Page 12

Borbély Jolán

tésekben vett részt, majd a baranyai és bácsHajdúszoboszlón született. Ikertestvérével kai délszláv táncok feltárása lett a feladata. tizennégy hónaposak voltak, amikor édesA gyűjtő akció eredményei nemcsak az arapjuk huszonnégy évesen meghalt, és édeschívumba kerültek be, de a közreműködők anyjuk egyedül maradt velük. Anyai nagysegítségével néptáncoktatói képzések, gyeszüleihez költöztek, s azok tősgyökeres hajrekjáték tanfolyamok is indultak, nyári tádú parasztgazdaságában nevelkedtek. A Kitüntetései: borok szerveződtek. Borbély Jolán Muharay nagytekintélyű nagyapa szigorú kálvinisÉletfa Díj (1990) asszisztenseként szervezte a képzéseket. ta elvek szerint nevelte a lányokat. A mezőKirály Zsiga-díj (1995) 1957-ben az Intézetet feloszlatták, Széll gazdasági munka minden folyamatát megAranykoszorú Díj (2001) Jenő igazgató börtönbe került, a munkatárismerték, hajnalban keltek, kapálni jártak A Magyar Kultúra Lovagja (2006) sak pedig az utcára. Borbély Jolán a tizenkét a parasztokkal és részt vettek az aratásban, Bessenyei György-díj (2008) évfolyamos Arany János Iskola és Nevelőde az elemi iskola elvégzése után a nagyhírű Prima Díj (2011) otthon felső tagozatos napközis tanára lett, debreceni református leánygimnáziumba, a Erdélyi Zsuzsanna-díj (2016) ahol táncegyüttest szervezett. Tizennégy év Dóczyba iratta őket a család. Martin György-díj (2017) után került vissza főállásban az Népművelési Az otthonról hozott értékrend és az isIntézetbe, ahol a tárgyalkotó népművészet gondozása lett a feladakola haladó szellemisége, a nemzeti identitást erősítő nevelési elta. Korábbi gyűjtési tapasztalatai, terepismerete révén hamarosan vei, puritán, szociálisan érzékeny, humánus emberi eszményképe élénk, megújuló kézműves mozgalmat szervezett. Az osztályvezető meghatározta pályaválasztását és egész életére jellemző magatartáBánszky Pállal szakmailag együttműködve, a feladatokat megosztsát. Ezekben az években ismerkedett meg a népi íróknak a megráva megújították a hímzőés szövőmozgalmat. Az ország és a hatázó társadalmi helyzetről beszámoló szociográfiáival, Lükő Gábor és ron túli területek gazdag hímző és szövő kultúráját megismerve fiKarácsony Sándor munkásságával. Érdeklődött a Györffy István és atalok sokasága fedezte fel a népművészetet, és kapcsolódott be a Magyar Zoltán alapította Táj- és Népkutató Központ tevékenysékézműves tevékenységbe. ge iránt. Tizenhat éves volt a háború kitörésekor, ezért csak 1946-ban Mentora volt a Fiatalok Népművészeti Stúdiója megszületéséérettségizett le, de kuláklistára került nagyapa nem tudta támogat- nek (1973), egyik kitalálója a Budai Várban évről évre megrendeni a továbbtanulását. A szintén szoboszlói származású Kovács Má- zett Mesterségek Ünnepének, nevéhez fűződik az Élő Népművészet té (1906–1972) könyvtáros, művelődéspolitikus támogatásával ke- elnevezésű nagy, országos népművészeti kiállítás elindítása. 1982rült a budapesti egyetem magyar-német szakára. A Zsigmond téri ben alakult a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, amelynek alanépi kollégium lakója lett, s a „fényes szelek nemzedékének” tag- pító tagja és alelnöke volt. jaként őszintén hitt abban, hogy „holnapra megforgatják az egész Élete utolsó éveiben is szervezője volt a hazai és határon túli képvilágot.” „Nagy hittel és bizakodással kezdtem az új életet, de ez az zéseknek, szövőtáboroknak, gondozója és szerkesztője a szakmai kiidőszak volt a nagy csalódások és átverések korszaka is” – mondta adványoknak. később. Faluról jött diáktársai nagy része árulások, koncepciós pe- Martin Györggyel nemcsak az életben, hanem a néptáncgyűjrek és a szegénység áldozatai lettek, de ő – érdeklődése és a néptánc tésben is társak voltak. Így részt vett Erdély és Szlovákia magyar