{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 30

Erdélyi Tibor 85 éves Önéletrajz Azon a vidéken születtem, „ott, hol a kis Túr siet beléje”, ahol megszületett a magyar Himnusz, ahol mindig hiányzik a hetedik krajcár, ahol fatornyos a református templom. Itt győzött II. Rákóczi Ferenc, itt termett a legtöbb rebellis. Ezen a vidéken, az isten háta mögött, nagyon szegények az emberek, de vendégüknek odaadják az utolsó falatjukat is. A Partiumhoz tartozunk, ezért Erdélynek nagy a hatása építészetünkre, étkezésünkre, szokásainkra. Én még láttam a falumban bőgatyás embert. Részt vettem lekvárfőzésben, fonóban, kántálásban, farsangolásban, dörzsölőben, kukoricahántásban, vetésben, aratásban, temetésen, lakodalomban. Részese voltam a klasszikus paraszti életnek. 1932. május 27-én születtem Csengerben, ahová szüleim Uszkából jöttek bútort vásárolni. Az elemi osztályokat Uszkában végeztem. Mikor Felvidéket visszakaptuk, beiratkoztam Tiszaújlakra, polgári iskolába. Édesapámat elvitték „málenkij robotra”, ott halt meg – négy gyermeket hagyva maga után – harminckét másik uszkai emberrel együtt. 1948-ban Budapestre jöttem és asztalos-restaurátori szakmát szereztem az Iparművészeti Múzeumban. Később leérettségiztem, elvégeztem a kihelyezett főiskolai népművelés–könyvtár szakot, tanultam esztétikát, dramaturgiát. 1952-ben Rábai Miklós – százötven fiú közül kiválasztva – felvett az Állami Népi Együttesbe, ami abban az időben valósá-

Daróci: Palóc lánytánc

30

Vujicsics-Létai: Kunsági pásztorbotoló

gos csodának számított. Leendő páromat, Semperger Ilonát itt ismertem meg. 1957ben az együttes táncosai és Rábai Miklós jelenlétében mondtuk ki a holtodiglan-holtomiglant az uszkai fatornyos református templomban, és ez a mai napig is érvényes. Két fiunk született, Tibor 1964-ben, József 1968-ban, tőlük négy unokánk: Zsófi, Anna, Mónika és Virág. Kineveztek magántáncosnak. Sok-sok szerep eltáncolása után a legnehezebbet osztotta rám Rábai Miklós: a Kisbojtár rablóvezérének alakját. Többször eltáncoltam a Szegedi Szabadtéri Játékokon, az Erkel Színházban, sőt televíziós film és készült belőle.

Az Állami Nép Együttessel több mint ötven országban léptem fel. Hat évig vezettem a Duna Művészegyüttest, majd szintén hat évig a szolnoki Tisza Táncegyüttest. 1972 után, kisebb megszakításokkal, a Vadrózsák vezetője voltam. Jelenleg két csoporttal, a Cavintonnal (a Vadrózsák senioraival) és az adyligeti Botladozókkal foglalkozom. Együtteseimmel a különböző néptáncfesztiválokon tizenkilenc díjat nyertünk, köztük a Zalaegerszegi Kamaratánc Fesztivál nagydíját. Koreográfusként dolgoztam különböző filmekben, az Operában és más színházakban. Több mint százötven koreográfiát készítettem. Ma is részt veszek országos zsűrikben. 1977-től – harminc éven át – minden évben magyar néptáncot tanítottam Japánban, ahol tanítványaim száma meghaladta az ötezret. 2000-ben Ausztráliában tanítottam, és koreográfiát is készítettem. A Magyar Televízió „Egy boldog ember” címmel portréfilmet forgatott rólam. „A néptánc hídján” címmel filmet készítettek tanításomról Japánban, a „Kincsestár” című műsorban pedig másfél órás élő adásban mutatták be munkásságomat. Azóta elkészült a „Névjegy másként” és a „Bagoly” című műsor is. Táncosi pályafutásom során, az Állami Népi Együttesben sem szerettem volna elveszíteni a fához való hűségemet. Hogy lehetett ezt megvalósítani? Úgy, hogy mindig vittem magammal faragnivalót, megfaragtam a csanakot, mángorlót, tülköt és hazahoztam. Az első kiállításom nagy sikere teljesen megváltoztatta az életemet, ez különö-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/5  

A TARTALOMBÓL: Karakas Zoltán: Dunán innen, Lajtán túl...; Richter Pál: Viszontválasz Sánta Gergőnek; V. Nagy Viktória: „Ez a világ el fog t...

folkMAGazin 2017/5  

A TARTALOMBÓL: Karakas Zoltán: Dunán innen, Lajtán túl...; Richter Pál: Viszontválasz Sánta Gergőnek; V. Nagy Viktória: „Ez a világ el fog t...

Advertisement