Page 37

zel párhuzamosan fennmaradt az a hit, hogy ha Jordán-nap megfagy a csokor, amelyikkel a pap az áldást osztja, akkor jó lesz a termés abban az évben. A Jordán-napi vízzel megáldották a kertet, a házat és az embereket is. Pécsett megőrizték a jégtörés szokását is. A Balokány-tó jeges vizébe ugrottak be a fiatalok, hogy kivegyék az oda bedobott keresztet. A szenteltvizet egészen György-napig őrizték, ezzel áldották meg a palántanevelőket, és ha valaki megbetegedett, ebből a vízből adtak neki inni, hogy meggyógyuljon (Halásztelek, Szigetszentmiklós, Pécs).” Valószínűleg a bolgár vízszentelési szokásoknak az első magyarországi mozgóképes dokumentuma az az 1931-es néma filmhíradó-részlet, amelyen a tabáni, görögkeleti bolgár egyházközség Duna-parti vízszentelése látható. A körmeneti felvonulás több száz résztvevője jelenlétében három, úszóruhába öltözött bátor fiatalember ugrik a jeges Dunába, hogy visszahozza a bedobott keresztet. Úgy tűnik, a filmhíradók szerkesztői nagyon érdekesnek találták a szokást, mert 1932-ben, 1934-ben és 1937-ben is tudósítottak róla a mozikban. Fontos megjegyeznünk, hogy a bolgároknál tulajdonképpen háromnapos ünnepről van szó, hiszen a Jordán-napot követi január 7-én az Iván-nap, Keresztelő Szent János ünnepe, amikor is folytatódnak a víz egészséghozó erejébe vetett hittel kapcsolatos szokások és szertartások. Megfürdenek az ifjú házasok, akik azon a télen Iván-napig kötöttek házasságot, megfürdenek a névnaposok, valamint az eljegyzett lányok és legények. Január 8-án ezt követi a „Bába-nap” (Babinden), a bábák, vagyis a szülésnél segítő asszonyok, valamint a szülésen átesett fiatal asszonyok ünnepe. Még napfelkelte előtt az anyák egy- és hároméves kor közötti gyermekeikkel elmennek a kútra friss vízért. A vízbe egy szál bazsalikomot vagy gólyaorrt tesznek, majd egy darab szappannal és egy új törülközővel elindulnak a bába házához, hogy „megöntözzék” őt a kert egyik gyümölcsfája alatt vagy a ház előtt. Minden nő odaadja a bábának a

szappant, majd vizet önt a bába kezére, hogy megmoshassa, és megajándékozza a törülközővel, amit hozott. A bába egy piros és fehér fonallal díszített gólyaorr-csokrot ad minden asszonynak. Ezután kölcsönösen megajándékozzák egymást, majd dél körül elemózsiával felpakolva a bába házában gyűlnek össze. Megkezdődik a vidám ünnepség dalokkal, táncokkal és – gyakran pajzán – jelenetekkel, kicsit hasonlóan a magyar asszonyfarsanghoz. Itt azonban hamarosan a férfiak is megérkeznek, hogy vidám menetben, kocsin vagy szánon elvigyék a bábát a folyóhoz vagy a kúthoz. Ott aztán kifordítják a bábát a kocsiból és megfürdetik. Este a falu főterén közös hóróval ér véget az ünnep. * Vízkereszt Kaloferben A vízbe dobott kereszt kihozása Bulgária és Macedónia szerte amolyan férfias virtus, sportteljesítmény, ennek megfelelően fürdőnadrágos, félmeztelen vagy pólót viselő fiatal férfiakat láthatunk fejest ugrani vagy begázolni a vízbe. Van azonban néhány hely – ilyen az említett Lavcsani, és az általunk meglátogatott Kalofer –, ahol a víz keresztelését követően a férfiak hórót járnak a vízben. A bolgár néprajzos kollégák szerint a kaloferi jeges vízben való táncolás nem eredeti népszokás, hanem teljesen új, turisztikai attrakció jellegű rendezvény, ami a szenzációra mindig éhes médiát is idevonzza. De lássuk sorjában, hogyan is zajlottak az események! * „Szervusz, vizecske!” – csoportos mágia vízkereszt éjszakáján A szállásunk egy magánház legfelső szintjén volt, ahol a pici szobák előtti közös térben vidám csapat fogadott. Kiderült, hogy idegenvezetők, akik most saját kedvükre kirándultak ide. Meglepően tájékozottak voltak a vízzel kapcsolatos hiedelmekkel és szokásokkal kapcsolatban. Egyikük rögtönzött kiselőadást tartott a víz általános szimbolikájáról – a születés, megsemmisülés és újjászületés közege, összeköti az élőket a holtakkal, az embereket a természet-

37

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

Advertisement