Page 13

lemezeknek, ahol a szerző – Paár Julianna kivételével – már együtt dolgozott az énekesnőkkel. Kiss Ferenc kompozíciói olyan összetett szerzői, illetve zenei folyamatok eredményei, amelyek egyszerre gyökereznek a legkülönbözőbb népzenék ritmusaiban, harmónia-, illetve dallamvilágában, s egyúttal túl is mutatnak azokon. Ez a túlmutatás olyan gesztusként értelmezhető, amely során a zene megalkotottsága, a különböző zenei karakterek találkozása hívja fel önmagára a figyelmet, jól körülhatárolható, felismerhető elemeinek felmutatásán keresztül. Ezáltal rá is mutat azokra a zenei megoldásokra, hangszerelési technikákra, amelyek eltávolítják – valamelyest – a zenei megszólalást a hol archaikusabb, hol pedig a közelmúltbeli vagy akár a jelenkori népzenék hangzásától. Ennek a folyton jelen lévő eltávolító gesztusnak lesz eredménye az az ös�szetett formakincs, amely organikus módon lép túl önmaga népzeneiségben rögzítettségén, megtartva ugyanakkor annak stiláris jegyeit. A lemez anyagának frissessége a megidézett zenei formák gazdag többszólamúságának köszönhető. Ez a többszólamúság azért képes harmonikus, egységes zenei nyelvvé válni, mert a már említett zeneszerzői koncepció egyebek mellett a népzene egyik legalapvetőbb, legelemibb tulajdonságának felismeréséből következik. Ez a nyitottság, amelynek révén az egyes népzenék képesek befogadni, ugyanakkor valamilyen módon önmagukhoz hasonlóvá változtatni a kívülről érkező hatásokat. A befogadás során a dallamok, ritmusok idegensége többé-kevésbé felismerhető marad, azonban maga a befogadás aktusa jobbára konvertálja az új elemeket egészen addig, amíg azok a befogadó népzenei hagyomány számára ér-

P. Szabó Dániel, Kuczera Barbara, Szokolay Dongó Balázs – fotó: Csernyus Lőrinc

telmezhetővé, használhatóvá válnak. Dallamok módosulnak némileg, ritmusok, hangsúlyok értelmeződnek át, újfajta kíséretformák jelennek meg. A történetiségben létező népzene mindig a változásban tudott megújulni. A megújulás ugyanakkor a rendszernek mindig csupán egy kis szeletét érintette, érinti. A szinkrón állapot ennek következtében a történetiség különböző rétegeit mutatja minden esetben. Archaikus és modern él egymás mellett sokáig, időnként keveredik, jellemzően oly módon, hogy az egyes karakterek felismerhetőek maradnak, azonban a rendszer tagjaiként az egész viszonyrendszeréhez igazodnak. A népzenének ezt a fajta működését használja ki Kiss Ferenc merész éleslátással. Zeneszerzői gyakorlatának talán ez az egyik legizgalmasabb pontja. A Kárpát-medence népzenéinek különböző rétegeiből úgy idéz (szinkrón) szeleteket, hogy egyes elemeket felmutat, s azok zenébe(n) való kapcsolódá-

Babos Károly, Kiss Ferenc – fotó: Csernyus Lőrinc

sának jellegét, mikéntjét, helyét értelmezi újra. És éppen ezeknek a népzenében gyökerező kapcsolódási pontoknak, zenei-kulturális csomópontoknak a felfedése ad lehetőséget arra, hogy a lemezen hallható zene újabb, népzenétől idegen elemekkel bővüljön. Vagyis a Kárpát-medencei népzenék etnikai és történeti sokféleségének felmutatása olyan nyitott zenei univerzumot hoz létre, amelybe immár kapcsolhatóvá válnak további, korábban idegen zenei formák. Ezáltal válik nyitottá, mégis koherenssé Kiss Ferenc zenei univerzuma. A lemez szövegvilága, a szövegek által konstruált jelentések mindehhez egészen hasonló módon jönnek létre. A dalok szövegeinek túlnyomó hányadát Kiss Anna versei teszik ki. Ezek mellett megjelennek még népdalok, illetve Kiss Ferenc szövegei is az albumon. A Kiss Anna versek önmagukban is izgalmasak a folklórhoz való viszonyuk miatt. A költőnő valami egészen hasonló módon közelít saját szövegeinek megalkotottságához, ahogyan Kiss Ferenc az általa írt zenékhez. Mindkét alkotói pozíció valamiféle belehelyezkedés mentén definiálja önmagát. Ennek legalapvetőbb célja a népköltészet és a népzene hagyományának önmagára vételén, jelentésalkotó mechanizmusának megértésén, majd transzformálásán keresztül megteremteni egy olyan új univerzumot, amelynek elemei a korábbi hagyomány(ok)ban gyökereznek, ám ezen elemek éppen a(z újra)szerkesztettség, és az újraformált jelentésalkotás miatt egy újfajta gondolkodásmód mentén kezdenek működni. Ez a gondolkodásmód mindkettejüknél az archaikusnak tételezett hagyomány jelentés- és struktúraalkotó dinamikája mentén elrendezett. A megidézett hagyományelemek újrarendezésén túl mind szövegi, mind pedig zenei

13

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/2  

A TARTALOMBÓL: Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (II. rész); Takács András: A Csemadok országos fesztiváljai; Móser Ádám: Alakváltozato...

folkMAGazin 2017/2  

A TARTALOMBÓL: Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (II. rész); Takács András: A Csemadok országos fesztiváljai; Móser Ádám: Alakváltozato...

Advertisement