Page 43

ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK

Az ecseri lakodalom

Szlovák és sváb ételek a Kerepesi-medencében I. A Pest környéki Kerepesi-medence a török kiűzését követő betelepítési akciók nyomán a népek olvasztótégelye lett. A szlovák és német ajkú betelepülők a XIX. és a XX. század fordulója körül még beszélték eredeti anyanyelvüket, de az 1940-es évekre már egyre nagyobb mértéket öltött az asszimiláció. Az etnikus sajátosságok azonban korántsem tűntek el a nyelvvesztéssel. Különösen igaz ez a gasztronómiai hagyományra. Kétrészes összeállításunkban Ecser, Csömör és Rákoskeresztúr nemzetiségeinek étkezési szokásaiból, ételeiből adunk ízelítőt.

A

Budapest közvetlen dél-keleti szomszédságában fekvő Ecser nevét világszerte ismertté tette Rábai Miklós 1951-ben készített koreográfiája, az Ecseri lakodalmas, amely a magyar színpadi néptáncművészet egyik emblematikus alkotása. A felvidéki szlovák gyökerű ecseriek már a XIX. század folyamán kitűntek gazdagon díszített népviseletükkel és paraszti kultúrájukkal a környező települések közül. A XX. század derekán Rábai Miklós nem véletlenül figyelt fel a település gazdag hagyományaira, köztük is a lakodalmi szokásokra. Az Ecseri lakodalmas az Állami Népi Együttes egyik örökzöld repertoárdarabja, amelyet több mint ezer alkalommal adtak elő világszerte. Az ecseri lakodalom nemcsak gazdag népzenei, táncos és dramatikus szokás-elemei miatt különleges; a jeles alkalomra készített ételféleségek is egyediséget kölcsönöznek neki. Az ecseri születésű Aszódi Csaba András, a Zöldkoszorú Hagyományőrző Kör megalapítója, a régió szlovák központjának vezetője, a Pest megyei Szlovák Önkormányzat elnöke, a szlovák hagyományok megőrzésének egyik fő aktivistája a szervezőmunka mellett több kiadványt is szerkesztett Ecser történetével kapcsolatban – köztük az ecseri lakodalom részletes leírásával. Ebből merítve ismerkedhetünk meg most a lakodalmi ételekkel is. „Ha napjainkban meghívót kapunk egy ecseri lakodalomba, azonnal megláthatjuk, hogy a régi szokások nagy részét ma is hűen ápolják a falubeliek. A háromnapos lakodalomra már hónapokkal a nagy esemény előtt készül a rokonság, azonban a legnagyobb munkára az utolsó napokban kerül sor. Készülnek a sütemények, felállításra kerül a lakodalmas sátor, asszonyok dagasztják a menyegzői kalácsot és kopasztják a tyúkokat, a férfiak töltik a hurkát, kolbászt, a fiatalok színes lampionokkal díszítik a sátrat, hogy a nagy napra minden készen álljon. A lakodalom előtti estén vacsorára hivatalos a vendégsereg. Már ekkor elkezdődik a jókedvű mulatság, mely másnap tovább folytatódik. Az ünnepi ebéd után a vőfély elbúcsúztatja a menyasszonyt szüleitől és családjától, majd elindul a lakodalmas menet az esküvőre. Az ecseriek abban is hűek a hagyományokhoz, hogy a templomhoz vezető utat ugyanúgy végigtáncolják, mint elődeik. Az egyházi szertartásról visszatérve hajnalig tart a mulatság, amelyet természetesen a terített asztalok, a menyasszonytánc, a párnatánc és a tréfás jókedv fűszereznek, felejthetetlen élményt nyújtva a vendégsereg-

nek.”– írja Aszódi Csaba András Az ecseri lakodalmas – „Már miénk a menyasszony” [„Už je dievča už je náše”] című, Jármai Ildikóval és Sosovica Jánosnéval közösen jegyzett kötet bevezetőjében. Hagyományosan a menyasszony és a vőlegény családja is külön-külön tartotta a mulatságot, a maihoz hasonló közös lakodalom régen elképzelhetetlen volt Ecseren. A lakodalom folyamán fontos szerepe volt az alapanyagok összegyűjtésének, az ételek elkészítésének és feltálalásának. Az egész faluközösség megbecsülését élvezték azok az asszonyok (és férfiak), akik a legjobbak voltak az egyes fogások elkészítésében. * Lakodalmi előkészületek: csigatészta (brdovce), örömkalács (radostník), örömfa (ratolesť) A lakodalom előkészületei a tésztagyúrással kezdődtek, több héttel a nagy esemény előtt. A húsleveshez és a pörkölthöz készült a jellegzetes csigatészta (brdovce). A lakodalmi vacsora alapanyagait (például rizs, cukor, liszt, tej) a lakodalom hetében közösen adták össze a meghívott vendégek, sőt a meghívást nem kapott ismerősök, barátok is. A XX. század első felében szokásos hozzájárulás volt emellett családonként egy tyúk és három kuglóf, később pedig a torta és egyéb sütemények. A lakodalom előtti napokban a lakodalmas háznál is készültek sütemények. Két nappal az esemény előtt készült a híres lakodalmi kalács. A tésztát a lakodalmas háznál dagasztották, és a fonást is itt végezték a rokonok, de a sütést igyekeztek jó kemencével rendelkező, ügyes gazdasszonyokra bízni. „Igen jó kalács sült Szlifka Jánosné (Panka néni), Horvát Jánosné (Borzik néni), Zlatnyik Istvánné, Trepák Istvánné, Szlifka Ferencné, Merczel Ferencné és Fülöp Józsefné kemencéjében.” A menyasszonyos háznál a menyasszony testvéreivel és barátnőivel már egy héttel a lakodalom előtt elkezdte díszíteni az ecseri lakodalmas elengedhetetlen kellékét, az örömfát (ratolesť). A sok szaloncukorral és egy babával felékesített, vesszőből font, nyeles szerkezettel a lakodalmas menetben a vőfély (zváč) táncolta végig az utat. Ugyancsak a menyasszony díszítette fel a félasztalnyi nagyságú, majd’ húszkilós örömkalácsot (radostník) is – tizenkét, színes papírral bevont pálcára tűzött almával, a kalács közepére egy hosszabb pálcára tűzött babával, majd az egészet még szalagokkal is átkötöt-

43

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2016/3  

A TARTALOMBÓL: Andrew Rouse: Simply English; Juhász Erika: Búcsú Joób Árpádtól; Táncház Napja 2016; Bolya Mátyás: Táncház? Találkozó!; Horsa...

folkMAGazin 2016/3  

A TARTALOMBÓL: Andrew Rouse: Simply English; Juhász Erika: Búcsú Joób Árpádtól; Táncház Napja 2016; Bolya Mátyás: Táncház? Találkozó!; Horsa...

Advertisement