Page 34

TALLÓZÓ

P. V as J ános

rovata

A hagyomány modelljei Írta: Nagy Olga

A

hagyomány alakulása szempontjából tán nem is az a fontos, hogy milyen mértékű a város általi „kirekesztettség”, mint inkább az, hogyan alakul magának a paraszti közösségnek az önkirekesztettség-érzete. Mert éppen ez utóbbi az, ami a legerőteljesebben konzerválja a hagyományokat. Az a közösség, amely a városban nem követendő modellt, hanem ellenséges és idegen erőt lát, olyat, amitől óvakodni kell, mint a járványos betegségtől, a hagyományát a legerőteljesebben őrzi meg. Kezdjük talán azokkal a modellekkel, amelyek a hagyományőrzést illusztrálják, méghozzá – viszonylagosan – szélsőséges formájában. Két ilyen modellt szeretnék – ha csak vázlatosan is – bemutatni: a széki és a kalotaszegi modellt. Bennük az a közös, hogy mindkettő – sokkal inkább, mint más közösségek – erőteljesen őrzi hagyománynak bizonyos értékeit: viseletét, zenéjét, szokásait és így tovább. Sőt a többi közösség között szinte kivételnek számít a hagyomány ilyen gazdag és erőteljes vállalása. (Van olyan közösség, ahol csak a népművészet és a tánc, van, ahol, csak az előbbi maradt fenn, van, ahol csak a szokások és így tovább.) Ezek erőteljes őrzésének azonban éppúgy vannak közös vonásai, miként különböző sajátosságai, tényezői, illetve indítékai. A széki modell Szék már Mátyás király idejében sóbányáiból élt, később azonban, más utak és sóbányák megnyitása után ez a foglalkozás mindinkább háttérbe szorult, végül pedig a bányákat „bedöngölték”, illetve a valamikor szabad királyi város a lakosságot rákényszerítette arra, hogy teljesen a földművelést tegye megélhetése alapjául. A meglehetősen kevés és gyenge minőségű föld nehéz megélhetést nyújtott a közösségnek, ezért a székiek nem tartották kívánatosnak újabb lakosok be-

Nagy Olga (1921. Nagyernye – 2006. Sepsiszentgyörgy) romániai magyar néprajzkutató, újságíró

34

költözését, a föld megoszlásának pedig úgy akarták elejét venni, hogy szigorúan csak a helybeliek házasodtak össze. Kialakult egy zárt, endogám társadalom, amely a zártságot odáig vitte, hogy a „város” három nagy része: a Felszeg, Forrószeg, Csipkeszeg is úgy rendezkedett be, mint három külön faluközösség, külön földdel, külön tánccal, szigorúan zárt külön közösségekben, amelyek közt a keveredés, házasság vagy átköltözés egyik szegből – vagy ahogyan később nevezték, utcából – a másikba szinte kizárt, de legalábbis igen ritka volt. A közösség zárttá válását jól szemlélteti az a jelenség, hogy a családnevek jó része: Szegedi, Tasnódi, Sallai, Székely, Ungvári, Budai stb. arra utal, hogy a sóbányászok az ország legkülönbözőbb vidékeiről származtak Székre, ezek a nevek több évszázad múlva is ugyanazok, viszont új nevek alig akadnak a faluban, és ezek viselőit jövevénynek tekintik a székiek. És mivel a családnevek száma meglehetősen kevés, nagyszámú azonos nevű család él az ötezer lakosú Szék város nagyközségben, akiket aztán színes és jóízű ragadványnevekkel különböztetnek meg egymástól, és ezeknek a ragadványneveknek többé-kevésbé az eredetét is számon tartják. Tekintve, hogy a város hirtelen veszítette el megélhetési forrását – szinte egy időben (1850 táján) döngölték be a sóbányákat és vezették el az országutat másfelé – azok, akiknek nem volt földbirtokuk, úgyszólván agrárproletárokká lettek. Kialakult egy hatalmas szegény réteg, amely kénytelen volt megélhetés után nézni. Így egy részük kereskedésből élt, Kolozsvárra szállították a tojást, a veteménymagokat stb., a lányok is leginkább Kolozsvárra szegődtek el házicselédnek, szobalánynak úri házakhoz, vagy a Hóstátban kertészettel foglalkozó földrészekhez mezőgazdasági munkára. Úgyszintén a legények, sőt a fiatalabb házas szegényemberek is itt találtak megélhetést, mivel itt elég jól fizették a kemény munkához szokott székieket. Csak mellékesen jegyzem meg itt, hogy bár igen szoros barátság és ismeretség alakult ki a székiek és a hóstátiak között, alig fordult elő közöttük házasság. A falunak egy kis része, a tehetségesebbek ipart tanultak, mégpedig

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2016/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: Ha ő nem lett volna... (Kallós Zoltán 90 éves); P. Szabó Ernő: Kallós Zoltán világának gazdagsága; Hetényi Milán...

folkMAGazin 2016/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: Ha ő nem lett volna... (Kallós Zoltán 90 éves); P. Szabó Ernő: Kallós Zoltán világának gazdagsága; Hetényi Milán...

Advertisement