Page 38

Gyergyó háromszor Először 2011-ben jelent meg Berecz András „Hazakísérlek” című albuma, mely a Gyergyói-medence veretes népzenéjéből ad ízelítőt a XX. század elején Bartók Béla (1907), Kodály Zoltán (1910) és Molnár Antal (1912) által készített és archivált gyűjtések alapján. A lemez megidézi e táj sajátos hangulatát a zenésztársak – Vizeli Balázs (hegedű), Balogh Kálmán (cimbalom), Dsupin Pál (furulya), Kádár Ignác (gardon) – segítségével. Hallgatva a muzsikát megismerkedhetünk Gyergyó ismerősnek tűnő, ám mégis egyedi dallamaival, szövegeivel, jellegzetes hangszeres zenéjével, amely nemcsak a magyar népzene-rajongók számára jelent új felfedezést. A gyergyóremetei polgármester, Laczkó-Albert Elemér szavaival élve: „Berecz András »hazakísérte« a gyergyói népdalokat” a Gyergyói-medencébe is, ahol mára szinte feledésbe merült e hajdan virágzó kultúra.

38

hetetlen meghívott előadója Berecz András, valamint a Remetén illetve más gyergyói településeken élő zenészek, énekesek is.

* Másodszor Berecz András lemezének hatására 2015-ben Laczkó-Albert Elemér szíves támogatásával, Gyergyóremete község és a Nexus Alapítvány kiadásában megjelent „A gyergyai szép ragyogós...” címmel egy CD-melléklettel is ellátott daloskönyv, mely harminckilenc népdalt tartalmaz. A dalokat Erőssné Sándor Judit válogatta és szerkesztette azzal a szándékkal, hogy a gyergyói emberek újra fölfedezzék elfeledett dallamaikat. A könnyebb tanulhatóság érdekében a válogatásban szereplő, lekottázott dalok meghallgathatók a szerkesztő és leánya, Erőss Réka ízes előadásában, ezáltal is éneklésre késztetve az érdeklődő közönséget. A dallamválogatás átfogó keresztmetszetet ad a Gyergyói-medence dalkincséről. A helyi népzenei hagyományok visszatanulására egyébként jó lehetőséget adnak a Gyergyóremetén utóbbi években szervezett táborok is, ahol Erőssné Sándor Judit segítségével folyik a népdaltanulás. 2015-ben már negyedik alkalommal rendezték meg a Gyergyói Tánc- és Zenetábort, melyen elsősorban a helyi gyerekek vesznek részt. A gyergyói népzene oktatására Vizeli Balázst és Dsupin Pált kérték föl a szervezők és magától értetődő, hogy a tábori programok nélkülöz-

* Harmadszor 2016 karácsonyára jelent meg Dsupin Pál „Túl a vízen” című albuma, melyen szintén gyergyói hangszeres és énekes felvételeket hallhatunk. A lemez érdekességét, sajátos ízét az adja, hogy a főszereplők gyergyóiak. Koszta István (ének, citera) és Koszta Vencel (hegedű, citera) gyergyócsomafalvi zenészek, akik az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig muzsikáltak a gyergyói közösségek mulatságain. Vizoli Demeter és Vizoli Miklós énekesek Gyergyóalfaluban nevelkedtek. Édesapjuk kiváló furulyás volt, gyakran mulattak, énekeltek együtt. Szőcs János és Csirilla János orotvai zenészek, mindketten kiváló furulyások és énekesek, az Egyszólam Tábor meghívott mesterei is voltak egy alkalommal. Dsupin Pál (furulya), Kádár Ignác (gardon) és Szabó Dániel (cimbalom) az idős mesterek muzsikájához adnak finoman fogalmazott zenei keretet. Dsupin Pál olyan anyagot dolgozott fel, amely tükrözi a gyergyói falvak még felgyűjthető zenei kultúráját. A lemezen hallható huszonhat dallam részben az e tájra jellemző régi stílust reprezentálja, de emellett az újabb keletű énekes és hangszeres darabok is hallhatók. Laczkó-Albert Elemér gondolatait idézve: „...élet van ebben a muzsikában, hiteles. Lüktetés, természetes folyam, áradat, mely magával ragad. Sodrása van ennek a zenének ezeken a természetes férfihangokon – mesterien van összeszerkesztve.”. Valóban lélegzik-lélekzik ez a muzsika. Arra indít bennünket, hogy ne csak hallgassuk, hanem énekeljük is ezeket a dalokat. Nemcsak a lemez tartalma, hanem külleme is figyelemre méltó. A borítón látható faragott madár Péter Pista gyergyóremetei fafaragó munkája, a belső illusztrációkat Dsupin Luca készítette. Dsupin Pál szavaihoz csatlakozva ajánlom ezt az albumot is az érdeklődőknek: „Kívánjuk, hogy ez a szívből jövő huszonhat gyergyószéki népdal és a melléjük járó tánczene minél több szívben otthont találjon, s hogy ott szolgálják az Egészséget.”. Juhász Erika

