a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 33

BUKOVINA, BUKOVINA Részletek Kóka Rozália könyvéből – XI. rész

Az első pályamódosításom Egy idő után be kellett látnom, hogy a tanítás és az örökös utazgatás, a rengeteg szereplés sehogy nem egyeztethető össze. Miután hazajöttem Párizsból, meghívást kaptam a Hegyi Népek Fesztiváljára, Zakopanéba. Éppen csak hogy elkezdődött a tanév, több napi szabadságot kellett kérnem. Elengedtek minden akadékoskodás nélkül, de az utazáson elhatároztam, hogy munkahelyet változtatok. 1974 októberében, miután hazaérkeztem, bejelentettem az iskolában, hogy elmegyek. Minden különösebb konfliktus nélkül, közös megegyezéssel váltunk el. Szép reményekkel indultam új utakra, amelyekben nem is csalatkoztam egy ideig. Az érdi művelődési ház főállású munkatársa lettem. Kineveztek TIT [Tudományos Ismeretterjesztő Társulat] főelőadónak, majd hamarosan művészeti főelőadó lettem. Csupa fiatal, lelkes munkatárs dolgozott akkor az intézményben. Az igazgatónk is alig volt huszonöt éves, így a harmincegy évemmel korelnöknek számítottam. A szép, új, tágas épületben rövidesen különböző szakkörök, ifjúsági és nyugdíjas klubok találtak otthonra. Az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör is itt kapott végre állandó próbatermet. Az akkor divatos rock-koncertek mellett rendszeresen tartottunk irodalmi esteket, képzőművészeti és egyéb kiállításokat, népzenei hangversenyeket, minősítőket és táncházakat, szinte minden este volt mozielőadás is. Természetesen

„Gyimesközéploki házigazdánk, Molnár Péter »Busulán« (balról a második), felesége, Kata néni, sógora (balról az első) és jómagam, Kóka Rozália Budapesten.”

a művelődési házban tartották meg a városi társadalmi ünnepségeket is. Az érdi emberek nagyon hamar megszerették a házat és szinte minden műfajnak megvolt a maga népes közönsége. Az intézményünk pontos neve és funkciója is egyben Budai Járási és Érd Nagyközségi Művelődési Központ lett. 1974 októberétől 1977 októberéig dolgoztam főállásban a művelődési házban. Ez a három esztendő lehetőséget adott arra, hogy az érdi bukovinai székely közössé-

„Népzenei tábor Szigetújfaluban, 1976 nyarán.”

get megszervezzem, megerősítsem. Miként Domokos Pál Péter bácsi tanította, először is számba vettem az Érdre került bukovinai székely családokat. Engedélyt kértem és kaptam a tanácselnöktől, hogy a lakónyilvántartóból kigyűjtsem a székely családok címeit és címjegyzéket készítsek. Akkor kb. 30 ezer lakosa volt Érdnek. Ebben a hatalmas faluban szanaszét kétszáz bukovinai székely család élt. Ettől kezdve minden olyan eseményre, amely a közösségünket érintette, névre szóló meghívót küldtem a családoknak. Örültek az emberek, büszkék kezdtek lenni a székelységükre. Nem is emlékszem, hogy az előadóknak valaha is üres székek előtt kellett volna megtartaniuk az előadásukat. Több alkalommal rendeztünk irodalmi esteket, meghívtuk Tamás Menyhértet, a bukovinai székely költőt-írót, meghívtuk Albert Gábort a számunkra fantasztikus jelentőséggel bíró Emelt fővel... című könyvének bemutatására, Csupor Tibort a Mikor Csíkból elindultam című művének ismertetésére. Bemutattuk Mészáros Sándor Kék hegyeken túl című, a nagyapja élettörténetét elbeszélő kedves könyvét. Arra is biztattam, neveltem a székely családokat, hogy a rólunk szóló írásokat vásárolják, őrizzék meg a gyermekeik számára is. A nyolcvanas évek végén levetítettük Sára Sándor Keresztúton című négyrészes, megrázó dokumentumfilmjét a bukovinai

33

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

folkMAGazin 2018/5  

A TARTALOMBÓL: P. Vas János – „Honnan járják, honnan hozták?"; Lányi György – A Téka együttes megalakulása ; Timár Sándor – Cédrus Táncegyüt...

Advertisement