Page 14

Hangszedők a tekerőlanton A tekerőlant hangját általában mikrofonnal felvételezik vagy hangosítják. Minden akusztikusan megszólaló hangszer által keltett hangélményt az azt körülvevő zengő térben érzékelünk. Igényes felvétel készítésekor, megfelelő akusztikai közegben, érdemes távoli, térmikrofonozást alkalmazni. Így készítettem kétmikrofonos felállással a Magyar Tekerő Zenekar első CD-lemezének felvételeit a kiváló akusztikájú budajenői temetőkápolnában. Rossz akusztikájú közegben kényszerülhetünk közel-mikrofonozásra, kizárva ezzel a nem kívánatos teremhangot. Cserébe túlságosan nyers, a természetesnél közelebbi hangot rögzíthetünk. Ne feledjük, a közönség sokkal messzebbről hallgatja a muzsikát az előadónál! Hangfelvételezéskor a zenész számára épp emiatt tetszetősebbek a közel-mikrofonozott felvételek. Ő mindig így hallja magát. Egyrészről ez lehet az oka a magas összetevőkben túlságosan gazdag, naturális felvételezési trendnek. Másrészt, nehéz jó akusztikájú termet találni, s így a közel-mikrofonozás felé visz a szükség. Régóta ismertek a mikrofont helyettesítő hangszedők. Használatukkal teljesen kizárhatjuk a természetes zengő tér akusztikáját. Csakis a hangszer testének adott pontján észlelhető rezgéseket közvetítik a hangosításhoz vagy a felvételezéshez. Ennek a módszernek számos előnye van. Egyszerűbb a zenésznek odanyújtani egy jackdugós drótvéget, mint beállítani egy mikrofont állvánnyal, ami – túl a nem kívánt munkavégzésen – a színpadképet is rontja. A tekerő sávjába így nem fog beleszólni más zenész hangja. Színpadi körülmények között nem alakul ki gerjedés. A kívánt akusztikai közeg elérése központilag, effektezéssel oldható meg. Eltávolodunk ugyan a természetes akusztikától, de kommersz környezetben jól jöhetnek a felsorolt előnyök és új lehetőségek nyílhatnak a hang kordában tartott manipulálására is. De hová helyezzük a hangszedőt a hangszeren? Nagy kérdés. Sok kísérletezés után nagyjából a következőkre jutottam. A hangszedő olyan felületről képes rezgéseket átvenni, amelyek maguk is rezegnek. Ez banálisnak tűnő megállapítás, mégis sokat segíthet a lehető legmegfelelőbb pont kiválasztásában. Minden hangszeren vannak rezgő és süket felületek. Utóbbiak a hangszer élei és a gerendák fölötti részek. A hátra és a kávára sem érdemes hangszedőt tenni. Maradnak tehát a rezonáns hason az úgynevezett szabadon rezgő területek. Mint a rezgő húron, a szabadon rezgő hangszerfelületeken is hanghullámok terjednek, amelyek a rezgési csomópontokban épp nulla kitérést okoznak, tehát, ugyan a hangmagasság függvényében, ám mégis – a fent felsoroltakon túl – további süket pontok is akadnak az egyébként alátámasztás nélküli szabadon rezgő felületeken. Más vonós hangszereken bevett szokás a húrtartó lábba építeni, alátenni vagy épp rárögzíteni a hangszedőt. Kipróbáltam, és az autentikus építésű magyar tekerőlant esetén ez nem hozott jó eredményt. Általában vastag a láb, ami eleve hangelnyelőként viselkedik, van eset, hogy a láb-gerendán, vagy – Bársony Mihály tekerőin – kifejezetten egy vastag lelken áll. A lélek fölötti pont mindig süket. Tehát – bármilyen furcsa – a láb, süket ponton állván alkalmatlan a jó minőségű hangszedésre. Szerencsére még mindig marad elég rezgő pont a hangszer hasán a kísérletezéshez. De hogyan határozzuk meg a végleges pontot, és milyen hangszedőkkel próbálkozzunk? Beszéljünk kicsit a hangszedőkről! Gyártók, típusok és árak említése nélkül elmondhatom, hogy nem tapasztaltam nagyságrendi különbséget az ugyanarról a rezgő pontról különböző hangszedők által leszedhető hangminőségek között. Lehetnek hangszínbeli különbségek, de – mivel a hangjel mindenképp hangszín-korrekcióra szorul – ezek nem meghatározó jelentőségűek. A nagyobb mé-