Az is lehet, hogy valóban „túl van a vízen” a gyergyói népi muzsika... Szeretném hinni, hogy igen, ezzel a rólunk szóló harmadik lemezzel, mely Dsupin Pál munkásságának eredményeként valósult meg „Népzene Gyergyóból” alcímmel. Számunkra nagy előrelépés, hogy – rövid időn belül – Berecz András, Sándor Csaba, Erőss Judit, most pedig egy újabb szerző segít Gyergyót tovább erősíteni az egyetemes magyar zene térképén, ahol eléggé színtelenül állott Bartókék óta. Ők, Kodállyal, felgyűjtötték és használták munkásságuk során a nálunk rögzített anyagot, de itthon szinte senki nem ismerte ezt a legújabb időkig. Örvendezhetünk a karácsonyra megjelent újabb albumnak, egyszerű és szép munka külcsínyre, belbecsre egyaránt. Dsupin Pali nagyon bátran közelített hozzánk. Nem volt fin�nyás. Ne akadjon fenn senki az alcímen, amikor új stílusú dallamokat is hall! Olyan anyagot gyűjtött, dolgozott fel, hangszerelt, melyet most talált a gyergyói falvakban. Ezek egyik részét biztosan nem hallották száz évvel ezelőtt, de biztosak lehetünk, hogy száz év múlva így fogja hallani az utókor. Fog tetszeni nekik is, ahogy most nekünk, mert élet van ebben a mu-

zsikában, hiteles. Lüktetés, természetes folyam, áradat, mely magával ragad. Sodrása van ennek a zenének ezeken a természetes férfihangokon, mesterien vannak összeszerkesztve. A szövegek nyelvi fordulataira Magyarországon azt mondanák, hogy ízes. Itthon kifejező, erős, szemléletes, amit már – sajnos – nem hallunk mindenki szájából. Nyelvi tömörségben, néhol szürrealisztikus képtelenségeikben a szövegek „kiforogták” magukat. Külön tanulmányt érdemelne a borító madara, amit Péter Pista faragott Gyergyónak a Remetéjén. A belső illusztrációk az egyetemes magyar szimbólumrendszerből merítkeznek, Dsupin Luca munkái. Általuk is beágyazódik az egyetemesbe a mi gyergyóiságunk – így tekintek ezekre a rajzokra. Gyergyóremete örül, hogy részese ennek a munkának, köszönjük Dsupin Pálnak, hogy elfogadta együttműködésünket! A lemeznek sok hallgatót kívánok! Várom, hogy – elődeihez hasonlóan – visszaköszönjön egyre több éneklő ember, közösség ajkáról, nem csupán színpadon... Laczkó-Albert Elemér Gyergyóremete polgármestere

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/2  

A TARTALOMBÓL: Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (II. rész); Takács András: A Csemadok országos fesztiváljai; Móser Ádám: Alakváltozato...

folkMAGazin 2017/2  

A TARTALOMBÓL: Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (II. rész); Takács András: A Csemadok országos fesztiváljai; Móser Ádám: Alakváltozato...

Advertisement