{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 12

Gyermektáncház-kistükör (Mályi Borinak és Kiss Blankának ajánlva)

1988 novemberében tartottunk először gyermektáncházat a Marczibányi téri Művelődési Központban, amely néhány évvel az indulás után a „Kőketánc” nevet kapta. Közel harminc éve, vasárnaponként moldvai és gyimesi népzenével, néptánccal, gyermekjátékokkal és kézműveskedéssel várjuk a családokat. Ebben az összegző írásban az idők során kikristályosodott szakmai, módszertani tapasztalataink rögzítésére vállalkozom, kitekintéssel más gyermektáncházak néhány – a miénktől eltérő – sajátosságára. Keretek A gyermektáncház – bár elnevezése a kicsinyekre utal – családi program, ahol a gyerekek az elsődleges célközönség, de törekszünk a felnőttek bevonására, aktív részvételére, hogy ők is élményt kapjanak, hiszen a gyerekek szüleikkel, nagyszüleikkel érkeznek a foglalkozásra. Különösen az óvodába még nem járók számára fontos az ismerős felnőtt aktív, biztonságot és mintát adó jelenléte a táncban, játékban, éneklésben. A résztvevők létszáma az esztendő során ingadozó, jó időben, a szezon kezdetén, szeptemberben és végén, az áprilisi, májusi vasárnapokon 15-20 fő körül mozog. A farsangi periódusban számíthatunk a legtöbb érdeklődőre, akár 100-120 vendég is megfordulhat ilyenkor nálunk. A gyermektáncház indulásától kezdve, sok éven át az 5-10 éves korosztály jelentette a derékhadat. Az ezredforduló környékén már jól érzékelhetően eltűntek az iskolások, az óvodások mellett viszont nagy számban megjelentek a náluk is kisebbek. Benyomásom szerint olyan általános tendenciáról van szó, melynek következtében az óvoda előtti korosztályt a szülők mind gyakrabban viszik nemcsak táncházba, de más közművelődési, művészeti programokra is1, az iskolásokat viszont már inkább az alapfokú művészeti iskolák és a gyermek táncegyüttesek keretében részesítik népzenei és néptáncos nevelésben. Programunk tanévhez igazodik, szeptembertől májusig heti rendszerességgel, kétórányi időtartamban vasárnap 10 és 12 óra között. Az első években havi két alkalommal tartottunk gyermektáncházat, a hónap első és harmadik vasárnapján, ezen néhány év elteltével változtattunk, mert azt tapasztaltuk, hogy nehéz számon tartani az időpontokat, az érdeklődés pedig annyira megnőtt, hogy bátran vállalkozhattunk a heti gyakoriságra.

Jellemzően zárt térben, a művelődési központ tágas nagytermében tartjuk a foglalkozásokat, jó időben – alkalmanként – a szabadban. A belső zárt udvar biztonságos és hangosítás nélkül is lehetővé teszi a működést. Az időjárás függvényében a foglalkozás kezdetekor el tudjuk dönteni, hogy kimegyünk-e. A gyermektáncház a népművészet – szakszerűbben: a szellemi kulturális örökség – számos elemét rejti magában. Az UNESCO­ által a jó gyakorlatok nemzetközi jegyzékébe 2011-ben fölvett táncház-módszertan alapelveit követi. Élményt, igényes szabadidős programot kínál minden érdeklődőnek. Mivel a táncház nyitott közösségi művelődési tevékenység, minden egyes alkalom „kerek egész”, így aki csak egy-egy alkalommal jön el, az is be tud kapcsolódni, nem szükséges előzetes tudás. Ugyanakkor azokra is gondolnunk kell, akik szinte minden héten, több éven keresztül látogatnak bennünket. A törzsközönség kedvéért egymásra épülnek az év során az egyes foglalkozások, régi, ismert elemek és újdonságok váltogatják egymást – nincs két egyforma táncházunk azonos programmal. A táncház „nyitott, alulról szerveződő, mindenki számára hozzáférhető kulturális hálózat, amely filozófiáját a szellemi kulturális örökségvédelem gondolatköréből, közös tartalmát pedig a helyi közösségek hagyományos kultúrájából meríti”.2 Egy jó táncház létrejötte sok közreműködőt igényel. Nálunk alkalmanként három-négy zenész, két táncos foglalkozásvezető és egy kézműves tartja a programot, melyhez a szakmai hátteret képzett közművelődési szakember adja. Az intézmény honlapján, igényes nyomtatott műsorfüzetében, Facebook-oldalán a Kőketánc is megjelenik. A célzott levelező lista a gyerektáncházba járók számára szintén hasznos, ez azonban többletmunkát, figyelmet igényel. Időnként volt rá kapacitás, máskor sajnos nem. A művelődési ház technikai munkatársai az információs pult munkatársától kezdve a takarítóig, a terem berendezéséért felelős munkatársig szintén hozzájárulnak a minőségi munkához. * Tartalom A gyermektáncházban a néphagyomány több területe szerves egységben jelenik meg: kézművesség, népzene, néptánc, népi gyermekjátékok és a gyermekfolklór más műfajai, népszokások, népköltészet.3

Aprók tánca a Hagyományok Házában – fotó: Dusa Gábor

12

* Kézművesség Tematikáját leginkább az esztendő menete, a jeles napok, a természeti év, olykor más aktualitások (anyák napja, március 15.) határozzák meg. Változatos anyaghasználatra törekszünk, kizárólag természetes anyagokat alkalmazunk: textil, fonal, gyapjú, bőr, csuhé, szalma, gyékény, termések, fa, kavics, virágok, levelek, a kukorica különböző részei. Az anyagok megmunkálásához egyszerű, archaikus technikákat használunk, mint

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

Advertisement