__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 4

lamok egy részét a náluk idősebb, azóta már elhunyt zenészektől tanulták, egy részük rádióból megtanult műdal, de zsidónak tekintették például akár a falu egyetlen izraelita lakosa által kedvelt román dallamot is. Azt is fontos megemlíteni, hogy a zenekar játékstílusa, harmonizálása nem változik attól, hogy zsidó, cigány vagy magyar dallamot játszanak – a stílus egységes képet mutat. A gyűjtések során azért is törekedtünk az egyes etnikumok dallamkészletének különválasztására, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a városi táncházakban gyakran keverednek a magyar és cigány dallamok, pedig az adatközlők pontosan elkülönítik ezeket egymástól. Egyetlen cikk terjedelmi okok miatt nem vállalkozhat arra, hogy mind a tíz zenekart részletesen bemutassa, így jelen írásunkban három ismertetésére kerül sor. (A folytatás a folkMAGazin következő számában lesz olvasható.) A gyűjtések során számos olyan adatra is rákérdeztünk, amelyekre korábban még nem. Jelen cikkben a szóbeli közlések legérdekesebbjei közül válogattam. * 2014. október 8. Csengeri Andrei „Árpi” és zenekara (Magyarszovát, Mezőség) Magyarszovát az erdélyi Mezőség szívében, Kolozsvártól harminchat kilométerre keletre fekszik. A község gazdag népzenei hagyományait Jagamas János, Kallós Zoltán és Demény Piroska erdélyi népzenekutatók mellett számos magyarországi folklorista is gyűjtötte. A Budapestre érkező prímás, Csengeri Andrei „Árpi” nem magyarszováti származású. 1948. október 5-én született a Kis-Szamostól nyugatra fekvő Fejérden, és elsődleges hegedűtudását apjától, Sztojka Páltól (1918–1980) szerezte. Vele, valamint Gabor Alexandru „Albu”-val (sz. 1939.) zenélt együtt. („Albu” játéka hallható az Új Pátria sorozat 11. lemezén.) Emlékezete szerint első lakodalmát tizennégy évesen muzsikálta. Fejérden éltek zsidók, de a II. világháború alatt többségüket deportálták. 1990ig mintegy húsz család maradt meg, akik viszont teljesen elmagyarosodtak: magyarul beszéltek, magyar iskolába, református templomba jártak, csak a temetkezésük volt eltérő a magyarokétól. Árpi Szováton id. Huszár János prímás (1902–1981) fiának, ifj. Huszár Jani bőgősnek (sz. 1923.) a lányát vette feleségül. Ott 1966 és 1990 között élt. A szováti dallamokat id. Huszár Jánostól és Szél (románul: Vintila) Marcitól tanulta, de emlegetett egy idősebb, Szél (Vintila) Sándor nevű prímást is. 1990 óta Kolozsváron lakik, ahol nyugdíjazásáig egy temetkezési válla-

4

Árendás Péter a magyarszováti zenekarral (fotó: Farkas József)

latnál dolgozott, ennek ellenére megőrizte hagyományos repertoárját és játékstílusát. Szerinte ők az első generáció, akik már általánosan használtak brácsát és bőgőt, azelőtt G-D-A hangolású hegedűn kontráztak és C-G-D hangolású csellón játszottak Fejérden. Ezt több más gyűjtés is alátámasztja. A szászcsávási Mezei Ferenc „Csángáló” is kezdetben g-d1-a1 hangolású prímkontrán kezdett játszani, és a cselló vagy a kisbőgő több hagyományos felállású zenekarban is megmaradt a nagybőgő helyett, például Halmosdon, Mérában, Gyalun, Széken, Magyarpéterlakán. Magyarszováton a lakodalmak nagyon komoly igénybevételt jelentettek a muzsikusoknak. Szombat délben kezdődtek és rendszerint hétfő reggelig tartottak. Ezt kellett egy bandának végigjátszani, ráadásul bármiféle hangosítás nélkül! Az eredeti terv szerint Csengeri Árpit a nálunk kevéssé ismert, de remekül muzsikáló mocsi zenészek kísérték volna, ám ez sajnos meghiúsult. Végül két fiatalember érkezett vele Budapestre. A háromhúros kontrán játszó Vintila Mircea 1973. október 14én született Kolozsváron, apja és Vintila Endre bőgős unokatestvérek voltak. Kilencéves korától tanult hegedülni egy balkezes tanártól, így annak ellenére, hogy ő maga jobbkezes, fordítva fogja áthangolt hangszerét. Ő már nem zenélésből, hanem alkalmi munkákból él. A csak Magyarszováton használt régi népdalokat már nem ismeri, a jellegzetes magyar („négyes”) tánchoz játszott szimmetrikus kíséretű dallamokat is a román zenében elterjedt aszimmetrikus kontraritmussal próbálta lekísérni. Harmonizálása sem szovátias, a keservesekben („hore de jale”) előszeretettel használt a román városi zenekarokban hallható zárlatokat.

A bőgősként érkezett Radac Ioan 1972. augusztus 14-én született Magyarszováton. Bőgőzni tizenhárom éves korában kezdett, a szováti Mezei János „Pilu”-tól (sz. 1947.) tanult. Apja, a palatkai származású Radák János „Náci” prímás (sz. 1943.), 1958-ban költözött Palatkáról Szovátra. Az 1997es Utolsó Óra gyűjtésen Radák János még együtt muzsikált Csengeri Árpival, sajnos ma már beteg, nem zenél. A bőgős a dallamhoz vagy a harmóniákhoz illeszkedő helyes hangokat alig fogott, elmondása alapján csak a ritmust és a vonózást tanították neki, hangokat nem. Ebből is kitűnik, hogy a falusi bandák kíséreténél a ritmus gyakran fontosabb volt, mint a fogott hangok. Zenélésből már ő sem tud megélni, főképpen építkezéseknél dolgozik burkolóként. Zsidó dallamokat ők már nem ismertek, viszont cigány repertoárjuk jelentős. A táncdallamokat nem csak tánc alá játszották, hanem például a három napig tartó halottvirrasztások alkalmával a keservesek mellett ezek is sorra kerültek. (Ezt személyes élménnyel is meg tudom erősíteni, éppen Magyarszováton vettem részt cigány virrasztáson 1991-ben.) Érdekesek Magyarszováton a táncelnevezések. A magyarok leglassabb páros tánca a rubato öreges cigánytánc, amit a 4/4-es lassú dűvős kíséretű cigánytánc követ. Ők erre nem használják a csárdás kifejezést, azzal inkább a magyarországi műdalokat illetik. A cigánytáncot szásztáncnak is nevezik, ha a férfi két nővel táncol egyszerre. Viszont szásztáncot („szászkát”) lehet a palatkaiaktól jól ismert, gyors dűvős kíséretű szökősre is járni, ami megerősíti azt a tényt, hogy ez ritmikailag, zeneileg nem külön tánctípus, hanem csak a táncban van formai eltérés. Amikor a tempó begyorsul, a táncot

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded