Page 43

ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK

Izsevszki udmurt (votják) lakomák Az udmurtokat (más néven votjákokat) a világ legvendégszeretőbb népei közé sorolják, legalábbis sok ilyen véleményt hallottam, s maguk az udmurtok is szeretik ezt állítani magukról. Ahogyan egy népdaluk is mondja: „... mi, udmurtok, szellemeinkhez fohászkodunk, hogy legyen a földünk gazdag, süssön ránk az áldott nap és legyen elég eső, legyen elég hús és méz, legyen jó termés, hogy mindig meg tudjuk vendégelni a vendégeinket.”. Jómagam is élvezhettem e vendégszeretet, hiszen udmurt néprajzos kollégám Tatjana Minnijakhmetova megtudván, hogy az összoroszországi néprajzos kongresszus idejére szállást keresek Izsevszkben, az első szóra meghívott egyik rokonához. De nem egyedül velem volt ilyen kedves: a kis lakásban összesen négy néprajzos vendéget fogadott, s nem csak szállással várt, hanem a lehetőségekhez képest reggelivel, vacsorával is ellátott minket. Nővére családja pedig még egy fürdőház-látogatással egybekötött vendégségbe is elhívott a házukba, ahol saját készítésű, jellegzetes udmurt finomságokkal vendégeltek meg minket. A folkMAGazin e rovatában már foglalkoztunk a finnugor népek ételeivel, és megismerhettünk több jellegzetes udmurt ételt is: a tabanyt (palacsintaféle), a perepecset, a nyugat európai piték és a francia quiche rokonát, a nagy, közösségi ünnepeken készített ünnepi kását, valamint a pelnyanyt, vagyis a „fülkenyeret”, magyarul húsos derelyét, ami meg a raviolival lehet távoli atyafiságban. Ezúttal először vendéglátó háziasszonyunk, Szvetlana Hazipova saját receptjeiből válogattam, és persze nem állom meg, hogy vis�sza ne térjek a töltött sós süteményekre legalább néhány olyan változatot ismertetve a sokféléből, amelyeket mostani utazásom során a legfinomabbnak találtam. Megérkezésünkkor a házigazdák természetesen itallal kínáltak. Az üdvözlő, kupica vodka mellett nagy kancsó házi kompót állt az asztalon. Míg nálunk a kompót szirupban, kevés lével eltett gyümölcs, náluk az óriási, öt literes befőttes üvegekben a gyümölccsel együtt tartósított gyümölcslé neve, amit szerte Oroszországban nagyon kedvelnek. Készítése nagyon egyszerű. * Kompót (házi gyümölcsital) Szvetlánától Ajánlatos a volt szovjet birodalom területén mindenütt kapható, tetővel légmentesen lezárható nagy befőttes üvegek beszerzése. Tetszés szerinti gyümölcsöt (főként bogyósok alkalmasak e célra, de bármilyennel próbálkozhatunk) jól megmosva, megtisztítva, a nagyobbakat apróra vágva az üveg aljába teszünk (ötliteres üveghez kb. 2–3 bögrényit), majd másfél bögre cukorral felfőzött sziruppal leforrázzuk (annyi víz kell a sziruphoz, hogy az üveg éppen tele legyen). Egy napig lefedve állni hagyjuk, majd a levét – leöntve – újra felforraljuk, visszatöltjük a gyümölcsre és a tetővel lezárjuk. Az üveget kihűlésig fejtetőre állítjuk. Felbontás után, hűvös helyen tárolva 1–2 hétig fogyasztható. Az üveg aljáról a gyümölcsöt italba is tehetjük, vagy más célra (pl. süteményekhez) használhatjuk.

