Page 18

A jazz új sztárja: Bartók Béla Párniczky Quartet: Bartók Electrified (BMC) •Borbély-Dresch Quartet: Körbe-körbe (Fonó)

T

apasztalat, hogy nem lehet úgy két tetszőleges magyar népzenei, világzenei albumot a kezünkbe venni, hogy azok között ne lenne jelen valahol, összekötőkapocsként Bartók és zenéje. De hogy van ez a jazzel? Ugyanígy! Az alább tárgyalt két lemez persze szándékoltan, koncepciójában és a zenészek teljes életútját tekintve is elválaszthatatlan a bartóki hagyatéktól. Kívülről nézve különös lehet azt látni, hogy nemzeti-kulturális identitásunkat egy zeneszerző szellemisége ilyen mértékben meghatározza – és ezzel talán egyedülállóak vagyunk a világon. 2006 őszén Uri Caine, az egyik leginvenciózusabb zeneszerző-zongorista a Trafóba látogatott azzal a céllal, hogy Bartók muzsikájából merítve jazz estet tartson együttesével, magyar zenészekkel kiegészülve. Caine Beethovent, Mahlert, Bachot és más klas�szikus szerzőket is inspirációforrásnak tart, sajátos hangvételű átdolgozásokat készített kompozícióikból, miközben legalább olyan jó klasszikus zongorista, amennyire jó jazz zenész. Legnagyobb hatásként azonban mindig Bartókot emlegeti. A jogörökös akkor mégis közbeszólt, így az eredetileg Bartók Projekt címen meghirdetett programot Hungarian Projekt címen mutatták be.

18

Tehát tényleg lehet benne valami, ha még a legnagyobb amerikai jazzerek is úgy látják, hogy egy magyar projekt lényegében megfeleltethető Bartók életművének, de persze ennél sokkal többről van szó, ahogy az a Bartók-jogok szabaddá válása utáni egyik első jelentősebb műből kiderül. Párniczky András a zsidó gyökerű jazz kiemelkedő hazai képviselője, zenekarának, a Nigunnak zenéjét – talán nem teljesen lefedve a műfaji kört – klezzjazzként is szokták jellemezni. Ahogy a zsidó kultúrához nyúl, ahogy mélyre ás, ahogy a bejárható legkisebb ösvényeket megkeresi, úgy érezzük munkásságát a bartóki szemlélet következményének. Az érzékeny viszonyt jól jellemzi, hogy Bartóknak a sok bejárt és felgyűjtött terület között az akkori Palesztinát nem sikerült meglátogatnia, nem gyűjtött zsidó dallamokat, ezért nem túlzás azt mondani, hogy Párniczky a jazz területén évtizedekkel későbbi reflexióként szorosan kapcsolódott a Nigunnal Bartók folklorista, kutató szemléletéhez. Ha ez nem lett volna eddig nyilvánvaló, most egy nagy hommage-zsal bizonyítékot is szolgáltat a Párniczky Quartetnek elnevezett, de javarészt a Nigun zenészeiből álló együttesével a fent elmondottakra. Párniczky pályafutásának egyértelmű sarokköve ez az album. Személy szerint én azt a bátorságot tudom értékelni, ahogy a ki-

választott darabokhoz hozzányúltak (a fülszövegből kiderül, hogy a zenekari tagok is részt vettek az ötletelésben) és megmutatták azt a nyitottságot, amiről tudjuk, hogy ott van Bartók műveiben, de eddig nem volt igazán mód az évtizedekre, sőt évszázadokra muníciót adó, mélyen gyökerező zenék kibontására. A gesztus nagyszerűsége éppen abból derül ki számomra, hogy én egészen mást gondolok Bartókról, bizonyosan nem így nyúlnék hozzá a műveihez, és eredetileg nem is éreztem bennük mindazt, amit a lemezen hallhatunk. A Medvetánc szerintem így lassú, a teljes anyag hangütését puhának találom, ugyanakkor a Nagy szekundokban meggyőzően bontakozik ki Bartók találmánya, az alfa-akkord. Talán nem is ezeket a mű-részleteket állítottam volna egymás mellé, de hát érezni a szomjúságot, hogy már rég lett volna mit kezdeni Bartókkal, és szerintem Párniczky fejében már egy ideje meg is fogalmazódott, mit hogyan csinálna Bartók zenéjével. És éppen ettől válik releváns ciklussá a lemez, hiszen megfásult Batók-képzeteinket kezdhetjük el mostantól más szemüvegen keresztül figyelni. Párniczky gitáron, Bede Péter szaxofonon, Hock Ernő bőgőn, Baló István dobokon megnyitott egy kaput: a Bartók Electrified referenciaértékű lemez, mert az első

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

Advertisement