révén – új barátokra, s egyben eljövendő életének pályatársaira is táncai­nak és népzenéjének kutatásában, Erdélyben gyakran Kallós rálelt. Harmadéves volt, amikor az egyetemen elindult a néprajzos Zoltán társaságában. Az itt szerzett tapasztalatok és a Kallós Zoltán képzés, ahová átiratkozott. Néprajzosként szerzett diplomát, szak- által gyűjtött textíliák jelentették azt a forrást, amely a hazai hímző dolgozatának címe: „Lakócsa táncai és táncélete”. Az egyetemi tár- kultúra, a szakköri mozgalom megújulását eredményezték. Mindsak: Pesovár Ernő és Ferenc, Martin György, Andrásfalvy Bertalan, végig élő maradt kapcsolata a néptáncmozgalommal. Az 1990-ben alakult Muharay Elemér Népművészeti SzövetségJámbor Márta, Sipos Zsuzsa. Már Hajdúszoboszlón is táncegyüttest vezetett, Pesten pedig nek alapító és elnökségi tagja volt, szakemberek, együttesek tanácsadója, minősítések, fesztiválok állandó zsűritagja. Nagy szerepe volt Molnár István Csokonai együttesébe járt. 1951-ben alakult meg a Népművészeti Intézet, ahol külső mun- abban, hogy táncegyütteseink ruhatára nem csak a táncokhoz, hakatársként Muharay Elemér Néprajzi Osztályán dolgozott. Muha- nem a tájegységekhez is igazodva, híven tükrözi népművészetünk ray Elemér koncepciója, miszerint a magyar művészet a néphagyo- gazdagságát. Elsőként karolta fel és támogatta elvben, szóban, tettmányból táplálkozva fog újjászületni, komplex hagyományápolá- ben a táncházakat. A Bartók táncegyüttes az ő ötlete nyomán indísi és -átadási stratégiát szánt az Intézetnek. A munka megalapozá- totta útjára 1997-ben a „Tedd ki a pontot!” Nemzetközi Legényessa érdekében a különböző amatőr művészeti és hagyományápoló versenyt Martin György tiszteletére, de támogatta az 1993-ban alamozgalmak számára nélkülözhetetlen archívumok kialakítását tar- kult Martin György Néptáncszövetség munkáját is. tották a legsürgősebb feladatnak. Az ezt szolgáló nagyszabású gyűj- Rendkívül gazdag és sokoldalú munkássága, tudományos, moztőmunka volt a fiatal munkatársak dolga. Borbély Jolán a somo- galomszervező, pedagógusi tevékenysége kivételesen nagy nyitottgyi és a monografikus igényű Szabolcs-Szatmár megyei táncgyűj- sággal párosult. Nyitott és őszinte volt! Szívében helye volt minden tiszta szándékkal közeledő embernek. Nyitott volt minden új kezBorbély Jolán, mindannyiunk Joli nénije féltő szeretettel követte és deményezésre és támogatott minden új módszert, művészeti iránygyakran szigorú kritikával illette a táncházmozgalom résztvevőit, zezatot. nészeit, énekeseit, táncosait. Etalonként képviselte elsősorban Mar „Nyakas” kálvinizmusa a jó ügyekért való küzdelemben harcos tin Györgyöt, akinek példája máig egyedülálló a tudós és a kutatási tekiállással párosult, de mindig számíthattunk kemény kritikájára, rületét gyakorló hétköznapi botladozók segítésében. Joli néni nem hibírálatára is. ányozhatott egyetlen Táncháztalálkozóról sem, és ugyancsak hálás Joli néni emléke nem csak szívünkben él tovább, de ott van minszívvel gondolunk arra a figyelemre, sok ötletre és tanácsra, amivel laden kihímzett terítőben, minden szőttes takaróban és minden tánpunk útját egyengette. Rá emlékezve szeretettel ajánljuk olvasóink ficos gyerek szépen megformált mozdulatában. gyelmébe „Jolika” című sorozatunkat, amely Kóka Rozália tollából jeHéra Éva lent meg (2009/3-6.). A szerkesztőség nevében: Berán István

1928–2018

12

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/2  

A TARTALOMBÓL: Péterbencze Anikó – Papp Imre: Kallós Zoltán (1926–2018); Tánczos Vilmos: A Jóisten legyen magával odaát is...!; 2018 – MÁTYÁ...

folkMAGazin 2018/2  

A TARTALOMBÓL: Péterbencze Anikó – Papp Imre: Kallós Zoltán (1926–2018); Tánczos Vilmos: A Jóisten legyen magával odaát is...!; 2018 – MÁTYÁ...

Advertisement