{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 6

Kallós Zoltán világának gazdagsága Kallós Zoltán világa címmel jelent meg a Helikon Kiadónál Ablonczy Bálint újságíró, történész és Korniss Péter fotográfus kötete. Az albumot a Kolozsvári Állami Magyar Operában április 23-án adták át az ünnepeltnek, a kilencvenéves zenetudósnak, néprajzkutatónak, aki több mint hat évtizede dolgozik az erdélyi és a moldvai magyar kultúra, folklór értékeinek megmentésén, megismertetésén. * Sütő András költői sorait idézi a kötet bevezetője: „Megérkezett anyám sírása. Hangtalan őszi eső a Mezőség törött ablakán.”. S valóban: ahogyan Ablonczy Bálint írja, Kallós Zoltánt mindig ezek a „hangtalan őszi esőt” síró emberek érdekelték. Az ő meséiket, balladáikat, muzsikájukat hallgatta, gyűjtötte egy életen keresztül, s miközben olyan értékeket mentett meg a pusztulástól, amelyek egyetemes mércével mérhetők, megmutatta, megmutatja azt is, hogyan élnek, éreznek, szeretnek, megmutatja keserűségüket, bánatukat, gyászukat éppen úgy, mint örömeiket, vidámságukat, reményeiket. A kötet vége felé is egy Sütő-idézet olvasható: „A történelem, bármennyire is a tömegek műve, egy-egy kiemelkedő szeKallós Zoltán népdalt gyűjt szülőfalujában, Válaszúton (1972) – fotó: Korniss Péter mélyiség karján sétál be az emlékezet házába.”. A szöveg melletti fényképen Kallós Zoltán látha- zösség legfontosabb alkalmaikor: az egyik képen Kallós tó, a nevét viselő válaszúti múzeum kalotaszegi termében: Zoltán lakodalmas menetet kísér, a másikon halottat búegy festett lócán ül, a magyar népviselet talán legszebb csúztatnak a ravatalos háznál. emlékei közé tartozó ruhadarabokat szemléli, vagy éppen A következő években Korniss újra és újra visszatért Székre, a látogatások egyik szép dokumentuma az az elmerül emlékei között. Korniss Péter és Ablonczy Bálint közös munkájának, 1972-es kép, amely Kallóst Csoóri Sándor társaságában születésnapi köszöntőjének talán éppen ez a kettősség a ábrázolja gyűjtés közben Juhos Mányi házában, de a folegnagyobb érdeme: úgy mutatják be az ünnepeltet, hogy tográfus már ebben az évben eljutott Válaszútra is, ahol a egyszerre idézik fel a múltat, Kallós Zoltán életét, kuta- kötet egyik legszebb képsorozatát készítette a beteg Kalló tói munkásságát, hogy közben újra és újra a jelen idővel Mártonné Fodor Rebi énekét szalagra vevő Kallós Zoltánis szembesítenek. Ablonczy Bálint interjúja számos izgal- ról. mas adalékkal gazdagítja ismereteinket Kallós Zoltán pá- A hetvenes évek elején születtek az első moldvai felvélyájáról, legalábbis ami a család történetét, a gyermek- és telek is Lészpeden, részben a gyűjtő és adatközlői találkoifjúkort, az indulás időszakát, illetve a csángóknál végzett zásáról, részben a moldvai magyarság mindennapjairól és gyűjtőmunkát, valamint a rendszerváltás utáni évtizede- ünnepeiről, a még élő népviseletről, hagyományos mesket illeti – kár, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek munkás- terségekről. A bevezető és az Élő történelem című fejezet után ezek a ságáról kevés szó esik a szövegben. képek képezik az album első nagy egységét, amelyet – az Ez az az időszak viszont, amelynek eseményeit Korniss anyagot Kallós Zoltán munkásságának helyszínei alapján Péter felvételei talán a leggazdagabban dokumentálják. A tagolva – a Gyimes, Máramaros, Székelyföld, Mezőség, Kalofotográfus, aki a maga területén szintén úttörő jelentőségű taszeg című fejezetek követnek. Egyszerre érzékeltetik a munkát végzett, hiszen a hatvanas-hetvenes évek fordulónéprajztudós gyűjtői érdeklődésének változásait, Korniss ján az ő képeinek köszönhetően ismerhettük meg a „máPéter Erdélyhez kötődő fotográfusi tevékenységének soksik Erdélyt”, az elsüllyedtnek hitt népi világot, elpusztultszínűségét, valamint az erdélyi magyarság (és nem egy nak vélt néprajzi értékeket, s ezen túl egy egész közösség esetben románság) életének, folklórjának, népművészetééletét. A hetvenes évek elején ismerkedett meg a néprajznek, – ahogyan a kötet címe mondja – Kallós Zoltán vilátudóssal, s munkakapcsolatuk, sőt barátságuk azóta is tögának a gazdagságát. retlen. P. Szabó Ernő Az album legkorábbi felvételei 1971-ben születtek meg(Magyar Nemzet Online, 2016. május 1.) ismerkedésük helyszínén, Széken, az emberi élet és a kö-

6

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2016/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: Ha ő nem lett volna... (Kallós Zoltán 90 éves); P. Szabó Ernő: Kallós Zoltán világának gazdagsága; Hetényi Milán...

folkMAGazin 2016/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: Ha ő nem lett volna... (Kallós Zoltán 90 éves); P. Szabó Ernő: Kallós Zoltán világának gazdagsága; Hetényi Milán...

Advertisement