* Házigazdáink egy „rögtönzött, szerény” vacsorával tudtak csak fogadni bennünket, hiszen munkahelyükről mindketten csak estefelé értek haza a főváros-közeli Bashur falu külterületén épített házukba. A lakóház nyugati stílusban berendezett, modern technikai eszközökkel felszerelt konyhájában, a kertben és a közeli réten, erdőben megtermett alapanyagokat és háziállataik húsát főként hagyományos módon készítik el, de újabb, és más népektől átvett fo-

Házigazdáink, Szvetlana és Alfit a fürdőházuk előtt, a test csapkodására előkészített leveles ágakkal

gások sem hiányoznak az asztalról. A hagyományos udmurt porta elmaradhatatlan tartozéka a szaunára emlékeztető fürdőház (muncso), ami még ma is népszerű. Házigazdáink befűtöttek a tiszteletünkre, hiszen egy vendégséghez ez is hozzátartozik. Vacsora után egyenként átmentünk, és mondhatom, rendkívül jól esett a forró gőz a hideg, esős időben. A muncso hajdanán fontos szerepet játszott az életfordulós és kalendáriumi szokásokban, de láthatóan manapság is a mindennapi élet nélkülözhetetlen része. A fürdőházból visszatérőt kötelezően a „S legkim parom!” (szó szerinti fordításban „Könnyű gőzzel!”) köszöntéssel üdvözlik, ami nagyjából annyit jelent, hogy „Egészségedre a fürdést!”. Visszatérve a vacsoraasztalhoz, lássuk, milyen – elsősorban a kamrából hirtelen előszedhető – ételféleségek vártak bennünket! A kinti házi grillen gyorsan elkészülő csirkesaslik nem tekinthető hagyományos fogásnak, hiszen errefelé sohasem sütötték, inkább főzték a húst. A sülthöz kerti zöldségeket – paradicsomot, paprikát, uborkát, zöldhagymát és egy nagy csokor kaprot, továbbá házilag eltett, marinált gombát, és adzsikát tálaltak – ez utóbbi grúz eredetű, de a volt szovjet birodalom szinte valamennyi népe sajátjaként fogyasztja. A közeli erdő és rét bőségesen ellátja a családot vadon termő gyümölcsökkel és gombával, amit nemcsak frissen fogyasztanak, hanem tartósítják is. A gyümölcsökből kompótot, lekvárt, dzsemet készítenek, míg a gombát savanyítják vagy szárítják. Amikor utóbbit megkóstoltuk, alig akartuk abbahagyni, annyira finom volt. Ezért is kértem el a receptet. *

Rókagomba télire Szvetlánától A rókagombát megtisztítom a földmaradványoktól, leöblítem, aztán annyi vízben, amennyi jól ellepi, a forrástól számítva 5–10 percen át főzöm, majd leszűröm. Az átszűrt levet sóval, kevés cukorral ízesítem, újra felforralom és öt percig főzöm. A gombát üvegekbe rakom – egy-egy üvegbe igyekszem egyforma méretű gombákat válogatni – dobok közé néhány szem borsot, egy babérlevelet (van, aki kaprot, hagymát, fokhagymát vagy tormát is tesz hozzá) és ráöntöm a forró levet, majd lezárom az üvegeket. Betehetjük száraz dunsztba is, s amikor már teljesen kihűltek az üvegek, a fogyasztásig hűvös helyen tároljuk. Egy kanál olaj a tetején további védelmet nyújthat a megromlás ellen.

* Az adzsika tulajdonképpen gyűjtőnév, az ajvárhoz hasonló, zöldségfélékből készült püré, amelyet elsősorban grillezett húsokhoz fogyasztanak – nemcsak a grúzok, hanem az Orosz Föderáció min-

43

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/4  

A TARTALOMBÓL: Bolya Mátyás – Fügedi János: A magyar népzenészképzésről; Horsa István: Az én Ördöngösfüzesem; Juhász Katalin: Gregorián és n...

folkMAGazin 2017/4  

A TARTALOMBÓL: Bolya Mátyás – Fügedi János: A magyar népzenészképzésről; Horsa István: Az én Ördöngösfüzesem; Juhász Katalin: Gregorián és n...

Advertisement