Page 3

A TARTALOMBÓL: 5. Viszontválasz Sánta Gergőnek Richter Pál 6. „Ez a világ el fog tűnni” Beszélgetés Korniss Péterrel V. Nagy Viktória 8. A Szent László-hagyománykör... Tampu Krisztián 14. Ötvös Györgyi: „Egyedül nem megy” Kulcsár Tímea Ágnes 16. TALLÓZÓ Kinizsi tánca... – I. rész Martin György 19. SZÉKI TÖRTÉNETEK Kacagjuk a semmit sokáig Kocsis Rózsi Juhos Kiss Sándor rovata 20. Hagyomány, szemiotika, sámánok Grozdits Károly 23. KÉPGALÉRIA – Sámánfotók Hoppál Mihály 30. Erdélyi Tibor 85 éves 32. Lovász Irén: Női hang Fehér Anikó 33. Darabka idő a Vlegyásza alatt Bödők Gergely

Dunán innen, Lajtán túl...

Beszélgetés Herbert Schneider „Kaktusz” kölni prímással Herbert Schneider „Kaktusz” 1954-ben egy Brassó és Segesvár közötti településen született sváb, bácskai magyar és szász gyökerekkel rendelkező család fiaként. A „Kaktusz” becenév már gyerekként ráragadt rövid haja miatt. 1970-ben, szüleit követve települt át Németországba. 1976-ban részt vett a kölni „Cinege” zenekar megalapításában. 2017 tavaszán a németországi Lützensömmernben megrendezett Regös Cserkésztáborban beszélgettünk. – Kérlek, mesélj magadról, mit lehet tudni gyerekkorodról? – Brassó mellett, egy szász településen születtem. Édesapám Bukarestben dolgozott, így később odaköltöztünk. A családban németül beszéltünk, a nyári szünetekben Kőhalmon, a nagymamámékkal pedig magyarul. Hatévesen kezdtem a zene tanulását zeneiskolában. Emellett egy német tannyelvű iskolában (Liceul Nr. 21) tanultam a bátyámmal együtt. Azután jött a George Enescu Zeneakadémia Bukarestben. Komolyzenét tanultam, de nagy hatással volt rám Maria Tănase román énekesnő, akit édesapám munkahelyén, a bukaresti rádióban hallottam. Szüleim közben ki tudtak jönni Németországba és itt is maradtak. Hosszas hercehurca, kenőpénzek árán mi is utánuk jöttünk. Németországba érkezve aztán megnyílt a világ számomra a népzene előtt is. – Tizenhat évesen hogy érezted magad az új hazában? – Sokat gondoltam a régi dolgokra. Pecázni, vitorlázni itt nem lehetett, mindenre szabályok voltak, vizsgák, engedélyek kellettek, de jó volt újra a szüleimmel. És jó volt autó-

val járni. A zene háttérbe szorult. Tévészerelői szakmát szereztem, erre a pályára készültem. 1976-ban volt egy fordulópont, amikor is a szervízbe bejött egy ember, akiről kiderült, hogy magyar, s azonnali barátságunk eredményeképpen elvitt a kölni tánccsoport, a Bokréta próbájára. Müller Gyuri volt, a vezető. Itt aztán megismertem Kása Bélát, aki már zenélgetett. Mondták, hogy kellene egy „rendes” zenekar. Bőgős már volt: Láng Péter. Béla kontrázott, tekerőzött, ütötte a gardont, dobot, tamburázott. Mondták, hogy kellene egy prímás. Buci [Kása Béla] aztán mutatta a zenéket, ádámosit, palatkait, székit, gyimesit, az Állami Népi Együttes koreográfiáinak kíséretét. Idegen volt (pl. a háromhúros brácsa), de izgalmas is. Akkor tudtam meg, hogy ez az erdélyi zene az én szülőföldem népzenéje. Kaptam bonyolult kottákat is, de a Halmos Béla – később ő is sokat biztatott – által lejegyzett dallamok teljesen érthetetlenek voltak a számomra. Így indult. Kása „Buci” Béla, Láng Péter és én. Már kaptunk meghívásokat, de a ma-

Herbert Schneider „Kaktusz” és Kása Béla

36. MAGTÁR Kacsirek Ottó versei 38. Naiv eposzunk Arany János 40. BUKOVINA, BUKOVINA – V. Utam végén visszanézek Kóka Rozália 42. Odaadás Pataki Barbara 43. ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK Pálinka Juhász Katalin 46. Sue Foy angol nyelvű ismertetője Címlap: Mandzsu sámán hívja a szellemeket (Északkelet-Kína, Jilin tartomány, 1992 – fotó: Hoppál Mihály) Belső borító: Nanaj sámánasszony segítője (Nainte, Amúr mente, 1993 – fotó: Hoppál Mihály)

3

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/5  

A TARTALOMBÓL: Karakas Zoltán: Dunán innen, Lajtán túl...; Richter Pál: Viszontválasz Sánta Gergőnek; V. Nagy Viktória: „Ez a világ el fog t...

folkMAGazin 2017/5  

A TARTALOMBÓL: Karakas Zoltán: Dunán innen, Lajtán túl...; Richter Pál: Viszontválasz Sánta Gergőnek; V. Nagy Viktória: „Ez a világ el fog t...

Advertisement