__MAIN_TEXT__

Page 10

Röviden a radzsasztáni táncokról

Radzsasztán India észak-nyugati részén terül el. A Thar-sivatag Pakisztánhoz közel eső felén, Jodhpur város vidékén, Barmer kerületben találhatók azok a falvak, települések, zenész-táncos közösségek, amelyeknek a zene- és táncművészetét 2009 óta rendszeresen tanulmányozom indiai útjaim során, és amikor Magyarországra látogatnak ottani művészek.

Kálbéliya táncos Dzsodhpurból

A radzsasztáni népművészetben a zenére és a táncra külön kasztok (foglalkozási csoportok) szakosodtak. Legjelentősebbek ezek közül a langa és mánghániár zenész kaszt, akiknek előadásain a kálbéliya kaszthoz tartozó táncosok működnek közre. E kasztok tagjai nem csak Radzsasztán- és India-szerte tettek szert hírnévre, de előadásaikkal bejárták a világ szinte minden országát. A legismertebb közülük a Musafir együttes volt, amelyben hindusztáni klasszikus zenészekkel (Hamid Khan) együttműködve olyan neves művészek léptek fel, mint Szayar Khan, Barkat Khan, Bachu Khan, Edu Khan. Az együttes nagy érdeme, hogy – bár bizonyos énekeket klasszikus zenei sémák mintájára komponáltak – megőrizték a

10

radzsasztáni zenefolklór összes jellegzetességét, mondhatni kikristályosították ezt a fajta népzenét. Az együttes többször is fellépett Magyarországon. 1998-ban, ezen alkalmak egyikén volt módomban összeismerkedni velük, innen ered a lelkesedésem és a barátságunk. Az utóbbi években az együttes szétvált. Egykori tagjai legutóbb Rangila Langa és Dil Mastana néven léptek fel Magyarországon az én meghívásomra. Radzsasztáni zenészekkel találkozhatunk Jasmine Dellal rendező When the Road Bends – Tales of a Gypsy Caravan című filmjében is. Ebben a műfajban talán a legismertebb alkotás Tony Gatlief Latcho Drom című műve, amelyben mindjárt az elején Ra-

dzsasztán vidékéről való zenészeket, táncosokat láthatunk: kamaycsa játékost, énekest a mánghániár kasztból, valamint táncosokat a „kígyóbűvölők” kasztjából, azaz a kálbéliya népcsoportból. Ők képviselik az ősi cigány törzset, amint különböző kézműves mesterséget űzve vándorol, illetve zenével, tánccal keresi kenyerét. A kálbéliya kaszt, más néven dzsógin vagy szapéra, tulajdonképpen indiai cigány törzs. (Nevük a szankszrit „sarpa”, azaz kígyó szóból ered.) Ők maguk is cigányoknak tartják magukat. Hindu vallásúak, alacsony társadalmi réteghez tartoznak, természetközeli, egyszerű életmódot folytatnak. Őseik egykor vándorló életmódot folytattak. A család, akinél lakni szoktam, és akiknél többnyire a táncokat tanulom, csak az utóbbi húsz-huszonöt évben telepedett le, előtte ők is vándorló életmódot folytattak. „Az út szélén zenéltem pungin, amikor odajött egy rádiós Washingtonból. Nagyon megtetszett neki a játékom, és mondta, hogy meghív Amerikába előadásra. Megbeszéltünk mindent, aztán kérte, hogy adjam meg a címemet, ahová küldheti a meghívó levelet. Kezdtem törni a fejem, mit is mondhatnék, hiszen nincs állandó lakhelyem, csak az út széle, s az is mindig változik...” (Kalunáth Kálbéliya elbeszélése alapján) A törzs alkasztokra tagolódik. Egyesek tagjai művészetekkel foglalkoznak, zenével, tánccal, bábjátékkal, cirkuszi mutatványokkal, mások fémmegmunkálással. Utóbbi a lohári csoport. A kálbéliya táncosok előadásmódjára lendületesség, élénkség, virtuozitás jellemző. Ellentétben a zenész törzsek szabályaival, itt a nők táncolhatnak még a férjük előtt is, hiszen professzionális táncosok. Gyakran megesik a fordítottja, mint a langáknál szokás, vagyis amíg a nő keresi a pénzt az előadáson, a férj otthon ül a gyerekekkel. Az általános, Radzsasztán-szerte elterjedt szabály, miszerint a nőnek takarnia kell az arcát bizonyos férfi családtagok, após, idősebb fiútestvér előtt, a színpadi táncelőadásokon is tetten érhető: sokszor láttam, hogy fiatal táncos lányok az após jelenlétében mindvégig fátyollal fedik arcukat. A radzsasztáni kígyóbűvölők című cikkben [folkMAGazin. 2013/4, 44. oldal] már volt szó arról, hogy a cigány törzs tagjai kígyótáncoltatással („ghumakkád”) keresték a kenyerüket, de amikor, körülbelül huszonöt évvel ezelőtt a hatóság betiltotta a kígyók

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2016/2  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: Novák Ferenc 85 éves; Fehér Anikó: Emlékezés Járdányi Pálra; Hont Angéla – Káplár Gréta: Gyergyói családi ka...

folkMAGazin 2016/2  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: Novák Ferenc 85 éves; Fehér Anikó: Emlékezés Járdányi Pálra; Hont Angéla – Káplár Gréta: Gyergyói családi ka...

Advertisement