Page 27

megkérdezték a vállalat vezetői, hogy „ezek micsodák?”. A főnök, akit Péter csodálatos embernek tartott, azt mondta nekik, hogy „ezek olyan népszokások, mint például nálunk a locsolás. Szeret ilyeneket fotózni a fia­­ talember.”. * Miközben Korniss Péter képei bejárták a világot, a széki tóban sem poshadt meg a víz. Volt bőven olyan esemény, ami felkavarta. Egy fiatal lány, akit tiltottak szeretőjétől, egy viharos éjszakán kútba vetette magát. Széki végtisztesség szerint menyasszonyi pártában, muzsikaszóval temették el. Egy katona fiú nem akart meghalni, Tövis közelében mégis elérte a végzet, kidobták a robogó vonatból, mert magyarul énekelt. Őt vőlegényi bokrétával zárták koporsóba, szeretője menyasszonyi ruhában kísérte utolsó útjára. Zólyomi Gyula iskolaigazgató „útban volt”, hamis pert indítottak ellene. Azzal vádolták, hogy a második világháborúból megtartott puskát és töltényeket rejteget, amit az éber titkos szolgák hamarosan „meg

Korniss Péter

A Táncház és Fonó Múzeum megnyitója, Szék, 2017. június 24. – fotó: Vogt Gergely

is találtak,” de Gyula bácsi szerencséjére homokszem került a gépezetbe. A nagy kapkodásban nem figyeltek arra, hogy az 1944ből származó kibelezett puskát, a „nagy fogás” előtti napon megjelent, Scinteia újságba pakolva rejtették az iskola deszkapadlója alá...

1937.  Megszületik Kolozsváron, Erdélyben (Románia) 1949.  Családja Budapestre költözik 1955.  Felvételt nyer az ELTE Jogi Karára 1956.  Eltávolítják az egyetemről 1956–1958.  Segédmunkás különböző munkahelyeken 1958–1961.  Segédmunkás a budapesti Fényképész Szövetkezetnél 1961.  Fényképész szakvizsgát tesz 1961–1991.  A Nők Lapja szerkesztőségében dolgozik: fotóriporter, majd képszerkesztő is 1962.  Néptáncot kezd fényképezni a Bihari Együttesben 1967.  Először fényképez Erdélyben, amelynek falvaiba azután évtizedeken keresztül visszajár a hagyományos paraszti életforma és kultúra megörökítésére, s az átalakulás folyamatának dokumentálására. 1974.  Megnyílik első kiállítása a budapesti Műcsarnokban 1974.  Megjelenik első könnyve „Elindultam világ útján” – Magyar népszokások címmel 1974.  Balázs Béla-díjjal tüntetik ki 1975.  A Honvéd Művészegyüttest fényképezi. Ez a munkakapcsolat – később a Honvéd Táncszínházzal – évtizedekig tart. 1977.  Meghívják az amszterdami World Press Photo zsűrijébe 1981.  Az amszterdami Internationaal Danstheater társulatát fényképezi. Ez a munkakapcsolat 2000-ig tart. 1983.  Tagja lesz az amerikai W. Eugene Smith Memorial Fund nemzetközi tanácsadó testületének 1983.  Érdemes Művész címmel tüntetik ki 1984.  Tagja lesz az amszterdami World Press Photo nemzetközi tanácsadó bizottságának 1988.  Megjelenik A vendégmunkás című könyve, amely egy ingázóval folytatott tízéves munka eredménye. A képekből kiállítás nyílik a budapesti Műcsarnokban. 1991–1999.  Képszerkesztő a Színház című folyóiratnál 1995.  A Magyar Művészetért díjjal tüntetik ki 1996.  A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntetik ki 1998.  Három évtized erdélyi képeiből nyílik kiállítása a budapesti Műcsarnokban 1999.  Kossuth-díjjal tüntetik ki 2004.  Pulitzer-emlékdíjjal tüntetik ki 2004.  A Prima Primissima Prima díjával jutalmazzák 2010.  Magyar Örökség díjjal tüntetik ki 2012.  A budapesti Várfok Galériában 45 éves munkásságából nyílik kiállítás 2013.  Kölcsey-emlékplakettel tüntetik ki 2014.  A Nemzet Művésze díjjal tüntetik ki 2014.  Életmű-díjat kap Prágában a Czech Press Photo-tól [Forrás: webdesign.hu/pkorniss] * Az utolsó tatárbetörés 300. évfordulóján a széki túlélőkre emlékezés, valamint Korniss Péter első széki fotóinak 50 éves jubileuma mellett további jeles alkalom kínálkozik az ünneplésre. Meleg szeretettel, nagy megbecsüléssel és örök barátsággal köszöntjük Korniss Pétert nyolcvanadik születésnapján!

A derék széki férfiak tovább „hányódtak” az ország különböző építőtelepein, „sántérein”, keresetükből minden apró banit leadva otthon, mert kellett a ház befejezésére, az asszonynak, lánykának szatén és bársony kelmékre, lakodalmi mutatásokra, no meg költő- és „cigánypénzre” a legénykének. E bajokat kövérítvén, a helyi milicista fenyegetni kezdte az asszonyokat, hogy a Nagy-patakban vígan úszkáló piros csőrű, fehér kacsáik szárnyairól haladéktalanul tüntessék el a zöld színű jegyet, fessék át barnára vagy tépjék ki... A „fentről jövő pöttyözések” közepette is egyre többen szereztek tudomást a Korniss Péter fotói által megörökített „új-régi” világról, Székről, ahol a jól eresztő szilvából készült „kóst” sok mindenre volt gyógyír... A világra szóló, nagy széki lakodalmakban, a muzsikások arra kérték a Jóistent, hogy ne a rézhúros csárdás vagy a „vasmagyar” dallamainál szakadjon el a húr, mert e két dallamban akkora erő egyesül, hogy szinte a levegőbe emeli a táncosokat; kényszerű lehúzásuk tönkretenné az egész mulatságot. * Korniss Péter 1971-től haza jár Székre. Ekkor mutatta be neki Kallós Zoltán Boldizsár Marit és Balog Mártont, mint fiatal párt. „Azóta egy család vagyunk. Rokonaimmal sem vagyok jobban, mint Péterrel!” – mondja komaasszonya, Boldizsár Mari a Korniss Péterről készült dokumentumfilmben. Tudomásunk szerint Mari soha nem járt Londonban. De egyszer valahogyan mégis... 2010-ben rendezték meg az Angol Királyi Művészeti Akadémián a XX. századi magyar fotóművészet című kiállítást. BrassaÏ, André Kertész, Robert Capa munkái mellett Korniss Péter 1967-ben készített széki táncházi fotóit is megtekinthették a tárlatlátogatók. Vásáry Tamás zongoraművész

27

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/3  

A TARTALOMBÓL: Simoncsics János: Halmos Béla emlékére; Rácz Mihály: Cserepes – Blacklake; Lőrincz Beáta –Andrásfalvy Bertalan – Pávai István...

folkMAGazin 2017/3  

A TARTALOMBÓL: Simoncsics János: Halmos Béla emlékére; Rácz Mihály: Cserepes – Blacklake; Lőrincz Beáta –Andrásfalvy Bertalan – Pávai István...

Advertisement