{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 7

Gyűjtések a Gyergyói-medencében „De im már leértünk Gyergyó szép terére, melynek sajátságos nevét igen sokfélekép származtatják. Vannak, kik Georgiától, vagyis e tájról jött őseink visszaemlékezésétől eredeztetik. Pray Szent György latin nevétől, Losteiner pedig attól, hogy az első oda települőket vezető székely őst Györgynek hivták, s midőn tanyát és telephelyet kereső népe a Geréczestetőről megpillantá a havasok keblében rejtőzködő szép tért, meglepetve kiáltott fel: György jó! vagy gyer jó! (jere jó). A csíki krónika feljegyzései szerint Gyergyó legrégibb neve Hegyalja volt.” (Orbán Balázs) * 2008-ban találkoztam először Gyergyó környéki táncgyűjtésekkel. A békéscsabai Tabán Táncegyüttes számára készítettem egy „Báli hangulatok a Maros mentéről” című előadást, amelyben a Maros folyását követve mutattam be a folyó mentén élő különböző etnikumok tánchagyományát. Marosfői eredése után a víztömeg a Gyergyói-medencében szélesedik ki, ezért esett a választás erre a területre. A fent említett műsor készítésének előkészületei alatt szembesültem a terület „fehér folt” jellegével. Készültek ugyan filmfelvételek (1952-ben, 1953ban, 1955-ben Budajenőn telki székely telepesekről, Gyergyóremetén, Gyergyóditróban és 1989-ben Gyergyócsomafalván), de

mennyiségük, a filmtekercsek minősége és a hiányos jegyzőkönyvek miatt nehéz volt megérteni a tánc rendszerét. 2009 nyarán indultam el, hogy helyszíni tapasztalatokkal, irányított gyűjtések rendezésével bővítsem tudásomat e terület kapcsán. Közben Berecz András is megkeresett, aki „Hazakísérlek” címmel éppen gyergyói dalokat, zenéket, énekeket felvonultató CD-t adott ki s ehhez műsort is készített; éppen kapóra jött, hogy én a medence táncával foglalkoztam. 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által Fülöp Viktor tánckutatói ösztöndíjban részesültem, ennek segítségével tudtam bővíteni s rendszerezni az elmúlt közel tíz év alatt összegyűlt gyergyói gyűjtéseimet. Ez igen nagy segítséget jelentett s jelent a mai napig: több mint tizenöt éve végzek rendszeres kutató munkát Kárpát-medence szerte, de ez az első alkalom, hogy nem önköltségen. „Ez a medence a Felső-Maros mentén található, melyet mindenfelől magas, meredek hegyek öveznek, ezért éghajlata meglehetősen hideg. A környező megyékben földművelésre a Csíki-, és a Háromszéki-medence mellett csak a gyergyói alkalmas, de néhol itt is meredek hegyoldalakat szántanak, ahova még feljutni is nehéz feladat. Nevesebb népművészeti alkotásaik megegyeznek a legtöbb székely régióéval,

Rupa és bandája, remetei cigány zenészek, Barát Ádámmal középen, 1930-as évek

mint fafaragások (például székely kapu, vagy temetők fejfái), szőttesek, varrottasok, népdalok, népballadák, népmesék, hangszeres népzenék.” 1 (Balassa–Ortutay, 1979. 42. oldal.) 2009 óta a következő falvakban rendeztem gyűjtést, vettem részt lakodalmakon, keresztelőkön, baráti összejöveteleken, kortárs találkozókon, szüreti bálokon: Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyószárhegy, Gyer-

A hátoldalon: Csibi Vilmos, Csibi Bözsi, Csibi Vera, Páll Erzsébet – Remete, 1937. (Az archív fotók Nagy József tulajdonát képezik)

7

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/6  

A TARTALOMBÓL: Richter Pál: Tízéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenész képzése; Farkas Tamás: Gyűjtések a Gyergyói-medencében; d...

folkMAGazin 2017/6  

A TARTALOMBÓL: Richter Pál: Tízéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenész képzése; Farkas Tamás: Gyűjtések a Gyergyói-medencében; d...

Advertisement