__MAIN_TEXT__

Page 40

Erdők, vizek zenéje

Tükrös zenekar • Folk Európa Kiadó, FECD062 „Erdők, vizek zenéje...” Többekben felvetődhet a kérdés, miért kap egy autentikus népzenei album ilyen címet. Hiszen a népzene az emberek zenéje, nem pedig természethangok sokasága. Azonban tudnunk kell, hogy olyan embereké, akik a természettel szoros kapcsolatban, harmóniában éltek. Az erdők és a vizek adták a megélhetésüket, a mindennapi betevő falatot, és a falusiak ezeket a úgy használták, hogy közben nem kizsákmányolták, hanem kitűnően ismerték, óvták és védték azt. A Tükrös zenekar tagjai tisztelik ezt az életformát és a természetet. Az „Erdők, vizek zenéje” lemezen egy letűnt világ elevenedik meg. Nem csak azért, mert erre a muzsikára a saját közegében már nincs igény, hanem a természetközeli életmód is eltűnőben van. Különösen aktuális jelen korunkban felhívni erre a figyelmet, amikor a környezet szennyezése és kizsákmányolása már égető problémává vált. A népzenei kistájak határait is a természet szabta: egy-egy folyó vagy patak mentén, egy-egy völgyben élők alakították ki azonos szokásaikat, és a különböző területek határait a vízválasztók és a hegyek adták. A természet közelsége népdalainkban is megmutatkozik: a környékbeli patak vagy folyó, a település közelében fekvő hegy vagy erdő nagyon gyakran megemlítésre kerül. Lemezünkön Erdély középső területének, a Maros és Küküllők vidékének népzenéjéből válogattunk. Az ott élők legszebb dallamait igyekszünk bemutatni a falusi muzsikusok számunkra tökéletes, kifinomult játékstílusában. A hangszeres összeállítások közé egy-egy olyan énekes felvételt is választottunk, aminek az előadásmódja megragadott minket, és témájában is ideillő. * 1.  Lemezünk Sajómelléki népzenével indul, a nagysajói zenekar játéka alapján. A néhai Kóczi Móni és Gáspár Béla prímások gyönyörű dallamai, valamint bandájuk egyedi harmonizálása miatt ez a muzsika régóta az egyik kedvencünk. A kistáj gazdag különleges lakodalmi szokásokban és sok azokhoz kapcsolódó dallamot őriztek meg. Az összeállításban így először egy menyasszonykísérő, majd lassú és sebes csárdás hallható. 2. A magyarpéterlaki zenészekkel már az 1950-es évektől készültek hangfelvételek. Közülük többen még napjainkban is zenélnek, így személyesen is volt alkalmunk megismerkedni és muzsikálni velük. Olyan kiváló prímások éltek ott, mint Rácz Albert, Lunka József, Ötvös István vagy Csiszár Aladár. A péterlakiakat

40

több marosszéki kistájra is gyakran megfogadták. Jelen összeállítás a Maros mentén kedvelt táncdallamokból készült: korcsos, verbunk és sebes forduló hallható. 3.  Erdő, erdő, mit vétettem... Az egyik legszebben előadott dallamot az idén elhunyt magyarbecei prímás és furulyás, Szántó Ferenc édesanyja, Szántó Józsefné Kis Rebeka énekelte. Magával ragadó, bensőséges előadásmódja tele van apró zenei finomságokkal. A hangfelvételt Demény Piroska készítette 1976-ban. 4.  Magyarózd a Kutasföldnek nevezett kistájon, a Malozsa-patak völgyében fekvő magyar település. Itt muzsikált háromfős bandájával Ötvös János „Csija”, akit halála után a szomszédos Magyarsülyéből származó Barabás Ferenc „Peci” váltott fel. Ez utóbbi magyar parasztmuzsikus a hallatlanul egyszerű, ám ízléses játékstílusával, jellegzetes „csippentéseivel” hívta fel magára a figyelmünket, akit a csupán néhány dúrhármast és izgalmas kontraritmusokat használó „Pongori Sándorika” kísért. Az összeállítás elején felhangzó asztali nótát szép szövege miatt lemezünk végén el is énekeljük. Ezt a hagyományos táncrendtől eltérően szegényes, csárdás, majd pontozó táncdallamok követik. 5.  Kiöntött a Maros vize... Ezt az új stílusú népdalt Sárosi Bálint gyűjtötte 1973-ban Marosjárán, az akkor negyvenhét éves Csók Józseftől. 6. A magyarpéterlaki cigányzenészeket a Nyárád mentére is sokat hívták muzsikálni, bár Nyárádselyén vagy Nyárádmagyaróson is működtek bandák. A korábbi Maros menti összeállítással szemben itt a Nyárád mentén közkedvelt csárdás dallamokból hallható néhány, melyeket Csiszár Aladár és bandája éppen ilyen sorrendben játszott Jobbágytelkén egy 1982. októberi gyűjtésen. Az egyikhez Halmos Attila kereste az általa énekelt tréfás szöveget. Az e-moll Csiszár Aladár egyik

kedvelt hangneme, így a csárdások után a két forgatós dallam is ebben szólal meg. 7.  Az 1912-es születésű magyarói Moldován István „Stefi” prímás és zenekara kevéssé ismert a népzenét kedvelők között. Ez a kiváló zenész sajnos már nem érhette meg a romániai forradalmat követő határnyitást, így a magyar nagyközönség sem ismerhette meg. Pedig hallgatva a korábbi gyűjtéseket, kivételes tehetségű, virtuóz prímás volt, különösen gazdag verbunk és forduló repertoárral. 8.  Magos hegyről foly le a víz... A magyarlapádi Sipos Márton énekét Demény Piroska rögzítette 1976-ban. 9.  Az udvarhelyszéki Kőrispatak a Küsmöd mentén fekszik. Lajtha László 194344-ben készített felvételeket az akkoriban ott muzsikáló Kristóf Vencel zenekarával. Lajtha hangszeres gyűjtéseibe már fiatalon beleszerettünk, így a Tükrös első lemezére is felkerült már ebből egy összeállítás. Ebben a muzsikában a kezdetektől a hegedű és a szintén dallamot játszó cimbalom tökéletes összjátékára törekedtünk. Az esztamos kíséretű verbunkot itt forgatós (más néven: marosszéki) és szöktetős táncdallamok követik. 10.  Lemezünk záró számában először elénekeljük a kutasföldi összeállításban elmuzsikált asztali nótát, melyet Esik eső, hull a zápor... szöveggel a magyarózdi férfiak fújtak. Ezt követően a Kozák József prímás vezette ádámosi zenekar repertoárjából válogattunk lassú csárdás és pontozó, helyi nevén magyaros dallamokat. Bár ezen a kistájon hagyományosan nem használtak cimbalmot, az ádámosiaknál mégis megtalálható, annak köszönhetően, hogy Csizmadia Illés cimbalmos a keletebbre fekvő Gyulakutáról a közeli városba, Dicsőszentmártonba költözött. Lemezünk zenei anyagát közel három évig formálgattuk, néhány összeállítást már több éve játszunk koncertjeinken is. A dallamok válogatása és a kamarazenei finomságok gyakorlása után reméljük, a közönséget is magával ragadja ennek a zenei világnak a szépsége. Köszönettel tartozunk az NKA-nak és a Hagyományok Házának a támogatásért, az eredeti énekes felvételek közreadásának engedélyezéséért az MTA BTK Zenetudományi Intézetének, valamint az archív fotókért pedig a Néprajzi Múzeumnak. Árendás Péter Budapest, 2015 őszén

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

Advertisement