Page 13

fesztiválok színpadain csíkiként hangzott el. Mi felkutattuk a székely népzene régies rétegeit. Martin Györgynek is elmondtuk tapasztalatainkat, akivel kapcsolatban álltunk és azt hiszem, hogy ezáltal jutottatok el ti is [Papp Imre és Péterbencze Anikó] Jászberényből Csíkszentdomokosra a Barozda segítségével. Ekkor még a székely zene nem volt annyira ismert a magyarországi táncegyütteseknél sem. Elkísértünk másokat is Magyarországról gyűjteni, például Zsuráfszky Zoltánt, Farkas Zoltánt [Batyut] Udvarhely környékére, segédkeztünk az első hangosfilmes gyimesi gyűjtésben is, szintén Martin György kérésére. Blága Károlyékat [Kicsi Kótáékat] akkor filmeztük le Sötétpatakon, és azután ők is nagyon ismertek lettek Györfi Erzsébet, Pap István „Gázsa”, Simó Csongor, Pávai István, Toró „Öcsi” és Simó József itthon és Magyarországon egyaránt. a 40 éves Barozda évfordulós koncertjén Csíkszeredában –  Amikor láthatóvá vált, hogy ennek a tevéhölgy hozzánk, bemutatkozott, hogy ő Ferencz Angéla, a Hargita kenységnek tömegbázisa kezd lenni, hogyan reagált a hatalom? –  Az egyik bekeményítés az úgynevezett „Csángó Kaláka” után Megyei Kulturális Központ vezetője, és ő volt az a kislány, aki vavolt, ahol a TV-szerkesztő Csáky Zoltán azt javasolta, hogy kelle- lamelyik egykori Barozda-koncerten a virágot felhozta nekünk, az ne valami csángó téma, és hozzunk adatközlőket Bákó megyéből, anyukája küldte. Szóval a későbbi generációknak is van emléke a Hargita megyéből, Gyimesből, Barcaságból, és Hunyad megyéből Barozdáról. Azt is látjuk, hogy a Barozda facebook-oldalának az isbukovinaiakat. A csíkszeredai gimnázium udvarán volt felállítva mertsége nő, rengetegen bejelölik olyanok, akik jóval fiatalabbak. egy csűrszerű oszlopos díszlet, nagyon szép volt. A műsor megszü- Tehát valahogy benne van a csíkszeredai és részben az egész erdélyi magyar köztudatban a Barozda. 2001 óta többször voltak évforduletett, de nagyon nem tetszett a döntéshozóknak. lós koncertjeink Csíkszeredában, mindig telt házzal. A város ma–  Ez mikor volt? –  1978 májusában. Azután 1981-ben elkerültem Marosvásárhely- gáénak tudja ezt az együttest akkor is, ha el kellett távozzon egyre, a Maros Együtteshez művészeti vezetőnek. A Barozdával még a kor, és mindig visszavárja. A nem túl nagy városnak megvan az az Régizene Fesztiválokon néhányszor közreműködtünk. Akkoriban előnye, hogy egy ilyen együttest magáénak érez, mint egy kedvenc Simó Jóska vette kézbe a Barozda irányítását. Jó kapcsolatai voltak futballcsapatot. magyarországi régizenészekkel, Kobzos Kiss Tamásékkal és mások- A Barozda-szellemű régizenélésnek talán lesz még folytatása más kal. Jó szervező volt, új műsortípusokat talált ki. A Barozda egyre városokban is. Szép Gyula egyik fia, Bálint keresett meg, hogy ők is ismertebb és sikeresebb lett ebben az időszakban. De erről ő tud szeretnének ilyen népzene-régizene párhuzamokat bemutatni. többet mesélni, meg a betiltásról, Svédországba való távozásról is. * Nekem talán szerencsém volt azzal, hogy más városba költöztem, Simó Csongor mert ha ott maradok velük, akkor lehet, hogy én is Svédországban –  Mit jelent neked a népzene, miért