Page 36

Vízkereszt Kaloferben Re(?)-konstruált bolgár hagyomány

V

ízkereszt a karácsonyi ünnepkör záróakkordja, ekkor veszi kezdetét a farsangi időszak. A katolikus egyház egyik legfontosabb és legősibb ünnepe, amely Jézus Krisztus megjelenésének olyan eseményeit kapcsolja egybe, mint a napkeleti királyok látogatása, Jézus megkeresztelkedése a Jordánban, és első csodája, amikor a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn. A keleti ortodox egyházban az ünnep elsődleges témája Jézus keresztsége, a nyugati katolikusoknál a háromkirályok látogatása lett. Közös vonás, hogy e napon mindegyik egyházban vizet szentelnek azzal a meggondolással, hogy amikor Jézus a vízbe lépett, a víz megszentelődött. Innen ered a magyar vízkereszt elnevezés is. Nem meglepő, hogy ehhez a naphoz keleten és nyugaton is számos hiedelem, vízzel, mosdással, fürösztéssel kapcsolatos szokás fűződik. A 2013-ban Budapesten tartott Víz Világtalálkozó alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia interdiszciplináris konferenciáján Bartha Elektől „A víz a szakrális folklórban” címmel hallottam érdekes előadást, amelyben a macedóniai Lavcsani falu vízkereszt-napi rítusáról készült videorészletet is levetített Bólya Anna Mária tánckutató gyűjtéséből. Ezen egy idős dudást láthattunk a forrás mellett, aki a lánctáncot járó férfiaknak fújja a talpalávalót. A férfiak zöld ágakkal feldíszített kis, vödörszerű vizesedénnyel a kezükben járják a táncot úgy, hogy a forrás kifolyónyílása előtti betonvályúkon keresztülhaladva ruhástól beleülnek a vízbe egy rövid időre, majd táncolva haladnak tovább a körrel, míg minden férfi meg nem merítkezett. Ez a jelenet annyira kíváncsivá tett, hogy megkerestem a gyűjtőt, aki további anyagokat is mutatott, és felvilágosított, hogy a szokás az ortodox keresztényeknél ma is nagyon elterjedt. Egy évvel később, moszkvai tanulmányutam alkalmával utánanéztem, mi a helyzet a vízkereszti szokásokkal az orosz hagyományban, és kiderült, hogy ott évszázadok óta ismert, a Julia­ nus-naptár szerint tizenhárom nappal vízkereszt után, január 19-

36

én történő szabadtéri vízszentelés egyházi liturgiájához kapcsolódó tömeges fürdőzés a jeges vízben. Hasonló adatokat találtam az ukrán, majd a bolgár vízkereszttel kapcsolatban is. 2016-ban, miután a magyar és a bolgár tudományos akadémiák közötti kétoldalú egyezmény keretében zöld utat kapott egy hároméves közös projekt, lehetővé vált, hogy férjemmel és néprajzos kollégámmal, Szabó Zoltánnal élőben is részesei lehessünk a vízszentelés szertartásának Bulgária közepén, a legendás népzenei fesztiváljáról híres Koprivstica közelében, a Balkán hegységben található Kalofer településen – amely egyébként Hriszto Botev, a „bolgár Petőfi” szülőhelye. * Vízkereszt hagyományai a bolgároknál A bolgároknál az egyházi ünnepeket a Gergely-naptár szerint tartják meg, így vízkereszt napját is, amit Jézus Jordánban való keresztelése nyomán Jordán-napnak (Jordanovden) neveznek. Jézus keresztelésekor a hagyomány szerint megnyilatkozott a Szentháromság: az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú a Jordánban testileg volt jelen, a Szentlélek pedig galamb képében szállt alá a megnyílt egekből. Innen ered az ünnep görög neve: Theofánia, vagyis Isten megjelenése. Vízkereszt napját a fény és a megvilágosodás napjának is tartják. Az ortodox pap a víz megkeresztelése után a keresztet vízbe (folyóba, patakba, tóba, tengerbe, vagy akár egy úszómedencébe) dobja, a férfiak utána ugranak, egymással versengve igyekeznek elérni és kihozni azt. Korán reggel, napfelkelte előtt a lányok és az asszonyok elmennek friss „keresztelt” vízért. A pataknál vagy a kút mellett lemossák a házi ikont, az ekevasat, és az arcukat is, hogy egészségesek legyenek. Szabeva Aszja a magyarországi bolgárkertészek jeles napi szokásai között szintén megemlékezik a vízkereszti szokásokról. „Az ünnepnapon a pap végigjárta a kerteket és szenteltvízzel megáldotta azokat (Pécs). Ez-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

Advertisement