Page 10

A zene struktúrát teremt a fejekben és a szívekben Interjú Paár Julianna zeneterapeutával, a Dalinda énekesnőjével

„Teljesítményorientált, maximalista, játékellenes oktatási rendszerben nőnek fel a gyerekek, így éppen az a többlet, amit a zene tud adni, vész el. A zene struktúrát tud teremteni a fejekben, a szívekben, a zene által más dolgokhoz is sokkal lelkesebben, asszertívebben tudnak nyúlni a gyerekek. Ez az, amit kifiléz, tönkretesz a teljesítményorientáltság” – vélekedik Paár Julianna énekesnő, akit többek között zeneterápiás munkájáról, valamint az autentikus és modern hangzásokat is beépítő a cappella formációjáról, a Dalindáról kérdeztünk.

– A Dalinda egy a cappella együttes. Az eddigi tapasztalatok, visszajelzések mit mutatnak, mennyire nyitott a közönség a vokális hangzásra csupaszított előadásmódra? – Azt látom, hogy az emberek szomjazzák az őszinte, meghökkentő, lecsupaszított dolgokat. A mai, vizuális effektek uralta világban folyamatosan különféle, más-más érzékekre ható globális sokkokat kapunk a médián, reklámokon, zenéken, filmeken keresztül. Az emberek szeretik ezt, mert érdekes, intenzív élmény, de szeretik ennek az ellenpólusát is, amikor van lehetőség arra, hogy lefejtsük a külső rétegeket és eljussunk valamilyen esszenciához akár a zenében, akár önmagunkban. Az emberek nyitottak erre, ám egyelőre korlátozott a befogadóképességük. – Azért is nehéz a feladatotok, mert az újabb generációknak már nincs olyan zenei és ének-repertoárjuk, amilyen a nagyszüleinknek volt, így még nagyobb az út, amit a hallgatóság felé meg kell tennetek. – Igen, ez egy generációk óta jelen lévő probléma: az éneklés gyakorlata kikopott, kevésbé trendi a fiatalok körében. Az aktív zenei tevékenység – éneklés, együtt zenélés, tábortüzes feeling –, amit mi még gyerekként, osztálykirándulásokon átélhettünk, a mai fiataloknál átment egy passzív, fülhallgatós, „kivonom magam a világból” attitűdbe. Ezzel egyébként nincsen probléma, mert ebben a nagy káoszban, hatalmas ingersokkolásban erre is szüksége van az embernek. Viszont azzal, hogy aktivizálod magadban a zenét, te magad hozod létre, te alkotod meg akár az énekhangoddal, akár hangszer-

rel, egy elképesztően kreatív alkotói folyamat része leszel, és ez jótékony hatással bír. Ezt szépen, lassan érdemes lenne visszacsöpögtetni. Nem mondom, hogy ez a Dalinda mottója, de mindhármunkban megvan a törekvés arra, hogy visszaadjuk a lehetőséget az emberek kezébe, torkába. – Mindhárman [a Dalinda másik két tagja Tímár Sára és Orbán Johanna – a szerk.] a népzenei világból érkeztetek, az autentikus népdaléneklési hagyomány a kiindulópont, viszont ahova a Dalinda érkezik, az ennél sokkal több: játékos, kísérletező, kikacsintgató. – A magyar népzenében elvétve van többszólamúság, csak két tájegységről tudunk, ahol megjelenik. Viszont bennünk, zeneileg sokat látott énekesekben, megvan az igény arra, hogy próbáljuk ezt a műfajt is közelebb hozni és úgy a saját képünkre formálni, hogy abban ne csak mi, de mások is kedvüket leljék. Ez egy nagyon izgalmas, kísérletező alkotói folyamat, amelyet a saját fantáziánk, lelkivilágunk mozgat. – A műfaji kalandozás is belefér – a népzene mellett megjelenik a jazz, a klasszikus és a balkáni zene is. – Próbálunk megragadni olyan világzenei irányzatokat, amelyek még nem annyira népszerűek. Habár a balkáni zene egyre nagyobb teret hódít itthon – főként Boban Marković szokott beugrani az embereknek –, a nagyon feszített, többszólamú, állóharmóniás, elképesztő hatásokat kiváltó balkáni énekstílust kevésbé ismerik. De próbáljuk behozni a klasszikus zenét is. Én klasszikussal indítottam, nekem nagyon fontosak ezek a gyökerek. Sok helyről inspirálódunk,

Fotó: Kocsis László Zoltán

10

személyes tapasztalatainkat építjük bele a zenénkbe. Mindezt úgy kell elképzelni, mint egy nagy fazekat, amibe folyamatosan beledobáljuk a kedvenc fűszereinket, kedvenc alapanyagainkat. A végeredmény viszont nem egy kutyulmány, próbáljuk megérlelni a dolgokat, finoman, tapogatózva megtalálni azokat a társításokat, amik együtt tudnak működni. – A lemezen a női élet fordulóit, szakaszait járjátok körbe. Ezt miért tartottátok fontosnak? – Összejöttünk, napokat töltöttünk együtt, hoztuk a kedvenc dalainkat, elkezdett érlelődni, kikristályosodni az anyag, és akkor jött a felismerés, hogy a kollektív tudatalattinkban valahogy mindannyian ugyanazt az üzenetet hordozzuk: a női életszakaszok kerültek a középpontba. Most érkezünk a női lét első szakaszzárójához, valahol ez erről is szól: ami mögöttünk van, amibe belépünk és amit a jövő mutat majd. Úgy gondolom, a témák, amelyeket körüljárunk, mindig általános és fontos kérdéseket vetnek fel. – Fiatalon, húszévesen belecsöppentél a zenei életbe a Tárkány Művek énekesnőjeként. Amit egy ilyen világzenei produkcióval el lehet érni Magyarországon, azt elértétek – fesztiválokon léptetek fel, a rádiók rongyosra játszották a dalaitokat. Miért váltál ki? – Szép időszak volt, viszont hét év után elérkeztünk egy fordulóponthoz, döntenem kellett, megyek vagy maradok. A zenekarvezető, Tárkány-Kovács Bálint új zenei koncepciót hozott be, ami nagyon markánsan más irányba terelte a zenekar zenei, művészi működését, s ezzel nem tudtam azonosulni. Tudtam, hogy le kell zárnom a dolgot, mert akkor szép emlékként, fantasztikus tapasztalatként marad meg ez a hét év, nincsenek konfliktusok, ott a pont a végén. – Egyszer úgy fogalmaztál, hogy a zeneakadémiai tanulmányaid után kiégtél. Mi történt? – Nemcsak a rendszertől, önmagamtól is kiégtem. Szeretem a rendet, a rendszert, szeretem, ha valami struktúrába van foglalva, nekem nem ezzel van problémám. Inkább azzal, ha a struktúra két oldalán lévő embereket nem egyenlően ítélik meg, nem ugyanolyan bánásmódban részesítik őket. Liberálisan, demokratikusan gondolkozom, és ezt elvárom a környezetemtől is. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy olyan személyiség

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

folkMAGazin 2018/4  

A TARTALOMBÓL: Lányi György: A Téka Tábor története; 2018 – Mátyás király emlékév – Bajcsy-Zsilinszky Endre: Mátyás kiráy; Árendás Péter: Ba...

Advertisement