a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 35

BUKOVINA, BUKOVINA Részletek Kóka Rozália könyvéből – IX. rész

Másodszor Bukovinában

Buksa Veronika, hadikfalvi háziasszonyunk • Fedeles kert Hadikfalván

1973 nyarán, alighogy befejeződött a tanév, ismét Bukovinába indultam. Ezúttal elhívtam magammal Sági István ifjú fotóst, hogy örökítse meg az egykori falvainkban még fellelhető szép épületegyütteseket, a templomokat és az ott maradt néhány magyar embert. Második bukovinai utamra már egészen más lelkülettel utaztam, mint az elsőre. Nyoma se volt már bennem a nagy megrendültségnek, az érzelgősségnek. Rengeteg munkát terveztem a rendelkezésünkre álló időre, amiből különböző okok miatt, majdnem nem lett semmi.

Ház Hadikfalván (fotó: Sági István)

Szucsávára érve indítványoztam Sági Istvánnak, hogy menjünk be egy jó étterembe és együnk a hosszú utazás után valami finom, helyi specialitást. Valami marhatokány félére esett a választásunk, amit finom, híg puliszka körettel szolgáltak fel. István, aki még soha nem evett puliszkát, megriadt az étel színétől és közölte, hogy ő abból nem eszik. –  Jó!  –  hagytam rá.  –  Majd én megeszem, te meg edd meg az én marhaszeletemet is! Úgy is történt. Megebédeltünk és azután elvonatoztunk Hadikfalvára. Buksa Veronika néninél szálltunk meg ismét. Éjszaka István rettenetesen rosszul lett, szörnyű hasmenést kapott, az egész testét babszemnyi hólyagok verték ki. A faluban nem volt orvos, telefon se volt a milicián kívül sehol, oda mégsem mehettünk! Így hát éjszaka semmit se tehettünk. Másnap Radócról kijött egy orvos, megállapította, hogy Istvánnak húsmérgezése van. Adott valami tablettát és néhány jótanácsot. Három nap alatt az én fotósom alig bírt járni, olykor még a fényképezőgépet is én vittem utána. Így is dolgozni kezdtünk. Ő lefotózta a még a székelyek által épített házakat, a csűröket, a földből rakott tűzhelyeket az ereszekben. Én felmértem a lefényképezett épületeket és vázlatokat készítettem róluk. Buksa Veronka néninek köszönhetően mindenhová szívesen beengedtek bennünket, nagyon kedvesek voltak, néha meg is kínáltak valamivel. A házakba, otthonokba belépve olykor szinte visszahőköltünk az ordító szegénység

35

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/3  

A TARTALOMBÓL: Végső István – Széki Soós János: Vass Lóri elment; Balogh Sándor: Régi citeraiskola új köntösben; 2018 – Mátyás király emléké...

folkMAGazin 2018/3  

A TARTALOMBÓL: Végső István – Széki Soós János: Vass Lóri elment; Balogh Sándor: Régi citeraiskola új köntösben; 2018 – Mátyás király emléké...

Advertisement