__MAIN_TEXT__

Page 39

Társadalmi ideológia vagy nemzeti művészet? A magyar néptáncmozgalom a korai időkben – I. Néptáncmozgalom a világ számos országában létezik, és általában elmondható, hogy a legtöbb helyen fontos eleme a tágabb közösségi (nemzeti illetve etnikai) identitás őrzésének. (Ahogyan ez általában minden folklórmozgalomról elmondható.) Hogy a magyar néptáncmozgalom mitől lett világviszonylatban is egyedülállóan híres? Egyrészt a magyar nyelvterület paraszti táncainak elképesztő gazdagsága és változatossága miatt, vagyis amiatt, hogy a magyar paraszttáncok jó alapanyagot képeznek bármilyen látványos színpadi bemutatóhoz. Másrészt a táncház módszer miatt. A táncház módszer azt jelenti, hogy a paraszti táncok „művelése” nemcsak színpadon folyik, hanem viszonylag kötetlen formában, speciális táncalkalmakkor, táncházakban is. Ilyen formában a paraszti kultúra e részlete a parasztság mint osztály eltűnése után is tömegméretekben él, gyakorlása korántsem csak az együttesek tagjainak ügye, hanem a társadalom széles rétegeié. Ez a táncház módszer az, ami az UNESCO szellemi kulturális örökségi Bibó István, Tomori Viola és Erdei Ferenc (forrás: www.abtl.hu) listájának egyik eleme lett 2011-ben. A magyar táncházmozgalom abban a formájában, ahogyan ma ismer- 2. A közösségi jelző arra vonatkozik, hogy a paraszti kultúra jük, az 1970-es években indult útjára. (Jelképes dátumnak 1972. má- konkrét termékei általában egy-egy szűk közösség (egy-egy faluköjus 6-át szokták megjelölni, így történt, hogy a mozgalom 2012-ben zösség) használatában jelennek meg, illetve kapnak értelmet. Minnegyvenedik „születésnapját” ünnepelte). Ennek történetéről számos den falunak megvannak a maga jellemző, dalai, táncai, díszítőműkönyv, elemzés, visszaemlékezés jelent már meg.1 Azonban, ha a moz- vészete. Az ilyen közösségek viszonylag zártak, bár nem átjárhatatgalom szellemi gyökereit keressük, érdemes az emlegetett negyven évnél lanok, hatnak egymásra. korábbi időkre is visszatekinteni, különösen azért, mert az 1930-as és 3. Az általános azt jelenti, hogy az adott közösség kulturális éle1940-es években a néptáncmozgalom különböző formái nem csupán tében nincs külön közönség, és külön művész. A kultúrát mindenlátványos kulturális jelenségnek számítottak, hanem alkalmat adtak a ki műveli, és mindenki a sajátját adja hozzá, képességeihez mérten. magyar társadalomfejlődés kérdéseinek legkülönbözőbb szempontú fel- (A tánc esetében: egy falusi táncmulatságon nincs színpad, a követéseihez is. Egyszerűbben szólva: a néptáncról és hagyományőrzésről zösség minden tagja saját szórakoztatására táncol, van, aki díszesebszóló vita részét képezte a korszak társadalomtörténeti és részben tár- ben, van, aki egyszerűbben.) Mi marad meg e közül a három jellemző közül, ha megpróbáljuk sadalompolitikai diskurzusainak. a paraszti kultúrát eredeti közegéből kiszakítva művelni? Az elemi * Ha feltesszük a kérdést, hogy mi a néptánc és a népzene, akkor jelleg biztosan nem. Ha belegondolunk, a mai világban a paraszti (magyar esetben mindenképpen) elsődleges jelentésében úgy hatá- kultúra művelése választás kérdése: a mai táncházmozgalomban az rozhatjuk meg, mint a parasztság táncát és zenéjét. Azaz, mint egy ember nem azért táncol ilyen táncokat, mert más lehetősége nincs társadalmi réteg kultúrájának egyik elemét. (Nemzeti jelkép, mint a szórakozásra, hanem mert ez a fajta zene és mozgásforma tetszik neki, ezt választja a mai kultúra számtalan szubkultúrája közül. látni fogjuk, csak később lett belőle.) A paraszti réteg legfőbb jellemzőjének Erdei Ferenc, maga is pa- Nem marad meg a népművészet közösségi jellege sem: aki ma raszti származású szociológus és népi író a földművelő tevékenység néptánccal illetve népzenével kezd foglalkozni, az általában nem mellett az alávetett társadalmi helyzetet látja. (Amely Magyarorszá- csak egy falu vagy egy vidék táncát, illetve zenéjét tanulja meg, engon különböző okok miatt a jobbágyrendszer 1848-as eltörlésével nélfogva viszont egyik régió ilyenfajta kultúráját sem érzi hagyomásem szűnt meg.2) Ugyancsak Erdei Ferenc sokat idézett megálla- nyos értelemben a sajátjának. Az általános jelleg is elvész, ha a néppítása szerint a paraszti kultúra három legfontosabb jellemzője az, táncot illetve népzenét színpadra állítjuk, és elválasztjuk a közönhogy egyrészt elemi, másrészt közösségi, harmadszor pedig általá- séget az előadóktól. Igaz, a tánchámozgalomnak éppen az a lényege, hogy visszahozza ezt az általánosságot, úgymond újra „lehozza a nos.3 1. Az elemi azt jelenti, hogy – egyszerűen helyzetéből adódóan táncot a színpadról”.5 Azt azonban látni lehet, hogy a táncház mint – viszonylag korlátozott eszközrendszerrel dolgozik. („Innen párat- szórakozási forma sem lenne ma ennyire elterjedt látványos színpalan mértéktartása és arányossága” – teszi hozzá Bibó István.4) Ehhez di bemutatók nélkül. * tartozik az is, hogy ezt a kulturális közeget az ember nem választja, A népi mozgalom eredete hanem beleszületik. Milyen körülmények kellenek ahhoz, hogy egyáltalán kialakuljon A dolgozat az Eszmélet című folyóirat 101. (2014 tavaszi) számában egyfajta tágabb társadalmi igény, hogy a paraszti kultúrát ne csak a megjelent írás bővített és szerkesztett változata – a szerk.

39

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/5  

A TARTALOMBÓL: Pávai István: Találkozásom Magyarózd népzenéjével; Siklósi Krisztián: Húsz éves a Csurgó zenekar; Kóka Rozália: Beszélgetés B...

folkMAGazin 2015/5  

A TARTALOMBÓL: Pávai István: Találkozásom Magyarózd népzenéjével; Siklósi Krisztián: Húsz éves a Csurgó zenekar; Kóka Rozália: Beszélgetés B...

Advertisement