14

retű hangszedők általában nagyobb jelet adnak le, ami jobb jel-zaj viszonyt eredményez, de méretük miatt kevesebb az a pont, ahová elhelyezhetők. Természetesen minden esetben oda kell figyelni a helyes kábelezésre, és adott esetben az árnyékolást és a csatlakozókat is érdemes igényesekre cserélni. De hová kerüljön a hangszedő? Keresgélni kell a jó helyet a fentiek ismeretében! A gerendázat helyét, a lelket, a lábat lehet látni. Ezeket a helyeket kerülni kell. Vegyél fel egy zárt rendszerű fejhallgatót és magas kivezérlés mellett próbálgasd különböző helyekre tenni a hangszedőt! Erre azért van szükség, hogy ne a hangszer valóságos hangját halld, hanem a hangszedőről érkező jelet. Legjobb, ha ehhez külső segítséget kérsz. Egyik ember játszik a hangszeren, fején a fülhallgatóval, a másik ember teszi ide-oda a hangszedőt a lehetséges pontokon. A tekerőlanton a különböző funkciójú húrok más-más helyeken más-más hangot adnak. Meg kell találni azokat a pontokat, ahol minden úgy szól, ahogy szeretnéd, ami legjobban megközelíti a hangzásideálodat. Mindenképp kompromisszumos megoldás lesz a vége, de érdemes sokat játszadozni a legjobb hely megkeresésével. Nem lehet általános érvényű legjobb pozíciót így, írásban megadni, már csak a dolog szubjektivitása miatt sem. Én például recsegőmániás vagyok, más zenészek a dallam hangját hegyeznék, ismét mások objektívnak vélt, kiegyensúlyozott hangzást keresnek. Mindenki úgy keresi a legjobb pontot, ahogy önmaga játékát kívülről szeretné hallani. Próbálgatáskor fölösleges a hangszedőt túlzott erővel a kiválasztott pontra nyomni. Elegendő a mutató ujjal stabilan ott tartani. Ha egyedül vagy, nehezebb a helyzet, mert a kiválasztott pontokra valami módon ideiglenesen rögzítened kell a hangszedőt, miközben játszol és hallgatózol is. Segíthet ilyenkor a kitámasztáshoz egy vattacsomó, vagy egy, két centi átmérőjű rövid spirál rugó. Különböző csipeszek, szorítók és egyéb kreatív ötletek is szóba jöhetnek. A tetsző pontokat valahogy jelöld meg! Ha van legalább öt megjelölt jó pontod, próbáld újra ezeket és közvetlen környéküket pár milliméterrel idébb-odébb! Meglepő, hogy olykor milyen kis mozdulat mekkora hangminőség-különbséget okoz. Ha egy jó pont közvetlen környékén több különböző jó pontot találtál, jelöld újra és számozd meg őket! Indíts el egy hangrögzítő programot vagy egy jobb minőségű hangfelvevőt! Készíts felvételeket minden kiválasz-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2018/1  

A TARTALOMBÓL: Agócs Gergely: A mesemondó Pál István; 2018 – MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Előszó; Tampu Krisztián: Mikecs...

folkMAGazin 2018/1  

A TARTALOMBÓL: Agócs Gergely: A mesemondó Pál István; 2018 – MÁTYÁS KIRÁLY EMLÉKÉV: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Előszó; Tampu Krisztián: Mikecs...

Advertisement