__MAIN_TEXT__

Page 9

Néptánc tudós szemmel Beszámoló az ICTM Etnokoreológiai Munkacsoportjának 30. szimpóziumáról

I

mmáron harmincadik alkalommal rendezték meg az ICTM (International Council for Traditional Music, Nemzetközi Népzenei Tanács) Etnokoreológiai Munkacsoportjának (Study Group on Ethnochoreology) találkozóját, amelyre 2018. július 28. és augusztus 4. között került sor. A tudományos szimpóziumnak kétévente a résztvevő országok egyike ad otthont, így a 2016-os ausztriai esemény után idén Magyarország, azon belül pedig Szeged városa látta vendégül a tanácskozás résztvevőit. A Magyar Etnokoreológiai Társaság, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, valamint az MTA BTK Zenetudományi Intézet szervezésében megvalósult programon közel száz néptánckutató vett részt, kis túlzással a világ minden pontjáról érkeztek előadók (Anglia, Ausztria, Csehország, Egyesült Államok, Franciaország, Görögország, Írország, Litvánia, Kína, Macedónia, Magyarország, Mexikó, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovénia, Thaiföld, Törökország stb.). Az Etnokoreológiai Munkacsoport az ICTM legrégebbi, legtöbb tagot számláló munkacsoportja. A 2018-as szimpózium fő témája a tánc és a politika, illetve a tánc és a kor kapcsolatának, valamint ezen hívószavak különböző aspektusainak vizsgálata volt a témákat érintő szakmai kérdések megválaszolása mellett. A továbbiakban – szükségszerűen a teljesség igénye nélkül – néhány érdekesebb és/vagy fontosabb szekcióra és előadásra térek ki, hiszen a szimpózium teljes spektrumát bemutatni lehetetlenség volna e cikk keretein belül. A tánc és a politika viszonya bizonyult kedveltebb témának, az előadók közel kétharmada ehhez csatlakozva ismertette kutatási eredményeit. A politikát sokan eltérően értelmezték, egyesek a politikai hatalom és a táncélet viszonyát ismertették előadásukban, míg mások ennél sokkal szűkebben, a tánclehetőség megválasztásának politikájaként értelmezték a fogalmat. A szimpózium nyitányaként az első szekció legfőbb kérdése az volt, hogy tánckutatóként milyen tudást „állítunk elő”, vajon mindezen ismeretekre a társadalomnak szüksége van-e, hasznosak-e a közösség számára. A fent említett kérdéseket a művészetek, az oktatás, az intézmények, valamint a lokális közösségek oldaláról világította meg a Nyugat-, Dél-, és Közép-Európából érkező előadói csoport. Néhány előadó az erdélyi néptáncot és népzenei örökséget érintő témákkal foglalkozott. Könczei Csilla a romániai és magyarországi nemzeti politika történeti ideológiáját és intézményi hátterét elemezte napjainkig a néptánc és a népzene tükrében, Varga Sándor a magyar illetve a román kultúrpolitikának, valamint a táncház-turizmusnak két, az erdélyi Mezőségen használt tánctípusra gyakorolt hatásáról tartott előadást, Colin Quigley írországi népzenekutató két, napjainkban népszerű, diaszpórában (Kőrösi Csoma Sándor Program) és szórványban (Petőfi Sándor Program) élő magyarokat támogató ösztöndíj-program elemzését adta.

Fügedi János a magyar és általában a kelet-közép európai néptáncok mozdulatainak magas fokú összetettségét, valamint azok variábilis lehetőségeit mutatta be a szimpóziumon. A Svédországból és Norvégiából érkező kutatók az ottani néptáncok politikai aspektusait vették górcső alá, míg a görögországi PhD-hallgatók három különböző terepkutatásból származó anyag politikai interakcióit ismertették három eltérő aspektusból. A „tánc és politika” nagy témának egy következő releváns alegysége a tánc és a testhasználat kérdésköre volt. Az indiai származású Urmimala Sarkar szociálantropológus a táncot terápiaként közelítette meg, amely az erőszakot átélt nőknek segítséget nyújthat a trauma feldolgozásában. Pál-Kovács Dóra doktoranda egy erdélyi falu páros táncában fellelhető, a mindennapi viselkedési normák határát átlépő mozdulat rövid ismertetésére vállalkozott. A második nagy egységben, amelynek hívószavai a tánc és a kor voltak, az előadások többsége az adott táncos generációk, a generációk közötti különbözőségek problémáit próbálta körüljárni. Bepillantást nyerhettünk a török tánckultúra változásába az emberi élet előrehaladtával, a New Yorkban létező balkáni táncok világába, amely szintén korosztályok szerint eltérő jegyekkel bír, valamint a csehországi báli táncok hagyományos és modern változataiba is. Felföldi László az erdélyi adatközlők táncolásának egy érzés-érzelem központú elemzését adta: mennyiben változik a táncolási vágy, szándék a különböző életkorokban. Az egyhetes szimpóziumot két magyar doktoranda előadása zárta. Szőnyi Vivien a moldvai csángó tánckultúra egy szegmensét mutatta be, azt, hogy miként változik az egyén tánca és annak funkciói a különböző társadalmi státuszokkal. Székely Anna a magyarországi néptánc-revival mozgalmon belül a tánctudás fontosságába, valamint az idősebb generáció szerepébe nyújtott bepillantást, az adatközlőket, valamint a magyarországi profi táncosokat és koreográfusokat érintve. Az ókori görögök számára a „szümposzion” ünnepi találkozást jelentett italozással, beszélgetéssel, szellemi szórakozással. Ez a tanácskozás, ha nem is maradéktalanul, de igyekezett hű maradni a hellén mintához. A szegedi program kiváló lehetőséget biztosított a nemzetközi kapcsolatépítésre, a szakmai vitákra, közös projektek indítására. Két év múlva Litvániában rendezik meg a szimpóziumot, amelyen remélhetőleg a magyar kutatók szintén szép számmal képviselhetik Magyarországot, bemutathatják a magyar táncfolklorisztikai műhely újabb eredményeit. Már csak azért is, mert a szegedi műhely tudományos működése, bemutatott munkássága kivívta a nemzetközi szakmai elismerést. A szimpózium, amely a külföldi résztvevők körében osztatlan elismerésre talált, nem valósulhatott volna meg Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szegedért Alapítvány, Szent-Györgyi Albert Agóra, valamint az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark támogatása nélkül. Pál-Kovács Dóra

9

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

Advertisement