Page 38

pokon, vagy temetésen szabad ezeket fogyasztani. Hétköznap nyugodtan lehet enni bármit, de a szertartásokon mindig csak a megfelelő állatfajtát ölik le. – A baromfit is kásának készítik el? – A tyúkból inkább levest szoktak főzni. Abba már tesznek krumplit, káposztát is. A csontokra vonatkozó szabályt ebben az esetben is nagyon szigorúan veszik, tehát minden csontot összeszednek és különraknak. A halottak emléknapján még egy fontos mozzanat van. A többi ünnepen az óra járásának megfelelő irányban kezdik el tálalni az ételt, a halottak emlékünnepén viszont éppen megfordítva, az óra járásával ellentétesen haladnak. Ilyenkor még önteni sem úgy öntenek, mint máskor, amikor jobb kézzel bal felé döntik a kancsót vagy az üveget, hanem jobb kézzel jobb felé töltik a pohárba az italt. Ez is azt fejezi ki, hogy a túlsó világnak szól az ünnep. Ugyancsak fontos, hogy ilyenkor tilos szúró szerszámot használni, késsel-villával enni, mert akkor megsértenéd a halottak jelenlévő lelkeit. A kenyeret is csak törni szabad. – Eddig minden húsfélével kapcsolatban csak az hangzott el, hogy megfőzik. Nem szoktak sült húst készíteni?

– Érdekes, hogy nem. Nincs is hús-sütésre alkalmas edényük. Vannak cserépfazekaik, de azokban is mindig csak főznek. Csinálnak például véres hurkát, de azt is csak főzik. Nyárson sem sütnek húst. – Oda ezek szerint nem szűrődött be a modernizáció? – Amikor a kilencvenes években rendszeresen odajártam, olyan volt, mintha a XIX. századba csöppentem volna. Mindennek isteni íze volt, mert mindent a háznál készítettek. Zöldségféléket nemigen fogyasztottak, zömében csak hagymát és káposztát, feketeretket, céklát. Néhány növényt ettek idényzöldségként, például a csalánt. A fokhagyma is inkább gonoszűzőként volt használatos, a napi étkezésben ritkán fordult elő. Nemigen használtak répát, fehérrépát, nem ismerték a paradicsomot, a paprikát. A késői szocializmusban maximum az ide is eljutó néhány Glóbusz konzervféleségből választhattak. Fűszerezésre a hagyma mellett a kapor volt még nagyon népszerű. Ma már azért nagyobb a választék, a rendszeresen fogyasztott bolti élelmiszerek aránya is megnőtt, s ez az ünnepi családi asztalokon is meglátszik. A hagyományos, szertartásos ételeket azonban a mai napig a régi módon készítik. – Mi a helyzet az édességekkel? – Leginkább mézet, lekvárt fogyasztottak a saját szedésű gyógynövény-teáikkal. Import fekete teát egyáltalán nem főztek. – Egyéb italok? – Sört sokan készítettek árpából, gyakran mézzel. Nagy népünnepeken összehordták a sör hozzávalóit is, és aki legjobban értett hozzá, az főzte meg nagy mennyiségben. De ez nem volt olyan erős, mint a bolti sörök. Van házi pálinkájuk is krumpliszeszből, céklaszeszből. Zavaros, opálos színű folyadék Ha nagy jót akartak tenni a vendéggel, akkor megmelegítették. Az egész vendégsereg egy pohárból ivott, azt adták körbe. De ha ittál rosszat... Házi sört csak a mordvinoknál ittam, az udmurtok már nem főzik. Juhász Katalin

fotó: Dénes Zoltán

fotó: Pataky Zsolt

Manaszes Márton „Kántor” Magyarszovát (1938–2015)

Három utca, három angyal Egész falut összejártam Sehol helyet nem találtam Amíg Mártonra nem szállott

Én az almáját nem bánom Csak gyönge ágát sajnálom Mert az alma, csak múlandó De az ága gyümölcstermő

Kiskertembe’ egy almafa Reászállott bús gerlice A úgy megrúgta gyönge ágát S lependíti az almáját

Édesapám, édesanyám Köszönöm, hogy felneveltek Tűztől, víztől megőriztek Szárnyaimra eresztettek

Ott e két szál fűrészdeszka Csontjaimnak nyugodalma Édesapám, édesanyám Fogják meg a jobb kezemet Mert én itt hagyom kendteket!

38

Szántó Ferenc „Didri” Magyarbece (1936–2015)

Megyek az úton lefelé Senki se mondja, gyere bé

Egyedül vagyok egy házban Búbánatnak szobájában

Csak az én kis feleségem Gyere be, te szerencsétlen!

Megyek az utcán bánkódva Mintha meg lennék átkozva

Édes rózsám, járj békével Rólam se feledkezzél el!

(A népdalokat Havasréti Pál válogatta)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/5  

A TARTALOMBÓL: Pávai István: Találkozásom Magyarózd népzenéjével; Siklósi Krisztián: Húsz éves a Csurgó zenekar; Kóka Rozália: Beszélgetés B...

folkMAGazin 2015/5  

A TARTALOMBÓL: Pávai István: Találkozásom Magyarózd népzenéjével; Siklósi Krisztián: Húsz éves a Csurgó zenekar; Kóka Rozália: Beszélgetés B...

Advertisement