{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 6

ELHIVATOTTAK A VÉGEKEN – Kóka Rozália rovata

Találkozásaim Bereczky Ildikó harkányi tiszteletes asszonnyal – I. rész 2014 őszén meghívást kaptam Harkányba, a X. Harkányi Szabadegyetemre, amelyet „A magyarság lelki arcai” címmel hirdettek meg. Kértek, hogy mutassam be az „Édes hazám, mit vétettem?” című, bukovinai székelyekről szóló műsoromat és állítsam ki a „Hazatérés Bukovinából, 1941.” című archív fotókiállításomat. A hatnapos program különböző előadásokon, kiváló tudós és művész előadók segítségével mintegy látleletet nyújtott a szétszabdalt magyarság jelenkori állapotáról. Felvonultak a Kárpátalján élő magyarság, a moldvai magyarok, a hétfalusi csángók, az egykori bukovinai székelyek, a vajdasági magyarok, a szlovákiai magyarok és a nyugati szórványmagyarság képviselői. Én mindössze két napot tölthettem a szabadegyetem hallgatói körében. Egyetlen este hallhattam Dr. Andrásfalvy Bertalan lélekemelő és elgondolkodtató bevezető előadását, a mezőkaszonyi református lelkész drámai beszámolóját a háborús konfliktusban vergődő ukrajnai magyarság mindennapjairól. A zsúfolásig megtelt hatalmas teremben szinte érzékelni lehetett a közönség lélegzését. A szívünkre hulltak a szavak. Az est a hófehér falú harkányi református templomban folytatódott. Részesei lehettünk a Muzsikás együttes és Petrás Mária varázslatos hangversenyének. Bereczky Ildikó tiszteletes asszonnyal másnap találkoztunk, amikor az én előadásomra és a kiállítás megnyitójára került sor a Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában. Az események sodrában akkor alig válthattunk néhány szót. Annyit elmeséltem neki, hogy legutoljára 1961 nyarán jártam Harkányban édesanyámmal, amikor Jurij Gagarin nagy diadalmenetben végigvonult Magyarországon. Éppen Pécsre tartott, amikor összetalálkoztunk. Még integettünk is neki! Akkor látogattunk el a szomszédos kegyhelyre, Máriagyűdre is, ami számomra máig feledhetetlen emlék maradt. Még elpanaszoltam Ildikónak, hogy fáj minden csontom és jó lenne a fürdőt újra kipróbálni. Másnap reggel két „hallgató” jelentkezett, hogy szívesen elvisznek Máriagyűdre, a reggeli szentmisére. Nagy örömöt szerezve mise után szállásadóim a gyógyfürdőbe is elvittek. Januárban tértem vissza Harkányba, háromhetes gyógykezelésre. Ez idő alatt alig tudtunk találni olyan alkalmat, amikor meglátogathattam a tiszteletes as�szonyt. Hét közben tanított, hét-

6

végeken istentiszteleteket tartott kilenc faluja valamelyikében, segélyszállítmányért ugrott el Svájcba, Kárpátaljára nyargalt egy segélyszállítmánnyal stb. Végül rám is tudott időt szakítani. A parókia tágas, puritán szobáiban egyszerű bútorok, a falakon gyönyörű régi és új fényképek, rengeteg gyermekfotó, szőttesek, varrottasok, könyvek sorakoztak. A konyhában a polcokon múlt századi eszközök, edények. Némelyikről azt sem tudtam, hogy micsoda. Szeretetteljes simogatással vette kézbe egyiket-másikat: a nagyanyámé volt, édesanyámé volt, nagyapám használta a fronton... Ajándékba a „Hadikfalvi betlehemes” kötetemet vittem neki. Ildikó díszes fadobozban, fényes lemezt tett elém. – Ez a „Régi magyar betlehemes”, amit Kobzos Kiss Tamással készítettünk. 1988-ban az „Év lemeze” lett. Tamás debreceni diákokkal akarta felvenni, de aztán meghallotta, hogy a harkányi és vajszlói gyerekek (Ormánsági Színkörnek nevezett hittanosok) is játsszák. Eljött, megnézte és elkészítettük a lemezt. Fekete-fehér fotók kerültek elő. Egyiken jó nagy, koromfekete, igazi bajusszal Kobzos Kiss Tamás is látható mint pásztor, Csörsz Rumen István dudással. Mint aki kincset talált, örömmel felkiáltottam: „Írok róla a folkMAGazin karácsonyi számába!”. Hazatérve első dolgom volt, hogy közöljem Tamással nagy „felfedezésemet”, és hogy szeretnék írni róla. Ő mosolyogva adta áldását a tervemre. 2015. november 8-án ismét felléptem Harkányban, ezúttal a hófehér templomban, a Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttesemmel. Előadás közben láttam, hogy a tiszteletes asszony egy pillanatra diszkréten füléhez emeli a telefonját. Egy óra múlva megtudtam, hogy Kobzos Kiss Tamás halálhírét közölték vele. Éppen abban a percben, amikor azt énekeltük, hogy „A fényes nap immár lenyugodott...”. A harkányi parókián tett januári látogatásom után tíz hónap telt el, mire lapunk munkarendje szerint sor került a karácsonyi szám leadására. November 17-én ismét Harkányba utaztam. Megbeszéltük a tiszteletes asszonnyal a „Régi magyar betlehemes” első jelenetének közlését, amelyet most szeretettel nyújtunk át Önöknek. A tiszteletes as�szony életútjával lapunk következő számában ismerkedhetnek meg olvasóink. Kóka Rozália

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

Advertisement