{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 16

Újra „szól a figemadár” – A népzenetanár képzés múltja és jelene a Nyíregyházi Egyetemen Huszonöt évvel ezelőtt emelkedett felsőfokra a hazai népzeneoktatás

A

nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola 1990-ben kezdeményezte a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnál az ének-zene, népzene szak indítását. A minisztérium 1991 márciusában levélben tájékoztatta a főiskolát a szak 1990. december 1-jei hatállyal történő alapításáról. A minisztérium közlönyben hirdette ki a szakalapítást és meghatározta az oklevélben szereplő megjelölést: iskolai ének-zene és népzenetanár.1 Az első évfolyam 1991 szeptemberében kilenc fővel, nappali tagozaton kezdte meg tanulmányait. A társadalmi és a szakma felől érkező igények a levelező képzés beindítását is szükségessé tették. Idézet a főiskola minisztériumnak megküldött, 1992 februárjában kelt leveléből: „Az országban a hangszeres népzene iskolai oktatása először alsó fokon kezdődött. [...] Ebbe a munkába akkor a népzenei mozgalom legjobb amatőr képviselői kapcsolódtak be. Ezt a feladatot képesítés nélkül végezték, sok-sok eredménnyel. Most, amikor az ének-zene, népzene tanári oklevél megszerzésére is lehetőség nyílik [...] többen keresték meg tanszékünket [...] fiatal népművészek, zeneiskolák képesítés nélküli tanárai, hogy főiskolánkon oklevelet szerezhessenek.”. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kezdeményezésére jóváhagyta az ének-zene, népzene szak levelező tagozaton történő beindítását. Az 1992. évi, harminchat fővel indult évfolyam egykori hallgatói ma is a népzenész társadalom, illetve a népzeneoktatás elismert képviselői. Az első évek útkeresése és a kialakított képzési program nem minden esetben találkozott a felnőtt hallgatói réteg elképzeléseivel. A levelezős korosztályból néhányan nehezményezték a műzenei ismeretek indokolatlanul magas elvárásait. Egyesek nem szereztek vagy nem akartak tudomást venni arról, hogy a szak ének-zene és népzenetanári végzettséget ad. A tanárképzésre szakosodott intézmény azonban a levelező tagozatot végzőktől is ugyanazt a szintű ének-zene tanári képzettséget várta el, mint a nappalis hallgatóktól. A tanszék mindemellett a használható tudást szem előtt tartva, az élő népzenei gyakorlat sajátosságai mentén határozta meg a tanterv felépítését: két népi hangszert tanultak a hallgatók. A főhangszert nyolc féléven, míg a második hangszert négy féléven át. A népi ének mindenki számára kötelező volt. A gyakorlati életben is sokoldalú, ezáltal többoldalúan foglalkoztatható népzenetanárokkal lehetőség nyílt az alapfokú iskolák tanárhiányának enyhítésére. Az Ének-zene Tanszék vezetése a szakmai tapasztalatok és elvárások, valamint a jogi szabályozás változásaiból eredően folyamatosan finomította a szak tartalmi követelményeit. A legnagyobb váltás 1998 szeptemberében történt. A 1998 májusában megjelent, a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló kormányrendelet2 ugyanis egyértelműsítette, pontosította a kétszakos tanárképzés tartalmi elvárásait. A szakpár, valamint az oklevélben szereplő szakképzettség új megnevezése ettől fogva ének-zene-, népzenetanár lett. A megváltozott képzési programot felmenő rendszerben, az 1998/99-es tanévtől kellett alkal-

16

mazni.3 Kisebb változást hozott még a 2002/03-as tanév, amikor kredit alapúvá vált a tanterv.4 Nappali tagozaton valamennyi évben elindult a szak, a levelező képzési forma meghirdetését azonban az igényekhez igazodóan, a kereslet alapján határozta meg az intézmény. Első ízben csak a bent lévő évfolyam kifutása után indult új csoport. 1996-ot követően már nem kellett újabb négy évet várni, a végzős évfolyammal egy időben kezdte meg tanulmányait a következő csoport. 2000 után még egy év kihagyás történt, 2002-től azonban már folyamatossá vált a képzés a jogutód Nyíregyházi Főiskolán.5 Változást a 2005-ös esztendő hozott. A bolognai folyamat szétválasztotta a rendeleti szinten korábban még egységesen kezelt művészeti felsőoktatást: az alapképzési szakok jegyzéke művészet és művészetközvetítés képzési területeket határozott meg.6 A korábbi főiskolai tanárképzési szakokat (ének-zenetanár, karvezetés; ének-zenetanár; ének-zene, egyházzene; ének-zene, népzenetanár) a kormányrendelet az ének-zene alapszakkal feleltette meg. Tanári mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően a népzenetanár képzést a művészeti szakképzés területére sorolta át. A tanárképző főiskolák nem kaptak jogosultságot korábbi szakpárjaiknak az új típusú tanárképzésbe történő átemelésére. A karvezetés, az egyházzene és népzenetanár szakok a tanári végzettséget nem adó alapképzés 50 kredites szakirányává, később specializációjává váltak. A ciklusokra bontott képzés 2007-től indult el a felsőoktatás művészeti területein. A 2006-ban felvett utolsó évfolyam kifutásával, 2010-ben tehát megszűnt a Bessenyei György Tanárképző Főiskola által alapított népzenetanár képzés Nyíregyházán. * Az Ének-zene Tanszék a népzene szakirány (majd specializáció) keretei között tartotta életben a népzenei képzést. Emellett az országban elsők között, 2007-ben akkreditált ének-zene tanári mesterszak képzési programjában is helyet adott népi hangszeres és énekes gyakorlati képzésnek. Ezáltal a Nyíregyházi Főiskola az ország egyedüli képzőhelyévé vált, ahol az ének-zene szakos hallgatók citera, illetve népi furulya hangszeres tudással szereztek és szereznek ma is tanári képesítést. Akik pedig ezen túl is érdeklődnek a népzene iránt, népi éneket és Magyarországon élő nemzetiségi zenét is tanulhatnak. A népzenei terület ének-zene tantárgyhoz hangolását az intézet oktatói szakmai, didaktikai megalapozottsággal, módszertani anyagok fejlesztésével végzik. Az elmúlt években népi hangszeres szakmódszertani kutatások és tananyagfejlesztések történtek, ez utóbbiak már kifejezetten az alapfokú népzeneoktatásra koncentrálva. Azért is fontos ez utóbbiakat hangsúlyozni, mert egy új, a tanárképzés rendszeréről szóló 2012-es kormányrendeletben7 helyet kapott a közismereti tanárszakok között indítható népzene- és népikultúra-tanár szak. A képzési és kimeneti követelmények8 2013-ban jelentek meg. A Nyíregyházi Főiskola Zenei Intézete9 az új elneve-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2016/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: Ha ő nem lett volna... (Kallós Zoltán 90 éves); P. Szabó Ernő: Kallós Zoltán világának gazdagsága; Hetényi Milán...

folkMAGazin 2016/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: Ha ő nem lett volna... (Kallós Zoltán 90 éves); P. Szabó Ernő: Kallós Zoltán világának gazdagsága; Hetényi Milán...

Advertisement