Page 44

ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK

Finnugor nyelvrokonaink ételei III.

Magyar feleségként a hantik között – Ruttkay-Miklián Eszter a hanti konyháról Előző két számunkban Kerezsi Ágnes néprajzkutató segítségével már ízelítőt kaptunk néhány finnugor rokonnép gasztronómiájából. Ezúttal Ruttkay-Miklián Eszter a beszélgetőpartnerem, aki hanti férje révén gyakorló háziasszonyként tanulhatta meg az ételkészítés és étkezés szabályait, így közvetlen tapasztalatait osztja meg velünk.

44

Ruttkay-Miklián Eszter 1996-ban végzett néprajz, 1999ben finnugor szakon az ELTE bölcsészkarán, majd 2004ben ugyanitt PhD fokozatot szerzett. 1991 óta jár a hantik északi csoportjai közé. Jelenleg a zirci Reguly Antal Múzeumot vezeti. Az alábbiakban a L’Harmattan Kiadónál nemrégiben megjelent, „Amikor a láb elnehezül...” című könyvéből is idézek, amely kötet olvasmányos formában és sok képpel tárja elénk a Szinja folyó mentén élő hantik hétköznapi életének minden mozzanatát, amelynek hátterében sajátos tisztaság-felfogásuk erőteljes szabályozó hatása áll. A hantik a manysikkal együtt a magyarok legközelebbi nyelvrokonai. Szibéria nyugati szélén, az Urál hegység keleti lejtőin, az Ob és mellékfolyói mentén laknak, s bár húszezres lélekszámuk a rendszerváltozás óta mintegy harmincezerre nőtt, a hagyományos életmódot szétziláló olajbányászat és a növekvő arányú orosz nyelvű többség miatt a ténylegesen hantiul beszélők egyre fogynak, így nyelvük erősen veszélyeztetettnek számít. A kisszámú népesség amúgy is több nyelvjárásra, kisebb csoportokra oszlik a hatalmas mocsaras, erdős területen, a fő közlekedési útvonalat jelentő folyók mentén. A hagyományőrző hanti életmódban ősi elemek is megtalálhatók. Ételüket, italukat, használati tárgyaikat és otthonaikat önellátó módon készítik az őket körülvevő természeti környezet lehetőségeit kihasználva. Egy részük még szellemekben hisz, és szentként tiszteli az ezek lakóhelyének tartott állatokat, növényeket, valamint a természet alapelemeit. Róluk kérdezem Ruttkay-Miklián Esztert. Beszélgetésünket riportalanyom új könyvében található saját készítésű képei illusztrálják. * – Hogyan kerültél kapcsolatba a hantikkal? – Néprajz szakos egyetemistaként Schmidt Éva „tajgaszagú” előadása az obi-ugor népek, hantik és manysik medvekultuszáról elementáris hatással volt rám. Tulajdonképpen ez indított el a finn-

ugor népek felé, s az előadó – aki már sajnos nem él – nekem egy életre a mesterem lett. 1991-ben, első közös expedíciónk előtt ő oltotta belém a hanti kultúra feltétlen tiszteletét, beleértve a szabályok szigorú követését is. – Azóta nem egyszerűen nyelvészeti és folklórgyűjtő, hanem a Szinja folyó menti közösség tagja is vagy, egy hanti férfi feleségeként. – Többévnyi terepmunka után kerültem be Arkagyij Petrovics Longortov családjába, s egy idő múlva már magam is önálló háztartást vezettem a hanti világban, bár nem állíthatom, hogy teljesen hanti módra. – Hogyan élnek a szinjai hantik?

Téli halászat

Teafőzés a ház melletti szabad tűzhelyen

Áttekintő térkép a Szinja folyó vidékéről

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

Advertisement