Page 36

ÖRÖKÜL KAPTUK

Lőrincz Aladárné, Lőrincz Etel és Kontár Veronika közös kiállítása

fotó: Lőrincz Etel

A kultúra napján kevés olyan aktuális téma van, mint most ez a kiállítás. Mert mi is a kultúra egyik legfontosabb szerepe? A kultúra az identitástudat alapja. A most bemutatkozó három generációt a családi kötelék mellett a bukovinai székely lét és kultúra is meghatározza. A bukovinai székelyek az egyik leghányattatottabb sorsú népcsoport: madéfalvi veszedelem – bujdosás – letelepülés Bukovinában – túlnépesedés miatti kirajzások az Alduna, Kanada, majd Bácska irányába – letelepülés a svábok kitelepítése után Tolnában, Baranyában, Érd környékén. Megtartó erejüket a sok bántás, megalázó meghurcoltatás ellenére az a kultúra jelenti, amelyet nagy szeretettel és kitartással őriznek. Lőrincz Aladárné, Vilmi néni kilencéves volt a menekülés idején. Tudását specialista szüleitől örökölte: édesanyja – idehaza is – a székelyek számára szőtt lakástextileket, édesapja szövőszékeket készített. Ezt Vilmi néni férje is megtanulta. 1963 óta tanít gyermekeket szőni, keze alól napjainkban is számos tehetséges fiatal kerül ki, ifjúsági pályázatok nyertesei. 1964-ben kapta meg az első arany oklevelet egy megyei kiállításon, s akkor kezdte el hinni, hogy valóban jó és fontos, értékes az, amit csinál. Az elsők között végezte el Tolna megyében a díszítőművészeti tanfolyamot 1966-ban. Majdnem minden meghirdetett szőttespályázaton, kiállításon részt vett. Rá jellemző szerénységgel díjait nem tartotta számon, pedig Gránátalma Díj (1975-ben) és több országos I-III. díj és Sárközi Emlékdíj is van közöttük. Nemcsak egyéni, saját tervezésű munkáival, hanem gyermek- és felnőtt szakköreiben végzett eredményes tevékenységével is országos elismerést, hírnevet szerzett. Majoson ma is van még szakköre, amit folyamatosan indít az érdeklődőknek 1963 óta, de tanított Zombán, Bonyhádon és bárhol, ahol igényelték. Nyers színben

36

tartott, anyagában mintás kender vagy pamutvászonból készült bordó vagy fonallal mintázott párnái, terítői, falvédői és egyéb lakástextiljei meleg díszei a mai lakásnak is. 1969-ben népi iparművész, 1970-ben Népművészet Mestere címet kapott. Felgyűjtött mintakincsét mintafüzetekben tette közzé a hetvenes évektől. * Lánya, Lőrincz Etel ebben a családban nem is választhatott más pályát. Az Iparművészeti Főiskola textil szakán végzett Bakay Erzsébet szárnyai alatt. Művészi hivatásában mindig is a bukovinai mintakincs más, mai tárgyakon, mai esztétikummal történő átemelése volt a célja, s ez máig nem változott. Gyapjú, vászon szőttesek kerültek ki keze alól, amelyek a kereskedelmi forgalomba is bekerültek, amíg volt ilyen bolthálózat. A későbbiek során életében egyre nagyobb szerepet kapott az oktatás. Bonyhádon speciális nevelési igényű fiatalokat oktatott magas szinten úgy, hogy e fiatalok termékei a felnőttekéi között is megállták helyüket. Az iskola megszűntével ezt a hivatását Pécsett, a Világ Világossága Alapítványnál, majd a Látássérült Fiatalok Rehabilitációs Speciális Szakiskolájában folytatta. Ez ma a Bálicsi Integrációs Nevelési és Oktatási Központ. Elért eredményei kiemelkedőek, tanítványai nagy sikereket érnek el a fiatalok számára kiírt, de egyéb országos kézműves pályázatokon is. Ő az az ember, aki folyamatosan képzi magát, főleg pedagógiai területen, szakértője zsűrikben a Hagyományok Házának, de szakértő, vizsgáztató a szakképzésben is. Kidolgozója az OKJ szőnyegszövő és takács szakterületnek. Számtalan szövő mesterkurzus előadója. Saját népcsoportja múltját, történetét és kultúráját folyamatosan kutatja, a következő generációkat arra nevelei, hogy büszkék legyenek

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/1  

A TARTALOMBÓL: Agócs Gergely: A mesemondó Pál István; 2018 – MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Előszó; Tampu Krisztián: Mikecs...

folkMAGazin 2018/1  

A TARTALOMBÓL: Agócs Gergely: A mesemondó Pál István; 2018 – MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Előszó; Tampu Krisztián: Mikecs...

Advertisement