{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 40

2017 – SZENT LÁSZLÓ EMLÉKÉV I. László király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója „Idvezlégy kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma, szent kerályok közt drágalátus gyöngy, csillagok között fényességes csillag!” (Ének szent László királyról, XV. század)

I. (Szent) László királyunk Lengyelországban született. „Születésének éve a körülményeket egybevetve 1046-ra tehető” – áll a „Szentek élete” kötetben. Nagyapját, Vazult István király vakíttatta meg, apja, a későbbi I. Béla király (1060-1063) Lengyelországba menekült. Négy zűrzavaros, viszályoktól terhes évtized után mégis I. László lett István király művének folytatója. „Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt, és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyog, fény lett népének közepette” – írja róla a geszta-író. 1077-től 1095-ig uralkodott. Uralkodásának tizennyolc esztendeje alatt nyugalmat teremtett a trónviszályoktól és külső ellenségek támadásaitól feldúlt országban. Az ország lakóinak meglazult erkölcseit a magyar jog legszigorúbb törvényeinek meghozásával állította helyre. Különösen a lopás bűnébe esetteket sújtotta kegyetlen büntetésekkel. Újjászervezte az ország közigazgatását, megerősítette az egyház intézményeit. Szigorúsága ellenére legendák, falfestmények, mondák sokasága őrzi emlékét, amelyekben ő a gyengék védelmezője, a „lovagkirály”, Istennek tetsző férfiú, kinek imái meghallgattatnak. 1083-ban a Vazul-nemzetség sérelmein felülemelkedve kezdeményezte István király, Imre herceg és az olasz származású Gellért püspök szentté avatását, majd ereklyéiket „fölemeltette az egyházi nagyok, valamint hatalmas néptömeg jelenlétében”. Ezzel a magyar népnek a saját nemzetéből is adott szent példaképeket. László idejében különösen a Kárpátokon túl élő kunok jelentettek állandó külső veszélyt. Többször betörtek az országba, raboltak, fosztogattak, feldúlták a keleti területeket, rengeteg rabot és zsákmányt hurcoltak magukkal. László 1085-ben és 1091-ben is sikeres hadjáratban győzte le őket.

40

Lászlót 1192-ben, III. Béla uralkodása idején III. Celesztin pápa avatta szentté. A szent király népszerűségét jelzi, hogy, ismereteink szerint a Kárpát-medencében tizenkilenc település viseli a nevét. A róla szóló mondák napjainkban is elevenen élnek, különösen a székelyek és a csángók lakta vidékeken. Ezúttal a gyimesi csángók népköltészetéből válogattunk. * Pogányhavas Amikor Szent Lászlót üldözték a pogányok, ő ott jött ki Gyimesben, a Széphavas hátánál. Nagyon szép hegyek vannak arra, azért nevezik Széphavasnak. A király úgy látta, hogy az a hely jó lenne arra, hogy ő ott szembeszálljon az ellenségvel. Azt mondotta a katonáinak: –  Szórjátok a pénzt! –  Uram, hogy vessük el a pénzt? – kérdették a katonák. – Szórjátok a pénzt! – parancsolta László. Akkor a katonák kezdték a nyeregkápákból elővenni a pénzes zacskókat. Nem dobták el egyben a pénzt,

hanem ügyesen elhintették. Akkor már a pogányok es odaértek, meglátták a sok aranyat, erőst csudálkoztak: –  Ne, mennyi pénz van itt! Hát ugye, az arannyér’ nekik es fájt a szívük, gyorsan leszökdöstek a lovakról s két kézvel kapdosták. Akkor Szent László hirtelen visszafordult, s aki el nem tudott menekülni, azt mind lekaszabolta. Azért hívják azt a helyet ma es Pogányhavasnak, mert itt győzte le Szent László a pogányokot. * Szent László ugratása A Pogányhavason erőst nagy csatája vót a pogányságval Szent László királynak. Csíkból már Szent István kiűzte a pogányokot, de itt, errefelé még erőst sokáig fenntartották magikot. Szent László hírt kapott s jött, hogy megtérítse az itteni pogány népeket. Egymagában jött. A Somlyó hegyiről a lovával a Széphavasra szöktetett, s onnan eregélt tovább, hogy beszéljen velik. A pogányok es hírt kaptak, látták, hogy egyedül van, erőst bíztak, hogy most majd végeznek vele. Szent László, amikor látta, hogy itt már nincs mentség, ezek komisz népek, visszaugratott a lovával Somlyóra. Ezután hamaroson nagy seregvel tért vissza. Ott, a Pogányhavason foglaltak állást a pogányok, no de Szent László ellenében mit tehettek? Futásra vették a dolgot. Osztán később ők es csak megtértek, keresztények lettek. * Szent László a Bagolykőn Mikor a kő még lágy vót, akkor járt Szent László ezen a tájon, s itt verekedett a pogányokval. Akkor Jávárdiba es vót. A Bagolykő tetejin most es látszik a nyoma. Úgy mondták az öregek, hogy az ellenség imá itt vár-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

Advertisement