Page 43

ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK

Variációk a pálinkára Előző számunkban a 75 esztendős Hoppál Mihályt köszöntve már felelevenítettük a pálinka kultúrtörténetét, beszéltünk a hagyományban betöltött szerepéről, különös tekintettel a gazdag butellavers anyagra. Ezúttal – folytatva a témát – elsősorban a különböző pálinkafajtákkal foglalkozunk, és néhány receptet is közreadunk. A magyar nép inkább bor-, mint pálinkaivónak tartja magát. Ez nem jelenti azt, hogy a pálinka ne lenne alapvető ital a magyar hagyományban, ahogyan azt az előző részben már ki is fejtettem. A jóféle minőségi gyümölcspálinkák, gyógypálinkák, étvágygerjesztők fontos szerepet töltenek be a hétköznapi és ünnepi szokások rítusaiban. Elég, ha csak a „Pálinkás jó reggelt!” köszönésre gondolunk, amelyre frappáns választ is ismerünk: „Nem pálinkás jó reggel, hanem boros jó nap van!” – ami azt jelenti, hogy az illető bizony később kelt fel az el­ vártnál. Abban legtöbb honfitársunk egyetért, hogy „a pálinka adja az erőt”, de ahogy azt egy másik szólás kifejti: „egy liter sem használ jobban, mint egy pohár”, vagyis a mértékletesség mindenekelőtt. Egy másik mondás ugyanezt így fogalmazza meg: „ElPálinkalovagok látványos felvonulása a 2016-os gyulai pálinkafesztiválon ső pohár a barátságé, a második a vidámsá(Fotó: Rusznyák Csaba, Gyulai Hírlap) gé, a harmadik a gyalázaté!” A magyar pálinkakultúra ma már messze jár a rendszerváltozás a minőségi pálinkák népszerűsítésében – itthon és külföldön. Van előtti rossz emlékezetű „vegyigyümi”-től. A pálinka történeti, nép- már „pálinkaturizmus” és egyetemen oktatott pálinkamarketing, rajzi újra fölfedezésével egy időben az egyes vidékeken sorra szerve- valamint tudományos konferenciákat is rendeznek. Balázs Géza ződnek a minőségi táji pálinkákat előállító manufaktúrák, pálinka- nyelvész – aki talán legtöbbet foglalkozott a pálinka kultúrtörtéfesztiválokat, pálinkanapokat rendeznek, sőt a borlovagrend min- netével – jegyzi meg, hogy a „szűkebb körű tudományos tanácskotájára pálinkalovagrendek is alakultak, amelyek oroszlánrészt vál- zás” értelemben használt „szimpózium” szó eredeti görög jelentése lalnak a kulturált pálinkaivás szokásának terjesztésében, valamint „ivás”, „lakoma”. Ez az értelmezés nem idegen a napjainkban rendezett – mégoly tudományos – pálinkakonferenciáktól sem, jobban mondva az azokhoz elválaszthatatlanul hozzátartozó közös étkezésektől, kóstolásoktól és egyéb rendezvényektől, amelyek kiválóan alkalmasak a tudományos eszmecsere kötetlenebb formájú folytatására. A pálinkának sok fajtája van, attól függően, hogy milyen alapanyagból főzik, illetve, hogy milyen módon ízesítik. Ugyancsak Balázs Géza gyűjtötte össze azokat a speciális kifejezéseket, amelyekkel a különféle pálinkafajtákat jelölik, illetve valamilyen módon a pálinkakészítés folyamatához kapcsolódnak. A pálinka kapcsán a legelső eszünkbe ötlő jelző valószínűleg a „kisüsti” kifejezés, amelyről kevesen tudják, hogy csak azt a törköly- és gyümölcspálinkát nevezhetjük így, amelyet legföljebb ezer liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló készülékben, kétszeri szakaszos lepárlással készítettek. A lepárlás sem egyszerű dolog, hiszen például a második lefőzés elején kijöMillenniumi kiállítás, Horvát Iparcsarnok, pálinka-, konyak- és likőrbemutató vő, igen magas alkoholtartalmú folyadék(Fotó: Klösz György, 1896.; Fortepan 83077 – Budapest Főváros Levéltára)

43

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/6  

A TARTALOMBÓL: Richter Pál: Tízéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenész képzése; Farkas Tamás: Gyűjtések a Gyergyói-medencében; d...

folkMAGazin 2017/6  

A TARTALOMBÓL: Richter Pál: Tízéves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenész képzése; Farkas Tamás: Gyűjtések a Gyergyói-medencében; d...

Advertisement