jelentettek-e a magyar szövegű históriás énekek. És itt máris megmutatkozik a szöveg elsődlegessége mellett a hangszeres kíséret kidolgozottsága iránti igény. A felvételek előadóinak részletező felsorolása egyúttal Kobzos Kiss Tamás „csillagtúrai” működésére is rámutat. Muzsikus partnerei között megannyi külföldi és hazai együttes szerepel – és ez a kép még tovább differenciálódik majd, ha a kiadvány létrejöttében közreműködők e kétségkívül korszakos jelentőségű, példaértékű teljesítményén fellelkesedve lesznek, akik további kutatásokra vállalkoznak. A szerkesztők az anyaggal való gondos elszámolás során konkrét utalásokat tettek a lehetséges folytatást illetően. De ha semmi több nem történik, akkor is egyedülálló, ami ezzel a kiadvánnyal Kobzos Kiss Tamásnak jutott, bizonyságaként annak, hogy muzsikusként és emberként egyaránt mennyire értékesnek tartották egykori muzsikustársai, tanítványai. Fittler Katalin (Parlando 2018/5.)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

Advertisement