Page 20

Gondolatok a moldvai csángó balladák hallatán Szájka Rózsa Balladaéneklő Találkozó, Klézse, 2015. október 24.

Klézse Moldvában, Bákó megyében, a közel kétszázezres megyeközponttól, Bákó városától alig húsz kilométerre, a Szeret folyó jobb partján terül el, több mint hét kilométer hosszúságban húzódik a Klézse-patak mellett. A több mint hétezer lakosú településhez tartozik Buda, Alexandrina, Pokolpatak és Somoska is.

Az 1696-os misszionáriusi összeírás tizennyolc katolikus családot, mintegy hetvenhat főt említ itt, amelyeknek nevei között szerepel a Benka (Benke), Patachi, Gioroi (Györgyi), Bálint, Torda, Sasko, Patak, Raz, Danka, Kigit, Poschina.1 Klézse a XVII. század végétől már kiemelkedő helyet foglalt el a Bákó környéki falvak között. A magyarul beszélő lakosok emlékezetében még ma is él a rezes elnevezés, eszerint a lakosság szabad paraszti státusszal rendelkezett. A hagyományos társadalom közösségi élete számos alkalmat kínált a szórakozásra. A böjti időszakot kivéve élénk társas élet folyt a településen. Télen minden este guzsalyasba jártak a különböző generációk. Horbát, azaz táncot vasárnaponként rendeztek, a menyekezőt (lakodalmat) régebben szerdánként tartották. Előző este a leányos háznál és a legény házánál külön rendezték a fülkét, a leány- illetve legénybúcsút. Mindezek rendszeres alkalmat biztosítottak az éneklésre és a táncra. Klézse virágzó csángó hagyománya akkor került igazán a figyelem középpontjá-

20

ba, amikor az 1840-es években Petrás Ince János elkezdte lejegyezni a moldvai magyar népdalokat. 1838-ban Páter Gegő Elek a moldvai magyar telepekről szóló értekezésében még a következőket írta: „Figyelemreméltó népmondák és dalok itt is úgy nincsenek, mint az e szempontból szegény Erdélyben.”2 Gegő szerencsére ennek ellenére szorgalmazta a moldvai dalok gyűjtését, „Dr. Viola P. Sándor, Finta, Petrás iskolatanító, kiknek 30 év alatt efelé nem ötlött eszökbe, ráfigyelmeztető kérésemre megígérték, hogy hív nyomozást tévén, ha valamelly érdekes népmondákat, dalokat és a miénktől eltérő nyelvbeli szóejtést vagy összeköttetési különbséget találandnak, híven közlendik.”3 Petrás Ince János 1813-ban Forrófalván született, az egri minoritáknál tanult, ezután került Klézsére plébánosnak. A forrófalvi Petrás kántor-dinasztiára vonatkozóan közöl adatokat Tánczos Vilmos.4 Petrás ősei úgy tartották, hogy 1671-ben jöttek be Moldvába Baranyából. Petrás Mihály Ince szépapja a XVII. század végén magyar nyelvű naplót írt a csángók történetéről. „Né-

hai Petrás Mihálynak, a volt forrófalvi kántornak, a magyar kéziratában, a forrófalvi templomban őrzött, 1671. évben kezdődő naplójában olvastam és magamnak az ő szavaival megjegyeztem.”5 Tánczos Vilmos említi ugyancsak, hogy Petrás Ince János nagyapjának, Petrás Mihálynak emlékét ma is fakereszt őrzi Forrófalva és Nagypatak közös temetőjének XVI. századi fatemplomában. Felirata: IHS / Michael Petras Kantor / For / oBit / In / Xto / Ano / Die 9 / Amen Petrás Ince saját kezűleg készítette el édesapja, Petrás Ferenc emlékkeresztjét, aki ugyancsak Forrófalva kántora volt. A kereszt szintén a fatemplomban áll és felirata a következő: Itt az / Urnak / Sz. / Nevé / ben / Petrás Ferencz meg pihen / Míg a trombita szavára a nagy napon felserken / Elhunyt / Életének / 68-ik / Esztende / jébben / Forrófal / vi / kántor / ságának / 50 / Május 5 / 1843 / A Halálát / kesergik / hitvese / magzati / vérei / jóakarói 6 Gegő Elek biztatására Petrás nyolcvannyolc csángó népdalt, köztük nyolc balladát jegyzett le Klézsén. De más módon is hatással volt a klézsei magyarok életére, hiszen áldozatos plébánosi munkája révén erősödött meg a magyar nyelvű hitélet, a magyar imádságok, egyházi énekek és a Kájoni János által lejegyzett Cantionale Catholicum szövegei is elterjedtek a moldvai csángók körében. Ez utóbbi énekeskönyv több generációra meghatározta a csángó falvak és Klézse népi dallamkultúráját.7 Petrás Ince János 1841 és 1886 között teljesített szolgálatot Klézsén. Negyvenöt éves lelkiismeretes plébánosi működésének tragikus, máig tisztázatlan körülmények között történt halála vetett véget, amelyről mindössze annyit tudunk, hogy rablótámadás vagy annak álcázott merénylet áldozata lett. Petrás Ince János munkásságát követően Domokos Pál Péter, Faragó József, Jagamas János, majd – döntően – Kallós Zoltán hatalmas balladagyűjtési anyaga tette igazán ismertté a Kárpát-medencében és Európa szerte is a moldvai csángó énekes hagyományt.8 Halász Péter írja, hogy Petrásnak talán jobb is volt, hogy nem érte meg azt az időszakot, amely a halála után következett, hiszen 1884-ben Jászvásáron (Iași) létrehozták a római katolikus püspökséget, és az 1887ben megalakult Román Királyság min-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

folkMAGazin 2015/6  

A TARTALOMBÓL: Grozdits Károly: „Eleink” – Szadai képek; Kóka Rozália: Találkozásaim Bereczky Ildikóval (I. rész); Szabó Zoltán: Kobzos Kiss...

Advertisement