Page 11

állítást Giani egy, valószínűleg ukrán eredetű gyorsabb táncdallammal zárta. A Fonóba érkezett kiváló mezőörményesi hegedűs, Moldovan Remus 1958. augusztus 4-én született. Apja Moldován Rudolf (1908–1975) bőgős volt, aki még muzsikált zsidóknak szombati mulatságokban akkori zenésztársaival, egy bizonyos Moldován Árpád hegedűssel és Varga Ioan brácsással. A bőgős édesapa ötéves fiának fából játékhegedűt csináltatott. Elmondása szerint Remus először azon kezdett játszogatni. Komolyan hegedülni azonban főleg bátyjától, Moldován Ignáctól (1934–1986) tanult. Moldován Ignác személye összeköti Nagysármást és Mezőörményest. Neki két felesége volt, az egyik Sármáson, a másik Örményesen, akiktől összesen tizennyolc gyereke született. Ők sajnos nem zenélnek. Mezőörményesen korábban ötfős nagybanda muzsikált. Moldován Ignác és Remus ketten hegedültek, édesapjuk, Moldován Rudolf nagybőgőzött, mellettük egy Varga Péter nevű brácsás (meghalt 1984-ben), valamint a Mezőörményesre házasodott Horváth Alexandru cimbalmos (meghalt 2009ben) játszott. Remus nem csak remek hegedűs, hanem különleges énekhangja is van, ami elsősorban a cigány asztali nótákban, karácsonyi kolindákban jutott szerephez. Bár Nagysármás és Mezőörményes csupán huszonöt kilométerre fekszenek egymástól, a románok eltérő táncokat járnak a két faluban. Nagysármáson a táncrendet a

de-a lungu-val kezdték. Ez csupán egyetlen dallam volt, amelyre a táncosok még nem forgattak, csak oda-vissza jártak. Ezt követte a még mindig aszimmetrikus lüktetésű purtata, majd a gyorsabb, a mi lassú csárdásunkhoz hasonlatos, 4/4-es pe doi paşi („kétlépéses”), végül az esztamos kíséretű hărţag. Járják itt még a târnăveana, valamint a férfiak a ponturi („pontozó”) táncokat. Mezőörményes román táncrendje ettől eltérő. A de-a lungu megfelelője a joc de început („kezdőtánc”), amit sorban az învârtita, a leneşa, még egy învârtita, majd a hărţag követ. Mindkét prímás számtalan cigány dallamot játszott (Remus el is énekelte őket). A lassú mulatónótákat zili-nek nevezik, a gyorsabb táncdallamok a ţigănesc, azaz cigányos, valamint a csingerálás, cigányul cingerďi. Karácsony előtt a mai napig járnak köszönteni az egész környékre, még a délre eső közeli kisvárosokba is (pl. Radnót, Marosludas). Általában hat-nyolcfős csoportokban mennek, amelyekhez rendszerint két zenész, egy hegedűs és egy harmonikás társul. * 2014. december 3. Macingo Naţi „Kicsi Náci” és zenekara (Magyarpalatka, Mezőség) A magyarpalatkai zenészekkel már többszáz órányi hang- és videofelvétel készült, elsősorban a Kodoba zenészdinasztia tagjaival. A Mácsingók között is kiemelkedő zenészeket találunk. A Fonóban velük készült felvételek az Új Pátria sorozatban is megjelentek.

(Új Pátria 3. Báré–Magyarpalatka). Ott az idősebb Mácsingó György „Gyurkuca” prímás és Mácsingó Sándor kontrás mellett a prímás fia, az egyébként szintén hegedűs Macingo Naţi „Kicsi Náci” még kontrázott. Most prímásként érkezett Budapestre. A már felgyűjtött számtalan palatkai magyar és román dallam mellett most elsősorban a cigány repertoár került rögzítésre, emiatt a zenekar két női énekessel is kiegészült. Mielőtt a dallamokat elemeznénk, vegyük sorra a Mácsingó család muzsikus tagjait! A közös nagyapa, Mácsingó György „Gyurka” (1903–1961) prímás volt. Tizennégy gyereke közül az ő fiai többek között Moldován Imre „Emeric” kontrás (1924– 1994), aki még az anyja vezetéknevét kapta, Mácsingó Albert bőgős (1925–?), és Mácsingó Ignác „Náci” prímás (1929–?). Utóbbi Dévára költözött és ott is halt meg. A korábbi felvételeken találkozunk még Mácsingó Márton „Karcsi” bőgős (1934– 1992), Mácsingó György „Gyurkuca” prímás (1937–1999), valamint Mácsingó Sándor kontrás (1939–2004) játékával. Gyurkuca fia, a nevét már román helyesírás szerint író Macingo Naţi „Kicsi Náci” prímás 1965. augusztus 18-án, Mocson született. A mostani gyűjtéskor hegedűjátékát Mácsingó Sándor kontrás fiai, az 1967. szeptember 16-án született Macingo Liviu kontrás, valamint a fiatal, 1976. január 1-én született, ám annál kiválóbban bőgőző Macingo Alexandru kísérték. A hatfős csapat másik három

A magyarpalatkai zenészek és énekesek (fotó: Farkas József)

11

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/4  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: Vásár a Körös partján; Kallós Zoltán: Balladás könyv; Kóka Rozália: Egy magyar hazafi Bécsben; Árendás Péter: N...

folkMAGazin 2015/4  

A TARTALOMBÓL: Henics Tamás: Vásár a Körös partján; Kallós Zoltán: Balladás könyv; Kóka Rozália: Egy magyar hazafi Bécsben; Árendás Péter: N...

Advertisement