fordultál a népzenéhez? –  Bár Svédországban nevelkedtem és közel harminc évet töltöttem kötök ki. Így másként alakult az egész életem. –  A Barozda élete nagyon szorosan összefügg az erdélyi régizenével. ott, csíkszeredai születésű vagyok, és ott éltem kilencéves koromig. Pont beleszülettem abba a korba, amikor kezdte kiforrni magát az Hogyan látod, mi újat hoztatok ebbe a zenei világba? –  Erdélyben a régizenei mozgalom korábban kezdődött. Marosvá- erdélyi táncházmozgalom. Táncházakban, próbatermekben, kulsárhelyen a magyarországi Czidra Lászlóék hatására Brandner Nóra túrházakban nőttem fel, a Barozda együttes „zenei gondozásában". és Deák Endréék elindítottak már egy együttest. Barozdaként Csík- Később, tinédzserként gitáros akartam lenni, ami sikerült is. Jószeredában mi a régizenének egy másik aspektusát akartuk megmu- val húsz fölött voltam már, mikor újra hegedülni kezdtem. Köztatni. Galeotto Marzio szerint a XV. században a „magyar nyelven ben gitártanárként dolgoztam, rock- és jazz-zenészként működszerzett dalt paraszt és cívis, köz- és főrangú ugyanúgy érti”. Ezt tem a közép-svédországi zenei életben. Érzelmileg és zeneileg is akartuk mi megmutatni. Kerestünk olyan dallamokat, mint példá- óriási, friss energiát jelentett az életemben az, amikor újra találkozul a koncerten is hallott, Vikár által gyűjtött udvarhelyszéki párosí- tam a népzenével. Rövid időn belül a Barozda együttes svédorszátó, amelynek a szövege virágének, műköltészet, de bekerült a nép- gi „frakciójának” lettem a prímása. A magyar népzenét felfedezni hagyományba. De ilyenre példa a Barozda egykori repertoárjából egyet jelentett a zenei, illetve kulturális anyanyelvem megismeréséa Nemes Udvarhelyszék híres tartománya vagy a Kis-Küküllő mellett vel. Éreztem, hogy ez egy örökké tartó kapcsolat lesz. Mikor aztán lehetőségem nyílt magyar népzenét tanulni a budapesti zeneakaegy szép drága madár lakik kezdetű dal is. démián, egyértelmű volt, hogy ezt az utat kell járnom. Továbbra is –  Milyen nagyobb kódexekből dolgoztatok? –  Ami kötődik Csíkhoz: a Kájoni-kódex, aztán a Vietórisz-kódex, szoros kapcsolat fűz az elektromos gitár modern műfajához, de a a Sepsiszentgyörgyi kottás kézirat. Nagy volt a repertoár annak ide- magyar népzenével való foglalkozás nekem személyes fejlődést jelentett mindenekelőtt, és egyben komoly élettapasztalatot is szerzején, amiből most csak egy válogatást tudtunk adni a koncerten. –  Mennyire van szükségük az erélyi fiataloknak arra a szellemiségre, tem. A saját kultúrám iránti érdeklődésemet nagymértékben a magyar népzenével való találkozásnak köszönhetem. Meg hát szeretek amit a Barozda képvisel? –  Erdélyben maradt valami ebből a szellemiségből. Ezt onnan tud- hegedülni... Az interjúkat készítette: Péterbencze Anikó juk, hogy az akkori események megmozgatták a közönséget. A huKolozsvár, 2016. október 6. szonöt éves évfordulós koncertünkön Csíkszeredában odajött egy

13

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

folkMAGazin 2017/1  

A TARTALOMBÓL: Békéscsaba 2017; Simoncsics János: Erdélyi kalandozások (I. rész); Szabó Kata: A magyar folk története; Jávorszky Béla Szilár...

Advertisement